Döntött az alkotmánybíróság, Kiskának ki kell neveznie a bírákat
KASSA. Az Alkotmánybíróság szerdán Andrej Kiska államfőnek és a további érintetteknek is elküldte a három ki nem nevezett alkotmánybíró-jelölttel: Eva Fulcovával, Juraj Sopoligával és Miroslav Durišsal kapcsolatos álláspontját, csatolva Rudolf Tkáèik különvéleményét. Az utóbbi alkotmánybíró ugyanis nem ért egyet a szenátus többségének a határozatával és annak indoklásával.
A szenátus úgy határozott: az államfő döntéseivel, azáltal, hogy nem nevezte ki őket alkotmánybírává, sérült a panaszosok alapvető joga, vagyis hogy másokkal egyenlő feltételek között férhessenek hozzá a különféle köztisztségekhez. A testület egyúttal törölte az államfői döntést, és Andrej Kiskát arra utasította, hogy az ügyben hozzon újabb döntést.
Az alkotmánybíróság több mint 80 oldalas indoklásában az is olvasható: az Alkotmányból egyértelműen következik az elnök azon kötelessége, hogy a kétszer annyi jelöltnek a felét kinevezze alkotmánybírává. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozandó: az államfő eddig mindig úgy járt el, hogy az alkotmánybíró-jelölteknek -- az alkotmánnyal összhangban – a felét nevezte ki.
Rudolf Tkáèik alkotmánybíró különvéleményt adott ki a szenátusi döntés kapcsán. Abból kiderül, hogy ő nem ért egyet a szenátus többségének a döntésével és annak indoklásával. Úgy véli, hogy a panasz a panaszosok azon véleményére épül, hogy az államfő kötelessége lett volna a hat jelölt közül hármat kinevezni.
Mivel az államfő ezt nem tette meg, ezzel állítólag megsértette a panaszosok alapvető jogait. Azt azonban egyik panaszos sem tudhatja, hogy ő is a kinevezettek közé tartozott volna-e az esetben, ha az elnök három alkotmánybírát nevezett volna ki. Emiatt az előzőleg ki nem nevezendő jelöltek esetében egyértelműen a nem létező jogaik érvényesítéséről van szó.
Tkáèik a határozat indoklásával sem ért egyet. Rámutatott az alkotmány értelmezésének és alkalmazásának általánosságban akceptálható szabályára, amelyből kiderül: az alkotmány jogi egésznek számít, amelyet az összes alkotmánytörvény kölcsönös összefüggéseiben, nem pedig csak két cikkely kiragadásával kell alkalmazni.
Hangsúlyozza: az alkotmány nem tartalmazza azt a jogszabályt, amelyből kiderül az a kötelesség, hogy az államfő köteles a kétszer annyi jelöltnek a felét kinevezni. Abból ugyanis csak az derül ki, hogy a parlamentnek kell kétszer annyi jelöltet javasolni, mint amennyi megválasztható, s az államfő azon jelöltek közül majd kiválasztja a szükséges számú jelöltet.
Az alkotmánybíróság több mint 80 oldalas indoklásában az is olvasható: az Alkotmányból egyértelműen következik az elnök azon kötelessége, hogy a kétszer annyi jelöltnek a felét kinevezze alkotmánybírává. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozandó: az államfő eddig mindig úgy járt el, hogy az alkotmánybíró-jelölteknek -- az alkotmánnyal összhangban – a felét nevezte ki.
Rudolf Tkáèik alkotmánybíró különvéleményt adott ki a szenátusi döntés kapcsán. Abból kiderül, hogy ő nem ért egyet a szenátus többségének a döntésével és annak indoklásával. Úgy véli, hogy a panasz a panaszosok azon véleményére épül, hogy az államfő kötelessége lett volna a hat jelölt közül hármat kinevezni.
Mivel az államfő ezt nem tette meg, ezzel állítólag megsértette a panaszosok alapvető jogait. Azt azonban egyik panaszos sem tudhatja, hogy ő is a kinevezettek közé tartozott volna-e az esetben, ha az elnök három alkotmánybírát nevezett volna ki. Emiatt az előzőleg ki nem nevezendő jelöltek esetében egyértelműen a nem létező jogaik érvényesítéséről van szó.
Tkáèik a határozat indoklásával sem ért egyet. Rámutatott az alkotmány értelmezésének és alkalmazásának általánosságban akceptálható szabályára, amelyből kiderül: az alkotmány jogi egésznek számít, amelyet az összes alkotmánytörvény kölcsönös összefüggéseiben, nem pedig csak két cikkely kiragadásával kell alkalmazni.
Hangsúlyozza: az alkotmány nem tartalmazza azt a jogszabályt, amelyből kiderül az a kötelesség, hogy az államfő köteles a kétszer annyi jelöltnek a felét kinevezni. Abból ugyanis csak az derül ki, hogy a parlamentnek kell kétszer annyi jelöltet javasolni, mint amennyi megválasztható, s az államfő azon jelöltek közül majd kiválasztja a szükséges számú jelöltet.
Forrás
Webnoviny.sk