Csalit alkalmaznak egyes krokodilok
NASHVILLE. A Tennessee-i Egyetem kutatója kiderítette, hogy egyes hüllők csalit használnak zsákmányuk megszerzéséhez.
Vlagyimir Dinets elsőként figyelte meg két krokodilfajnál – a mocsári krokodilnál és a csukaorrú aligátornál – az ágak és gallyak használatát madarak odacsalogatására, különösen azok fészekrakási időszakában. Dinets tanulmánya az első alkalom, hogy hüllőknél eszközhasználatot figyeltek meg, egyidejűleg az első ismert eset, amikor egy ragadozó a csali alkalmazását a zsákmány szezonális viselkedéséhez - jelen esetben a fészekrakáshoz - időzíti.
Dinets először 2007-ben figyelte meg a magatartásformát: sekély vízben pihenő, orrukon apró ágakat vagy gallyakat egyensúlyozó krokodilokat szúrt ki egy indiai tó partja mentén. A művelettel potenciálisan megtévesztették a fészekrakó madarakat, azok a vízbe gázoltak, azt hívén, hogy a gallyak a vízen lebegnek. A krokodilok akár órákon át is mozdulatlanul vártak, és ha egy madár megközelítette az ágakat, azonnal támadtak.
Annak kiderítésére, hogy a viselkedés egyfajta furfangos megoldás-e a zsákmányszerzésre, Dinets és csapata egy éven keresztül négy louisianai helyszínen követte figyelemmel a krokodilokat. A helyszínek közül kettő madarak költőtelepeinél fekszik. Márciustól májusig – amikor a madarak fészket építenek – a kutatók számottevő növekedést figyeltek meg a botokat egyensúlyozó aligátorok számában. A költőhelyek közelében lévő hüllők a fészekrakási időszak alatt és után, míg a költőhelyeket nélkülöző helyszíneken a fészerakási szezonban alkalmazták a csalit.
Dinets szerint az eredmények megváltoztatják a krokodilokról kialakult nézeteinket - közölte a hirado.hu. „Általában letargikus, ostoba és unalmas élőlénynek látjuk őket, mára viszont kiderült, hogy igen rugalmas, teljes körű jelzőrendszer, fejlett szülői gondoskodás és nagymértékben koordinált csoportos vadászati stratégia jellemzi őket” - jelzi.
A megfigyelések azt is jelenthetik, hogy ez a magatartás szélesebb körben is elterjedt lehet a hüllőcsoportban, és megvilágíthatja azt is, hogyan viselkedhettek a krokodilok kihalt rokonai (a dinoszauruszok).
Dinets szerint a kutatás meglepő betekintést enged a kihalt hüllők viselkedésének korábban nem ismert komplexitásába. „Ezek a felfedezések nemcsak azért izgalmasak, mert megmutatják, milyen könnyen alábecsülhetjük még a relatíve ismert állatok intelligenciáját is, hanem azért is, mert a krokodilfélék a dinoszauruszok és a repülő hüllők testvércsoportját alkotják” - utalt rá a kutató.
Dinets először 2007-ben figyelte meg a magatartásformát: sekély vízben pihenő, orrukon apró ágakat vagy gallyakat egyensúlyozó krokodilokat szúrt ki egy indiai tó partja mentén. A művelettel potenciálisan megtévesztették a fészekrakó madarakat, azok a vízbe gázoltak, azt hívén, hogy a gallyak a vízen lebegnek. A krokodilok akár órákon át is mozdulatlanul vártak, és ha egy madár megközelítette az ágakat, azonnal támadtak.
Annak kiderítésére, hogy a viselkedés egyfajta furfangos megoldás-e a zsákmányszerzésre, Dinets és csapata egy éven keresztül négy louisianai helyszínen követte figyelemmel a krokodilokat. A helyszínek közül kettő madarak költőtelepeinél fekszik. Márciustól májusig – amikor a madarak fészket építenek – a kutatók számottevő növekedést figyeltek meg a botokat egyensúlyozó aligátorok számában. A költőhelyek közelében lévő hüllők a fészekrakási időszak alatt és után, míg a költőhelyeket nélkülöző helyszíneken a fészerakási szezonban alkalmazták a csalit.
Dinets szerint az eredmények megváltoztatják a krokodilokról kialakult nézeteinket - közölte a hirado.hu. „Általában letargikus, ostoba és unalmas élőlénynek látjuk őket, mára viszont kiderült, hogy igen rugalmas, teljes körű jelzőrendszer, fejlett szülői gondoskodás és nagymértékben koordinált csoportos vadászati stratégia jellemzi őket” - jelzi.
A megfigyelések azt is jelenthetik, hogy ez a magatartás szélesebb körben is elterjedt lehet a hüllőcsoportban, és megvilágíthatja azt is, hogyan viselkedhettek a krokodilok kihalt rokonai (a dinoszauruszok).
Dinets szerint a kutatás meglepő betekintést enged a kihalt hüllők viselkedésének korábban nem ismert komplexitásába. „Ezek a felfedezések nemcsak azért izgalmasak, mert megmutatják, milyen könnyen alábecsülhetjük még a relatíve ismert állatok intelligenciáját is, hanem azért is, mert a krokodilfélék a dinoszauruszok és a repülő hüllők testvércsoportját alkotják” - utalt rá a kutató.
Forrás
hirado.hu, sciencedaily.com
