Csökkent a magyar alapiskolába beíratott gyerekek száma

Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) országos elnöke a Hírek.sk-nak elmondta: 258 magyar iskolából gyűjtötték össze a vonatkozó adatokat.

A már ismert adatok ITT olvashatók.

„Köztudott, hogy a közoktatási törvény módosításával összhangban idén április végéig tartottak az alapiskolai beiratkozások Szlovákiában. Friss adataink szerint a szülők eddig 3 402 óvodást, azaz a tavalyi 3 575-nél 173-mal kevesebb gyermeket írattak be magyar tanítási nyelvű alapiskolába. Míg az előző évben a 0. évfolyamba beíratott kicsik száma 372, ez alkalommal csupán 135 volt. Ezen adatok összehasonlításakor azonban figyelembe kellene venni a hat évvel ezelőtti demográfiai, illetve a szlovák tannyelvű alapiskolák vonatkozó adatait is, de első ránézésre csalódást jelent, hogy idén nem értük el a bűvös 3 500-as elsős-létszámot. Némi reménysugarat jelenthet, hogy a szeptemberi tanévkezdésig még részben változhat a végeredmény. Tapasztalataink szerint főként a hátrányos szociális helyzetű régiókban minden évben több gyereket később szoktak beíratni. Az iskolavezetők az illetékes önkormányzatoktól meg szokták szerezni az érintett családok, nebulók adatait, s az ő figyelmüket utólag is felhívják e kötelességük teljesítésére. Sőt, szükség esetén a tavasz-nyár folyamán akár személyesen is felkeresik őket. Megismételném: az augusztus 31-ig hatodik életévüket betöltő gyerekeket be kell iskolázni. Bízom abban, hogy szeptember 1-ig a jövendő elsőseink létszáma eléri majd a 3 500-at. Örvendetes, hogy egyre több alapiskola él az iskolai tanulmányokra előkészítő 0. évfolyam megnyitásának lehetőségével. Az időszerű beiratkozási adatokat tartalmazó jegyzékünkből az is kiderül, hogy főleg olyan településeken nyitnak 0. évfolyamot, ahol nagyon sok roma gyermek él. Akik pedig a 0. évfolyamot magyar tannyelvű iskolában kezdik, jövőre kiselsősként ugyanabban az intézményben maradnak“ – magyarázta Jókai Tibor.

A számok egyelőre azt mutatják, hogy magyar alapiskoláinkban az elmúlt három évhez képest a következő tanévben lesz legkevesebb elsős. A 2013/14-es tanévben 3 559, a 2014/2015-ös tanévben 3 551, a 2015/2016-os tanévben pedig 3 575 volt az elsősök száma. Egyes járásokban nőtt, míg másokban csökkent ez a szám.

„Például a Komáromi járásban már eddig is emelkedett az elsősök száma: a tavalyi 549 helyett idén 583 jövendő elsőst írattak be, miközben a 0. évfolyamba jelentkezők száma 55-ről 23-ra csökkent. A Dunaszerdahelyi járás iskoláiban az első évfolyamba most 724, a nulladikba 23 gyereket írattak be, míg tavaly a számuk 702, illetve 63 volt. Ellenben sajnálatos, hogy például a Nyitrai járásban a tavalyihoz képest több mint felére, azaz 9-re csökken a kiselsősök száma, illetve Nyitracsehin, Alsóbodokon és Zsérén már nem is lesz elsős. A Lévai járást illetően ugyancsak jelentős csökkenésről számolhatok be. A jövendő 155 kiselsős 31-gyel kevesebb a tavalyinál“ – fejtette ki az SZMPSZ elnöke.

Lássuk, hogy Szlovákia 5 magyar tannyelvű alapiskolákkal rendelkező megyéjében hogyan alakultak a beiratkozási eredmények!

Pozsony megyében nem történt jelentős változás: a tavalyi 84 után az új tanévben 89 elsős ülhet majd be a magyar alapiskolák padsoraiba. A fővárosban előzőleg 23, most pedig 34 óvodást írattak be első osztályba.

Nagyszombat megyében a tavaly 1. osztályba íratott 905, illetve 0. osztályba íratott 73 lurkó után a következő tanévben legalább 925 elsős, illetve 23 nulladik osztályos gyerkőc kezdheti el az iskolai tanulmányait. Egyelőre kérdéses a tavaly elsősök hiánya miatt felfüggesztett taksonyi első osztály sorsa, ahová ez alkalommal hárman kértek bebocsátást.

Nyitra megyében a jövendő magyar elsősök száma eddig 1 178-ról 1 119-re, a nulladikosoké pedig 63-ról 23-ra csökkent még akkor is, ha a megye legmagyarabb járásában kedvezően alakultak a beíratási eredmények. Az Érsekújvári járásban azonban sem a zsitvabesenyői, sem pedig a nagykéri iskola nem tud majd első osztályt nyitni. Ebben a járásban vészesen fogynak a magyar iskolában tanulni akaró elsősök: míg tavaly 332 volt a számuk, idén 56-tal kevesebb, azaz csak 276.

Besztercebánya megyében a tavalyinál 27 magyar elsőssel lesz kevesebb – az ottani iskolák 837 helyett 810 elsőssel, illetve 79 nulladikos helyett mindössze 5-tel számolhatnak. Az előzetes adatok szerint Ipolyvarbón és Méhiben vélhetően nem tudnak majd első osztályt nyitni.

Kassa megyében is eléggé riasztó a helyzet: a jelenlegi 459 beíratott jövendő elsős 112-vel kevesebb, mint amennyi a 2015/2016-os tanévben volt (571), a jövendő nulladikosok száma pedig eddig 157-ről 84-re, vagyis 73-mal csökkent.

A Hírek.sk arra is kíváncsi volt, hogy a magyar szülőket nem riasztották-e el a magyar iskolaválasztástól a kisiskolák bezárásról szóló híresztelések. Továbbá arról is érdeklődött, hogy ez idő tájt milyen szakaszban van a Potápi Árpád János, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára által a február 23-ai komáromi rendezvényen a magyar kormány nevében a veszélyeztetett felvidéki kisiskoláknak felajánlott hozzávetőleg 900 millió forintos támogatás ügye.

„Az eddigi adatainkból az olvasható ki, hogy a legtöbb kisiskola többé-kevésbé tartja az elsősök tavalyi létszámát. Például Szászudvarnokon tavaly 5, idén pedig 8 gyermeket írattak be magyar tannyelvű alapiskolába. Úgy tűnik, hogy a kisiskolák bezárásának rémképe nem tántorította el a szülőket attól a szándékuktól, hogy gyermekeiket magyar iskolába írassák be” – mondta Jókai Tibor.

A magyar kormány által felajánlott támogatás kapcsán a Pedagógusszövetség várakozó álláspontra helyezkedett. "A hazai parlamenti választások és a kormányprogram elfogadása után az a hír kapott szárnyra, hogy a szlovák kormány a hazai közoktatási törvényt még e tanév végéig módosítani akarja, s abból kiveszi a minimális osztálylétszámokról szóló részt. Ezt az új oktatási államtitkár is megerősítette nekünk. Most tehát erre a törvénymódosításra, kedvezőbb széljárásra várunk. Ha azonban arra mégsem oly´módon kerülne sor, hogy az a felvidéki magyar tannyelvű iskolák javát szolgálja, akkor a magyar kormány által felajánlott anyagi támogatásra továbbra is számíthatunk. Annak köszönhetően átmenetileg javíthatnánk a legnagyobb anyagi gondokkal küszködő iskoláink helyzetén. Hangsúlyozom: átmeneti megoldásról lenne szó, mert magyar iskoláink helyzetének javítását elsősorban a szlovák hatóságoktól várjuk!“ – szögezte le az SZMPSZ elnöke.