Dán minta szerint indítjuk el a kórházreformot
Andrea Kalavská egészségügyi miniszter szerint Szlovákia - a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) statisztikái alapján, illetve más európai mutatók szerint is - a legsűrűbb kórházhálózattal és a legtöbb betegággyal rendelkező országok közé tartozik.
A fekvőbetegek Szlovákiában átlagosan 8,5 napig vannak kórházban, míg az EU több más országában a kórházban töltött napok száma körülbelül két nappal kevesebb. Ennek ellenére
nálunk 2,5-ször nagyobb az elkerülhető halálesetek száma.
Kalavská ezt a Tablet TV-ben folytatott beszélgetés során közölte.
„A szlovákiai betegek az EU többi országához képest sokkal többször kapnak kórházi kezelést, mégsem jobbak az eredményeink. Rossz a betegmenedzsmentünk” – mondta Kalavská, aki az elmúlt 15 év legnagyobb kórházreformját tervezi.
A probléma gyökeres változtatást igényel.
„Összehasonlítottuk a kórházi ellátás rendszerét Nyugat-Európa országaiban, miközben főleg az északi országokra összpontosítottunk. Hasonló reformot akarunk elindítani, mint amilyen Dániában is volt. A dánok 2004-ben indították el a reformot, és már most látszik, hogy csökkent az elkerülhető halálesetek száma és nőtt az átlagéletkor” – állítja Kalavská.
Kalavská szerint át kell rendezni az intézményes egészségügyi ellátás egész rendszerét.
Manapság a kórházakat általános és speciális kórházakra osztják, miközben sehol sincs rögzítve, hogy mit kell az adott kórháznak biztosítania.
Figyelembe véve a demográfiai változásokat, a betegségek jellegét, illetve az ország régióinak az elhelyezkedését, a minisztérium három csoportba akarja osztani a kórházakat.
„Úgynevezett helyi kórházakra, amelyekben a sürgős eseteket kezelnék, és amelyeknek 30 percen belül elérhetőnek kell lenniük a lakosság 91 százaléka számára. Az, hogy a kórház mindenki számára fél órán belül elérhető legyen – egyes kívül eső területek miatt – utópia. De megpróbáltuk a lehető legtöbb ember számára elérhetővé tenni ezeket a kórházakat” – mondta Kalavská.
„Most először szabta meg valaki, hogy ezekben a helyi kórházakban lennie kell belgyógyászati, sebészeti, tüdőgyógyászati, intenzív és gyermekosztálynak, továbbá kell, hogy legyen ideggyógyász és nőgyógyász is a kórházban. Szerintünk ebből áll a járóbeteg-ellátás” – tette hozzá.
A helyi kórházakban ellátják a sérüléseket, esetleg vakbelet operálnak.
„A nagyobb, regionális kórházakban azonban már komolyabb beavatkozásokat is meg tudnának oldani. Azokat a betegeket, akiket nem tudnak ellátni a kisebb kórházakban, ezekbe a nagyobb kórházakba szállítanák. A regionális kórházaknak 90 percen belül elérhetőnek kell lenniük. Ilyen kórházból hatot jelöltünk ki” – mondta a miniszter.
A legtöbb szakorvos a nemzeti kórházakban lenne. „Négy nemzeti kórházat határozunk meg, amelyeknek 120 percen belül elérhetőnek kell lenniük. Ezekben például arc-, ideg- vagy gerincsebészek lesznek vagy égési sérülésekkel foglalkozó szakorvosok” – így Kalavská.
„A speciális beavatkozásokhoz szükséges eszközök nagyon drágák, a legjobb szakorvosoknak pedig a nagykórházakban kell összpontosulniuk. Minden páciensnek joga van arra, hogy a szakorvosa konzultáljon az állapotáról, és hogy szakorvos végezze el a műtétet” – állítja a miniszter.
Kalavská ugyanakkor hangsúlyozza: a beavatkozás után a pácienst alacsonyabb kategóriájú kórházba szállítanák, és az utókezelésre már a lakhelyéhez közel is sor kerülhetne.
