Èentéš mellőzése az államfő posztjába kerülhet
POZSONY. Jozef Èentés öt hónappal ezelőtt megválasztott, ám máig funkciójába ki nem nevezett főügyész Gašparoviè államfő elleni panaszát ma vették nyilvántartásba az Alkotmánybíróságon.
Jozef Èentéšt a parlament még június 17-én választotta meg főügyésszé, de ő – az államfői aláírás hiányában- mindmáig nem léphetett funkcióba. Ivan Gašparoviè ugyanis a kormány megbukása után kijelentette: Èentéš ügye számára most csak harmadrendű kérdés, s az érintett által kért audenciát is elutasította. Emiatt Èentéš panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, kifogásolva az elnök hosszadalmas tétlenségét.
A megválasztott főügyész panaszát ma jegyezték be az Alkotmánybíróságon, de egyelőre nem lehet tudni, hogy arról mikor fognak dönteni.
Tegnap a TA3 figyelmeztetett arra, hogy a Èentéš-ügy akár Gašparoviè bársonyszékébe is kerülhet. Lucia Mokrá alkotmányjogász magyarázata szerint ha bebizonyosodik, hogy Jozef Èentéš nyilvános funkciójával kapcsolatos személyi jogai az államfő tétlensége miatt sérültek, akkor ez egyúttal az alkotmány megsértését is jelenti. Az esetleges szándékos alkotmánysértés pedig az elnök mandátumába is kerülhet. Ez esetben Ivan Gašparoviè mandátumának megvonásáról az Alkotmánybíróság plénuma titkos szavazással dönthetne.
A törvény értelmében az államfő mandátumvesztése esetén a kormány a parlament elnökével együtt venné át az elnöki jogköröket. Paradox módon ugyan közösen helyettesíthetnék az államfőt, de az alkotmány alapján nem egyértelmű, hogy az előrehozott választások után ki ruházhatná fel a szükséges jogkörökkel a majdani kormányt – hangzott el a TA3 tegnapi híreiben.
A megválasztott főügyész panaszát ma jegyezték be az Alkotmánybíróságon, de egyelőre nem lehet tudni, hogy arról mikor fognak dönteni.
Tegnap a TA3 figyelmeztetett arra, hogy a Èentéš-ügy akár Gašparoviè bársonyszékébe is kerülhet. Lucia Mokrá alkotmányjogász magyarázata szerint ha bebizonyosodik, hogy Jozef Èentéš nyilvános funkciójával kapcsolatos személyi jogai az államfő tétlensége miatt sérültek, akkor ez egyúttal az alkotmány megsértését is jelenti. Az esetleges szándékos alkotmánysértés pedig az elnök mandátumába is kerülhet. Ez esetben Ivan Gašparoviè mandátumának megvonásáról az Alkotmánybíróság plénuma titkos szavazással dönthetne.
A törvény értelmében az államfő mandátumvesztése esetén a kormány a parlament elnökével együtt venné át az elnöki jogköröket. Paradox módon ugyan közösen helyettesíthetnék az államfőt, de az alkotmány alapján nem egyértelmű, hogy az előrehozott választások után ki ruházhatná fel a szükséges jogkörökkel a majdani kormányt – hangzott el a TA3 tegnapi híreiben.
Forrás
Pravda