Eddig 865 személy vesztette el a szlovák állampolgárságát
A belügyminisztériumban már elkészült a törvénymódosítás, amellyel jelenleg a külügyminisztériumban foglalkoznak. Az azt állítja, hogy a különféle nemzetközi szempontokat és a módosítás hatásait vizsgálja. Létrehozott egy szakértői csoportot is, amely a módosítással foglalkozik. „A konzultációk több szinten folynak, a törvénynek azonban mégis jóval szélesebb hatótávolsága van, nem csak azokra vonatkozik, akik a magyar állampolgárság felvételéről döntenek“ – nyilatkozta a külügyi tárca sajtóosztályának igazgatója, Peter Susko.
Az eredeti tervek szerint az állampolgársággal kapcsolatos változásokról a nyári szünidőig kellett volna döntenie a kabinetnek. A törvénymódosítás jóváhagyásának időpont-meghosszabbítása ahhoz vezet, hogy folyamatosan nő azoknak a személyeknek a száma, akik kénytelenek megválni a szlovák állampolgárságuktól. A belügyi tárca adatai szerint 2010 júliusától július 25-ig 865 személy vesztette el a szlovák állampolgárságát, közülük 491 nő, a többiek pedig férfiak. A törvény főként azokat (326 személy) érintette, akik a Cseh Köztársaság állampolgárságát vették fel, továbbá németet 173, osztrákot 121, nagy-britanniait 75, magyart pedig 55 személy vett fel.
Az állampolgársági botrány a vonatkozó magyarországi törvény elfogadása után robbant ki, amely magyarországi állandó lakhely nélkül is lehetővé tette a magyar állampolgárság felvételét. Az első Robert Fico-kormány erre saját módosításával reagált. 2010. július 17-e után mindenki, aki felvette valamelyik más ország állampolgárságát, elveszítette a szlovákot. Az előző kormány idején sikertelenül végződtek az ezen állapot megváltoztatására irányuló kísérletek, s a probléma mindmáig megmaradt.
Robert Kaliòák belügyminiszter régóta azt a nézetet vallja, hogy a második állampolgárságnak egy másik államban meglevő állandó lakhelyhez kellene kötődnie. Ez esetben az érintett személyek nem veszítenék el a szlovák útlevelüket. Korábban az efféle eljárást a világban meglevő legnagyobb standardnak nevezte.
A Magyar Közösség Pártja és a Most-Híd azonban nem ért egyet a Kaliòák által tervezett megoldással. A belügyminisztérium által előkészített módosítást diszkriminációnak tartják. Az új szabályozás nem jelentene megoldást azok számára, akik felvették a magyar állampolgárságot, de nem élnek Magyarországon.
Az első Fico-kormány idején elfogadott állampolgárságról szóló törvény módosítását a képviselők még 2011-ben az Alkotmánybíróságon támadták meg. Vélerményük szerint az ellentmond az Alkotmányban és a nemzetközi megállapodásokban foglaltaknak. Szerintük saját akarata ellenére senki sem fosztható meg az állampolgárságától, amit az Alkotmány is kimond. A vitás módosításról tehát a nyári szünidő után születik majd döntés.
Anna Panèurová, az Alkotmánybíróság szóvivője már korábban jelezte: szeptember 17-re tervezik azt a tárgyalást, amelyen majd kihirdetik a döntésüket.
