Csehországba vándorolnak a szlovák cégek
POZSONY, PRÁGA. A kedvezőbb feltételek miatt egyre több szlovák cég teszi át székhelyét a szomszédos Csehországba.
A csehek fő vonzereje az alacsonyabb adóterhelés és a hatékonyabb jogérvényesítés. Az elmúlt időszakban több cseh régióban megduplázódott a szlovákiai vállalkozók száma. Prágában például öt éve még csak 2500-an voltak, tavaly azonban számuk már meghaladta a négyezret. Az E15 cseh gazdasági hírportál információi szerint több csehországi nagyvárosban is hasonló a helyzet.
A tömeges átköltözés több tényezővel is magyarázható: a szlovákiai vállalkozók vonzónak találhatják a cseh adórendszert, az alkalmazottakra fordított alacsonyabb költségeket és a hatékonyabb jogérvényesítést is − nyilatkozta Filip Matys, a cseh ipari tárca szóvivője, hozzátéve, hogy a szlovákiai vállalkozók Csehországban ugyanolyan elbírálásban részesülnek, mint a hazaiak.
Radovan Durana, a pozsonyi INESS gazdaságkutató intézet elemzője szerint az áfa például Szlovákiában 2 százalékponttal magasabb, mint Csehországban, miközben a Fico-kabinet nemrég bevezette a minimáladót, amivel újabb terheket rak a vállalkozókra. A nyugati szomszédnál kevesebb gond van a cégalapítással is. Szlovákiában például ehhez ötezer eurós alaptőkét kell letétbe helyezni, Csehországban ugyanez egy cseh korona - írta cikkében a napigazdasag.hu portál.
Csehországban kisebb a hivatali bürokrácia, és a hivatalnokok is készségesebbek, mint Szlovákiában − állítja Jozef Sétaffy, a szlovák Pizza Mizza tulajdonosa, akinek cége az észak-morvaországi Ostraván nyitott fiókot. Szerinte Szlovákia egyik legnagyobb hibája, hogy a vállalkozásokkal kapcsolatos jogszabályok gyakran változnak, és jelentős gondok vannak a jogérvényesítéssel is.
A Financial Times csoporthoz tartozó fDi Magazin felmérése szerint a közép- és kelet-európai térségben a befektetők szempontjából tíz legvonzóbb régió élén a kelet-csehországi Pardubice megye áll, megelőzve további 467 régiót. Csehország vonzerejét jól tükrözi, hogy az első három helyen csak cseh megye van: Pardubice után Plzen, majd Prága következik − negyedik a Moszkvát magába foglaló körzet −, Pozsony és vonzáskörzete pedig a kilencedik.
Ennek ellenére Csehország sem éppen a jogszabályok stabilitásának szigete. A pénzügyminisztérium például a napokban azt javasolta, hogy ne vezessék be a már törvényi szinten elfogadott áfát, amely 17,5 százalékon egységesítette volna a mostani két, 15 és 21 százalékos kulcsot, sőt Andrej Babiš pénzügyminiszter azzal rukkolt elő, hogy a gyógyszerekre, könyvekre, gyermektápszerekre vezessenek be egy kedvező, ám harmadik adókulcsot. Ennek mértéke 10 százalék lenne. Elemzők szerint a három áfakulcs csak növelné az átláthatatlanságot és bevételkieséshez vezetne. A pénzügyi tárca emellett korlátozni szeretné a kisvállalkozók átalánykiadásait, 2016-tól pedig eltörölné a bérek szuperbruttósítását. Jan Linhart, a KPMG tanácsadó társaság képviselője szerint a tervezett változások a vállalkozók egyes rétegeit negatívan érintik.
A tömeges átköltözés több tényezővel is magyarázható: a szlovákiai vállalkozók vonzónak találhatják a cseh adórendszert, az alkalmazottakra fordított alacsonyabb költségeket és a hatékonyabb jogérvényesítést is − nyilatkozta Filip Matys, a cseh ipari tárca szóvivője, hozzátéve, hogy a szlovákiai vállalkozók Csehországban ugyanolyan elbírálásban részesülnek, mint a hazaiak.
Radovan Durana, a pozsonyi INESS gazdaságkutató intézet elemzője szerint az áfa például Szlovákiában 2 százalékponttal magasabb, mint Csehországban, miközben a Fico-kabinet nemrég bevezette a minimáladót, amivel újabb terheket rak a vállalkozókra. A nyugati szomszédnál kevesebb gond van a cégalapítással is. Szlovákiában például ehhez ötezer eurós alaptőkét kell letétbe helyezni, Csehországban ugyanez egy cseh korona - írta cikkében a napigazdasag.hu portál.
Csehországban kisebb a hivatali bürokrácia, és a hivatalnokok is készségesebbek, mint Szlovákiában − állítja Jozef Sétaffy, a szlovák Pizza Mizza tulajdonosa, akinek cége az észak-morvaországi Ostraván nyitott fiókot. Szerinte Szlovákia egyik legnagyobb hibája, hogy a vállalkozásokkal kapcsolatos jogszabályok gyakran változnak, és jelentős gondok vannak a jogérvényesítéssel is.
A Financial Times csoporthoz tartozó fDi Magazin felmérése szerint a közép- és kelet-európai térségben a befektetők szempontjából tíz legvonzóbb régió élén a kelet-csehországi Pardubice megye áll, megelőzve további 467 régiót. Csehország vonzerejét jól tükrözi, hogy az első három helyen csak cseh megye van: Pardubice után Plzen, majd Prága következik − negyedik a Moszkvát magába foglaló körzet −, Pozsony és vonzáskörzete pedig a kilencedik.
Ennek ellenére Csehország sem éppen a jogszabályok stabilitásának szigete. A pénzügyminisztérium például a napokban azt javasolta, hogy ne vezessék be a már törvényi szinten elfogadott áfát, amely 17,5 százalékon egységesítette volna a mostani két, 15 és 21 százalékos kulcsot, sőt Andrej Babiš pénzügyminiszter azzal rukkolt elő, hogy a gyógyszerekre, könyvekre, gyermektápszerekre vezessenek be egy kedvező, ám harmadik adókulcsot. Ennek mértéke 10 százalék lenne. Elemzők szerint a három áfakulcs csak növelné az átláthatatlanságot és bevételkieséshez vezetne. A pénzügyi tárca emellett korlátozni szeretné a kisvállalkozók átalánykiadásait, 2016-tól pedig eltörölné a bérek szuperbruttósítását. Jan Linhart, a KPMG tanácsadó társaság képviselője szerint a tervezett változások a vállalkozók egyes rétegeit negatívan érintik.
Forrás
napigazdasag.hu
