Draxler: irreálisak az oktatási szervezetek béremelési követelményei

Az oktatásügyi szakszervezetek és szakmai szervezetek 2017. január 1-től 25 százalékos, a további években pedig évenkénti 10 százalékos fizetésemelést kérnek valamennyi pedagógiai és szakalkalmazott részére. A miniszter sokkal reálisabbnak látja a bérek 25 százalékos megemelését az elkövetkező négy év leforgása alatt, mint ahogy korábban azt már Robert Fico kormányfő is elmondta.

„A nyilatkozatnak van ugyan néhány homályos pontja, de sok dologban egyetértésre jutottunk“ – jelentette ki pozsonyi sajtótájékoztatóján Draxler. Megállapodtak például a nem pedagógiai dolgozók jutalmazásának kérdésében. Jogosnak tartja a felsőoktatási intézmények erőforrásai emelésére irányuló követeléseket is. Az állami felsőoktatási intézmények finanszírozását az állami forrásokból évi 60 millió euróval kell növelni – olvasható a nyilatkozatban.

Draxler azt is megerősítette, hogy szükséges a minisztériumok alá tartozó állami iskolák és oktatási intézmények irányítására és finanszírozására irányuló kompetenciák egységesítése is, úgy, ahogy azt az oktatási szervezetek kérik. „Az Európai Gazdasági Együttműködés Tanácsa (OECD) is ezt kéri tőlünk” – magyarázta. Véleménye szerint a témával kapcsolatban a választásokat követően szükség van arra, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek.

A követelmény, miszerint az elkövetkező választási időszak végéig a bruttó hazai termék (GDP) legkevesebb hat százalékát fordítsák az oktatásügyre, a miniszter szerint nem tűnik jó ötletnek. „Ez magasan az európai átlag fölött van. Az Eurostat statisztikái öt százalékos átlagot mutatnak ki” – magyarázta. Draxler szerint az ellenzéki pártok egy kicsit józanabb követelésekkel álltak elő. Az oktatásügy szerkezetváltására irányuló kötelezettségvállalás viszont – legalábbis számára - hiányzik a nyilatkozatból. Annak is örülne, ha az oktatási szervezetek a dokumentumban a rendszeres találkozók megvalósítására is ígéretet tennének.

„Kölcsönösen ígéretet tettünk, hogy a közös munkát folytatjuk“ – reagált a megjegyzésre Pavel Ondek, az oktatási szakszervezetek vezetője. Egyúttal hangot adott nemtetszésének, hogy a miniszter kétségbe vonta a pedagógusok fizetésemelésére irányuló javaslatot. „Amennyiben a nyilatkozatban feltüntetett számadatok magasnak tűnnek, el kell gondolkodni az előzményeken. Az oktatásügy már jó ideje financiálisan alulértékelt“ – szögezte le rámutatva, hogy az eljövendő kormánynak az oktatásügyet prioritásként kellene kezdenie.

Az oktatási szervezetek február 17-én írták alá a felsőoktatási és regionális oktatásügyet érintő legfontosabb követeléseket tartalmazó közös nyilatkozatot, majd benyújtották a parlamenti választásokon induló pártoknak. A nyilatkozat egyúttal a felálló új kormány oktatásügyet érintő programjának alapjául szolgálhat. A követeléseket valósnak tekintik.

Az oktatásügyi szakszervezetek és szakmai szervezetek képviselői egyebek mellett követelik, hogy 2017 végéig az állami iskolák és iskolai létesítmények irányítási és finanszírozási kompetenciái kizárólag az oktatási minisztérium hatáskörébe kerüljenek át. Továbbá azt szeretnék, ha a következő választási időszak végére legalább a GDP 6 százaléka áramlana az oktatásügybe.

Az oktatási szervezetek szerint a tanítók fizetésének 2020-ig legalább olyan arányban kellene emelkednie, hogy az elérje a főiskolai alkalmazottak bérének legkevesebb 80 százalékát. Éppen ezért szerintük 2017. január 1-től 25 százalékkal kellene emelni a pedagógiai és szakdolgozók bérét, majd évenként további 10 százalékkal. További követelésük, hogy az első fizetési osztályba, illetőleg a bértáblázat első fokozatába tartozó nem pedagógiai alkalmazottak fizetése minden kalendáriumi év elején a minimálbérrel azonos szinten kezdődjön.

A felsőoktatás terén javasolják: készüljön el a szlovákiai felsőoktatás hosszú távú fejlesztésének koncepciója, az állami iskolák állami forrásokból való finanszírozása pedig évente 60 millió euróval emelkedjen. A bérfejlesztést olyan módon javasolják megoldani, hogy a felsőoktatásban dolgozó kezdő pedagógusok fizetése elérje a nemzetgazdasági átlagbér 1,7-szeresét.