Dolník Erzsébet és Gubík László ügyét tárgyalta a Nyitrai Kerületi Bíróság
NYITRA. Dolník Erzsébet és Gubík László ügyét távollétükben tárgyalta április 14-én a Nyitrai Kerületi Bíróság, a perirat szerint kihágást követtek el azáltal, hogy nem adták le a személyi okmányaikat. Az ítélethozatalt május 12-re napolták el – tájékoztatta portálunkat Nagy Tibor érsekújvári jogász, a magyar állampolgárságukat nyíltan vállaló lévai jogfosztottak jogi képviselője, aki jelen volt a keddi bírósági tárgyaláson.
Nagy Tibor szlovák állampolgárság elvesztésével kapcsolatos három ügyfele: Dolník Erzsébet nyugalmazott pedagógus, Gubík László jogász és Kassai Gyula lelkész-esperes. Közülük ma csak az egyazon bíróhoz tartozó Dolník Erzsébet és Gubík László ügyével foglalkozott a Nyitrai Kerületi Bíróság.
„Amikor a három ügyfelem 2011-ben a szlovák mellé felvette a magyar állampolgárságot, ezt a lépésüket bejelentették az illetékes Nyitrai Kerületi Hivatalnak. Aztán az illetékes körzeti hivatal a Lévai Járási Rendőr-kapitányságnak jelentette ezt a tényt. A rendőrség az alapján mindhármukat beidézte, hogy adják le a szlovák személyi okmányaikat. Ezt ők megtagadták, azaz be sem mentek a rendőrségre. Oda később a képviseletükben én mentem be, és kifejtettem: bár az ügyfeleim kérvényezték, és megkapták egy másik ország állampolgárságát, de nem vesztették el a szlovák állampolgárságukat. Továbbra is ragaszkodnak a szlovák állampolgárságukhoz az Alkotmánya sokszor idézett 5. cikkelyének 2. bekezdése alapján, amely szerint akarata ellenére senki sem fosztható meg az állampolgárságától“ – idézte fel a jogfosztottak kálváriájának kezdetét a jogi képviselőjük.
Nagy Tibor azt is elmondta: a rendőrkapitányság a történteket úgy értelmezte, hogy az ügyfelei kihágást követtek el azáltal, hogy nem adták le a személyi okmányaikat, ezért kihágási eljárás keretében 33 eurós pénzbüntetést szabott ki rájuk. A vonatkozó határozatot az ügyvéd és védencei azonban megtámadták egy fellebbezéssel, amely kapcsán a Nyitrai Kerületi Rendőr-kapitányság úgy döntött, hogy jóváhagyta a járási szintű rendőrségi döntést.
„Majd 2013-ban a közigazgatási szerv által kiadott határozatnak a bíróság általi felülvizsgálatát kezdeményeztük az ügyben illetékes Nyitrai Kerületi Bíróságnál, amely az eljárást felfüggesztette arra az időre, amíg az Alkotmánybíróság nem hoz döntést az ügyben. Mint ismeretes, 2014. szeptember 17-én az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy tulajdonképpen sehogy sem döntött. Ezért a Nyitrai Kerületi Bíróság kénytelen volt lépni: mára tűzte ki az egyazon bíróhoz tartozó két ügyfelem, Dolník Erzsébet és Gubík László ügyének a tárgyalását“ – vázolta az ügy részleteit Nagy Tibor.
Bár a mai tárgyalás lezajlott, de annak végeztével a bíróság nem hozott ítéletet. Ahelyett a tárgyalás folytatását ítélethirdetés céljából 2015. május 12-re halasztotta. Mivel a polgári perrendtartás engedélyezi, hogy a bíróság legfeljebb 30 napos határidőre elhalaszthatja az ítélet kihirdetését, ezt a lépést indokolni sem kellett.
Az ügyvéd pozitívumként értékeli az ítélet kihirdetésének elhalasztását, mert abban bízik, hogy az nem elhamarkodott, hanem alaposan megfontolt ítélet lesz.
„Mivel a kerületi bíróságon egy-egy ügyben nem egyetlen bíró, hanem három bíróból álló szenátus határoz, valószínűleg még fontolgatják az ítéletet. Vagy nem született egyezség a bírák között, vagy még nem tudtak határozni arról, hogy az ügyfeleim valóban elvesztették-e vagy sem a szlovák állampolgárságukat, illetve kötelesek lettek-e volna leadni a személyi okmányaikat vagy sem“ – magyarázta. Hozzátette: Kassai Gyula ügyét majd egy másik bíró tárgyalja, az ő tárgyalásnak az időpontját még nem tűzték ki.
Az ügyben kétféle ítélet születhet: „Az egyikféle ítélet az lehet, hogy a Nyitrai Kerületi Bíróság elutasítja a beadványomat, és jóváhagyja azt, hogy az eddigi közigazgatási eljárás helyes volt. A másikféle pedig az lehet, hogy a közigazgatási szervek nem e törvény értelmében jártak el, s ezáltal az általuk kiadott határozatokat e bíróság megszünteti“.
Ha az eddigi közigazgatási eljárással kapcsolatban az a határozat születik, hogy helyénvaló volt, azaz elmarasztalják a jogfosztottakat, akkor ki kellene majd fizetniük a 33 eurósról a fellebbezés miatt 16 euróval és a perköltségek miatt további összeggel emelkedő pénzbírságot. „Mivel azonban ez az elsőfokú bíróság döntése lenne, a törvény szerint az ellen majd fellebbezni lehetne a Legfelsőbb Bírósághoz. Az ügyfeleimnek azt tanácsoltam, hogy amíg ez a bírósági ügy jogérvényesen be nem fejeződik, ne adják le a személyi okmányaikat. Ha majd az ügy esetleg olyan jogerős ítélettel zárul, hogy elmarasztalják őket, akkor viszont kötelesek lesznek leadni a személyi okmányaikat...“ – zárta tájékoztatását Nagy Tibor.
„Amikor a három ügyfelem 2011-ben a szlovák mellé felvette a magyar állampolgárságot, ezt a lépésüket bejelentették az illetékes Nyitrai Kerületi Hivatalnak. Aztán az illetékes körzeti hivatal a Lévai Járási Rendőr-kapitányságnak jelentette ezt a tényt. A rendőrség az alapján mindhármukat beidézte, hogy adják le a szlovák személyi okmányaikat. Ezt ők megtagadták, azaz be sem mentek a rendőrségre. Oda később a képviseletükben én mentem be, és kifejtettem: bár az ügyfeleim kérvényezték, és megkapták egy másik ország állampolgárságát, de nem vesztették el a szlovák állampolgárságukat. Továbbra is ragaszkodnak a szlovák állampolgárságukhoz az Alkotmánya sokszor idézett 5. cikkelyének 2. bekezdése alapján, amely szerint akarata ellenére senki sem fosztható meg az állampolgárságától“ – idézte fel a jogfosztottak kálváriájának kezdetét a jogi képviselőjük.
Nagy Tibor azt is elmondta: a rendőrkapitányság a történteket úgy értelmezte, hogy az ügyfelei kihágást követtek el azáltal, hogy nem adták le a személyi okmányaikat, ezért kihágási eljárás keretében 33 eurós pénzbüntetést szabott ki rájuk. A vonatkozó határozatot az ügyvéd és védencei azonban megtámadták egy fellebbezéssel, amely kapcsán a Nyitrai Kerületi Rendőr-kapitányság úgy döntött, hogy jóváhagyta a járási szintű rendőrségi döntést.
„Majd 2013-ban a közigazgatási szerv által kiadott határozatnak a bíróság általi felülvizsgálatát kezdeményeztük az ügyben illetékes Nyitrai Kerületi Bíróságnál, amely az eljárást felfüggesztette arra az időre, amíg az Alkotmánybíróság nem hoz döntést az ügyben. Mint ismeretes, 2014. szeptember 17-én az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy tulajdonképpen sehogy sem döntött. Ezért a Nyitrai Kerületi Bíróság kénytelen volt lépni: mára tűzte ki az egyazon bíróhoz tartozó két ügyfelem, Dolník Erzsébet és Gubík László ügyének a tárgyalását“ – vázolta az ügy részleteit Nagy Tibor.
Bár a mai tárgyalás lezajlott, de annak végeztével a bíróság nem hozott ítéletet. Ahelyett a tárgyalás folytatását ítélethirdetés céljából 2015. május 12-re halasztotta. Mivel a polgári perrendtartás engedélyezi, hogy a bíróság legfeljebb 30 napos határidőre elhalaszthatja az ítélet kihirdetését, ezt a lépést indokolni sem kellett.
Az ügyvéd pozitívumként értékeli az ítélet kihirdetésének elhalasztását, mert abban bízik, hogy az nem elhamarkodott, hanem alaposan megfontolt ítélet lesz.
„Mivel a kerületi bíróságon egy-egy ügyben nem egyetlen bíró, hanem három bíróból álló szenátus határoz, valószínűleg még fontolgatják az ítéletet. Vagy nem született egyezség a bírák között, vagy még nem tudtak határozni arról, hogy az ügyfeleim valóban elvesztették-e vagy sem a szlovák állampolgárságukat, illetve kötelesek lettek-e volna leadni a személyi okmányaikat vagy sem“ – magyarázta. Hozzátette: Kassai Gyula ügyét majd egy másik bíró tárgyalja, az ő tárgyalásnak az időpontját még nem tűzték ki.
Az ügyben kétféle ítélet születhet: „Az egyikféle ítélet az lehet, hogy a Nyitrai Kerületi Bíróság elutasítja a beadványomat, és jóváhagyja azt, hogy az eddigi közigazgatási eljárás helyes volt. A másikféle pedig az lehet, hogy a közigazgatási szervek nem e törvény értelmében jártak el, s ezáltal az általuk kiadott határozatokat e bíróság megszünteti“.
Ha az eddigi közigazgatási eljárással kapcsolatban az a határozat születik, hogy helyénvaló volt, azaz elmarasztalják a jogfosztottakat, akkor ki kellene majd fizetniük a 33 eurósról a fellebbezés miatt 16 euróval és a perköltségek miatt további összeggel emelkedő pénzbírságot. „Mivel azonban ez az elsőfokú bíróság döntése lenne, a törvény szerint az ellen majd fellebbezni lehetne a Legfelsőbb Bírósághoz. Az ügyfeleimnek azt tanácsoltam, hogy amíg ez a bírósági ügy jogérvényesen be nem fejeződik, ne adják le a személyi okmányaikat. Ha majd az ügy esetleg olyan jogerős ítélettel zárul, hogy elmarasztalják őket, akkor viszont kötelesek lesznek leadni a személyi okmányaikat...“ – zárta tájékoztatását Nagy Tibor.
Forrás
Hírek.sk, - miskó -
