Dag Daniš: Miként szeletelik fel az országot az oligarchák

Emlékeznek arra, miként dicsekedett el Robert Fico arról, hogy kormánya államosította az SPP-t? Már akkor világos volt, hogy ezen a vállalaton nem az állam, hanem az oligarchák és azok emberei uralkodnak majd el - állapítja meg a publicista.

Ezek a gyanúk mára beigazolódni látszanak. Mégpedig igencsak csúnya mód. A Szlovák Gázművek (SPP) igazgatótanácsában az állami részvényes képviselőjeként Ján Szalay vállakozó jelent meg. Ugyanarról a vállalkozóról van szó, aki 20 évvel ezelőtt a Szlovák Hitelbank (SKB) vezetésében foglalt helyet, éppen annak szétrablása idején, illetve az Általános Hitelbank (VÚB) társcégében, a Konsult Real cégben is jelen volt, éppen akkor, amikor a cég lenyúlása zajlott. Mindkét esetben milliárdos, a rendőrség által vizsgált „vállalkozók” által irányított, félig állami tulajdonú bankokban véghezvitt csalásokról volt szó – olvasható a publicista Dag Daniš írásában.

Bugár és emberei

Tavaly november óta Szalay az államot képviseli az SPP-n belül. Hivatalosan a Smer gazdasági minisztere jelölte a pozícióba. Nem hivatalosan állítólag a koalíciós partner Most-Híd „javasolta”. Végképp nem hivatalosan pedig akár a nagyvállalkozó Világi Oszkár helyettesének is tűnhetne (a Slovnaft vezére, a MOL energetikai konszern igazgatótanácsi tagja), aki évekig a Bugár féle MKP hátterében mozgott.

Szalay Világi több vállalatában, illetve a Bugár pártjához és szponzoraihoz kötődő cégekben is tevékenykedett.  Ez lehet a fő oka annak, miért egy közel 40 cégben megfordult, s a múltban a SKB vagy épp a VÚB milliárdos szétrablását megakadályozni képtelen vállalkozót választott képviselőjéül az „állam” – mutat rá kommentárjában Daniš.

Az SKB-botrány

A Szlovák Hitelbank Marián Janèošek és František Hodorovský vezetése alatt szörnyű módon szétrablásra került. A bank egyenesen a részvényeseinek, illetve azok cégeinek fizetett ki magas kockázatú hiteleket. A bankból így több mint kétmilliárd korona „tűnt el“. Végül csődgondnokság alá került, az ügyfeleket az állami Betétvédelmi Alap (FOV) volt kénytelen kifizetni. Az üggyel a rendőrség foglalkozott.

Ján Szalay ebben az időben (1997-2000) az SKB igazgatótanácsának tagja volt, s egyben a bank által finanszírozott cégekben is szerepelt. Azt az időszakot, amikor a félig állami kézben lévő bankokból a részvényesek és a menedzsment milliárdokat „emeltek” ki koronában cégeiknek, aranyásók korszakaként ismerjük. A végösszeg, amelyet velünk, adófizető polgárokkal fizettetek meg, 100 milliárd koronára rúgott. Ennyit kellett beleáramoltatnunk a tönkretett bankokba azok „konszolidációja” érdekében – olvasható a publicista írásában.

A Konsult Real-ügy

Ezekben az időkben az SKB-hez hasonlóan a félig állami tulajdonú VÚB is szétrablásra került. A bank magas kockázati hitelek révén több mint kétmilliárd koronát áramoltatott a Konsult Real cégbe. Amikor a Konsult Realt csődeljárás fenyegette, vagyonát 750 millió korona ellenében a rokonszenvező Strategia Servisre ruházta át. A nyomozóhatóság és az akkori belügyminiszter, Vladimír Palko szerint több mint kétmilliárd koronás kár keletkezett. Szalay abban az iőben még a Konsult Real felügyelő tanácsában ült. S egyben… Igen, a Strategia Servis felügyelő tanácsában is. Meg még a VÚB igazgatótanácsában.

A keménykezű ügyészség

Ha valakit az érdekelné, hogy miként ért véget a vizsgálat, inkább ne is kérdezze. Megállították. Közbelépett a jó öreg ügyészség. Az SKB ügyében Kováèik speciális ügyész állította meg a büntetőeljárást. A VÚB ügyében pedig Trnka főügyész. Amint az már megszokott, csak a károk ismertek. A bűnösök nem.

Ha mindezt összeadjuk, ráébredünk, hogy az SKB és a VÚB szétrablása csak ebben a két esetben 4 milliárd koronás kárt okozott az államnak. Ugyanazon államnak, amelyet ma az SPP-n belül a vállalkozó Ján Szalay képvisel... Ezt a jelenséget - Ficóval, Bugárral és Dankóval egyetemben - „erős államnak“ nevezhetjük. Az egyik legerősebbnek.