Duna-vita – Az átlagos vízhozam felére tart igényt Magyarország
POZSONY, BUDAPEST. 20 évvel ezelőtt, 1992 októberében terelte el Szlovákia a Duna vizét a bősi erőmű csatornájába. Azóta, kisebb-nagyobb intenzitással, de folyamatosan viták zajlanak a témában. Illés Zoltán államtitkár szerint a mindenkori átlagos vízhozam legalább fele Magyarországot illeti meg.
Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) környezetügyért felelős államtitkára az M1 Ma reggel műsorában hétfőn emlékeztetett rá, hogy idén az európai vízgyűjtő területeken nem esett elég csapadék. „Nincs olyan épeszű ember, aki ne szeretné, hogy egy patakmederben, egy folyóban víz legyen” - mondta.
Az államtitkár hangsúlyozta: másfél évvel ezelőtt döntést hozott a magyar kormány, és biztosította az önerőt két európai uniós finanszírozású projekt megvalósításához. Összesen 13 milliárd forint áll rendelkezésre, hogy a Szigetközben elvégezzék az oldalágak kotrását, a meglévő műtárgyak felújítását, valamint újak építését.
A Kisalföld című lap kezdeményezésére elegendő aláírás gyűlt össze ahhoz, hogy az Országgyűlés illetékes bizottsága foglalkozzon ezzel a témával. Az államtitkár szerint azok a kezdeményezések, amelyekért a civilek aláírást gyűjtöttek, már megvalósultak, ám hozzátette, hogy jelen pillanatban nem a víz a kérdés, hanem bizonyos politikai erők próbálnak tőkét kovácsolni maguknak.
Megjegyezte: a főmederben valóban nincs víz, azonban az oldalágakban található, ha kevés is. A meder mélyítésére, műtárgyak megépítésére van lehetőség, tehát „nyitott kapukat döngetnek” a szervezők. Az államtitkár megjegyezte: a kérdés valójában az, hogy két európai uniós tagországnál miként kényszeríthető ki egy másfajta megoldás, hiszen a mindenkori átlagos vízhozam legalább fele Magyarországot illeti meg. Egyik fél kezében sincs végső eszköz a kikényszerítésre, csak a jó szándék működik a két ország között - tette hozzá.
Illés Zoltán szerint a két kormánynak kell tárgyalnia arról, hogy mikor, melyik folyamkilométertől adja át a szlovák kormány a mindenkori átlagos vízhozam minimum 50 százalékát Magyarországnak. Mint mondta, esélyt lát rá, hogy tárgyalások induljanak ebben a témában.
Az államtitkár hangsúlyozta: másfél évvel ezelőtt döntést hozott a magyar kormány, és biztosította az önerőt két európai uniós finanszírozású projekt megvalósításához. Összesen 13 milliárd forint áll rendelkezésre, hogy a Szigetközben elvégezzék az oldalágak kotrását, a meglévő műtárgyak felújítását, valamint újak építését.
A Kisalföld című lap kezdeményezésére elegendő aláírás gyűlt össze ahhoz, hogy az Országgyűlés illetékes bizottsága foglalkozzon ezzel a témával. Az államtitkár szerint azok a kezdeményezések, amelyekért a civilek aláírást gyűjtöttek, már megvalósultak, ám hozzátette, hogy jelen pillanatban nem a víz a kérdés, hanem bizonyos politikai erők próbálnak tőkét kovácsolni maguknak.
Megjegyezte: a főmederben valóban nincs víz, azonban az oldalágakban található, ha kevés is. A meder mélyítésére, műtárgyak megépítésére van lehetőség, tehát „nyitott kapukat döngetnek” a szervezők. Az államtitkár megjegyezte: a kérdés valójában az, hogy két európai uniós tagországnál miként kényszeríthető ki egy másfajta megoldás, hiszen a mindenkori átlagos vízhozam legalább fele Magyarországot illeti meg. Egyik fél kezében sincs végső eszköz a kikényszerítésre, csak a jó szándék működik a két ország között - tette hozzá.
Illés Zoltán szerint a két kormánynak kell tárgyalnia arról, hogy mikor, melyik folyamkilométertől adja át a szlovák kormány a mindenkori átlagos vízhozam minimum 50 százalékát Magyarországnak. Mint mondta, esélyt lát rá, hogy tárgyalások induljanak ebben a témában.
Forrás
hirado.hu, M1
