Dán minta szerint indítjuk el a kórházreformot

hirek.sk | TASR 2019. július 25., 16:20

Andrea Kalavská egészségügyi miniszter szerint Szlovákia - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) statisztikái alapján, illetve más európai mutatók szerint is - a legsűrűbb kórházhálózattal és a legtöbb betegággyal rendelkező országok közé tartozik.

Fotó: TASR

A fekvőbetegek Szlovákiában átlagosan 8,5 napig vannak kórházban, míg az EU több más országában a kórházban töltött napok száma körülbelül két nappal kevesebb. Ennek ellenére

nálunk 2,5-ször nagyobb az elkerülhető halálesetek száma.

Kalavská ezt a Tablet TV-ben folytatott beszélgetés során közölte.

„A szlovákiai betegek az EU többi országához képest sokkal többször kapnak kórházi kezelést, mégsem jobbak az eredményeink. Rossz a betegmenedzsmentünk” – mondta Kalavská, aki az elmúlt 15 év legnagyobb kórházreformját tervezi.

A probléma gyökeres változtatást igényel.

„Összehasonlítottuk a kórházi ellátás rendszerét Nyugat-Európa országaiban, miközben főleg az északi országokra összpontosítottunk. Hasonló reformot akarunk elindítani, mint amilyen Dániában is volt. A dánok 2004-ben indították el a reformot, és már most látszik, hogy csökkent az elkerülhető halálesetek száma és nőtt az átlagéletkor” – állítja Kalavská.

Kalavská szerint át kell rendezni az intézményes egészségügyi ellátás egész rendszerét.

Manapság a kórházakat általános és speciális kórházakra osztják, miközben sehol sincs rögzítve, hogy mit kell az adott kórháznak biztosítania.

Figyelembe véve a demográfiai változásokat, a betegségek jellegét, illetve az ország régióinak az elhelyezkedését, a minisztérium három csoportba akarja osztani a kórházakat.

„Úgynevezett helyi kórházakra, amelyekben a sürgős eseteket kezelnék, és amelyeknek 30 percen belül elérhetőnek kell lenniük a lakosság 91 százaléka számára. Az, hogy a kórház mindenki számára fél órán belül elérhető legyen – egyes kívül eső területek miatt – utópia. De megpróbáltuk a lehető legtöbb ember számára elérhetővé tenni ezeket a kórházakat” – mondta Kalavská.

„Most először szabta meg valaki, hogy ezekben a helyi kórházakban lennie kell belgyógyászati, sebészeti, tüdőgyógyászati, intenzív és gyermekosztálynak, továbbá kell, hogy legyen ideggyógyász és nőgyógyász is a kórházban. Szerintünk ebből áll a járóbeteg-ellátás” – tette hozzá.

A helyi kórházakban ellátják a sérüléseket, esetleg vakbelet operálnak.

De az nem lehetséges, hogy minden kisvárosban fel tudják nyitni valaki mellkasát vagy koponyáját. Ezt nem is akarja senki.

„A nagyobb, regionális kórházakban azonban már komolyabb beavatkozásokat is meg tudnának oldani. Azokat a betegeket, akiket nem tudnak ellátni a kisebb kórházakban, ezekbe a nagyobb kórházakba szállítanák. A regionális kórházaknak 90 percen belül elérhetőnek kell lenniük. Ilyen kórházból hatot jelöltünk ki” – mondta a miniszter.

A legtöbb szakorvos a nemzeti kórházakban lenne. „Négy nemzeti kórházat határozunk meg, amelyeknek 120 percen belül elérhetőnek kell lenniük. Ezekben például arc-, ideg- vagy gerincsebészek lesznek vagy égési sérülésekkel foglalkozó szakorvosok” – így Kalavská.

„A speciális beavatkozásokhoz szükséges eszközök nagyon drágák, a legjobb szakorvosoknak pedig a nagykórházakban kell összpontosulniuk. Minden páciensnek joga van arra, hogy a szakorvosa konzultáljon az állapotáról, és hogy szakorvos végezze el a műtétet” – állítja a miniszter.

Kalavská ugyanakkor hangsúlyozza: a beavatkozás után a pácienst alacsonyabb kategóriájú kórházba szállítanák, és az utókezelésre már a lakhelyéhez közel is sor kerülhetne.

0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS