Csáky Pál: Ne adjuk fel az esélyt!

Csáky Pál a Hírek.sk-nak nyilatkozva elmondta, a párt képviselőjelöltjei a „klasszikus témák“ mellett kiemelten kívánnak foglalkozni gazdasági és szociális kérdésekkel is. Ezt többek között Dél-Szlovákia gazdasági potenciáljának alakulása indokolja.

„Ha megnézzük az utóbbi évek történéseit, szomorú képet kapunk. A kilencvenes évek elején főleg a mezőgazdaságban történtek miatt nagyot zuhant ez a potenciál, s a kilencvenes évek végéig nem tudtunk kilábalni a válságból. A helyzet 1999 és 2006 között kezdett javulni, amikor is az MKP kormánytagságának köszönhetően fajlagosan magasabb támogatást kaptak a dél-szlovákiai járások, mint Szlovákia egyéb területei. A magyar kormánytagok közül én kaptam akkor a legtöbb kritikát ezért a nacionalista szlovák sajtótól“ – szögezte le a politikus.

Szerinte azt is látnunk kell, hogy 2006 óta ismét fordulat következett be: azóta mindhárom szlovák kormány mostohagyerekként kezelte a magyarlakta vidékeket, 2010 óta pedig egyetlen fontosabb beruházást sem támogatott egyetlen kormány sem Dél-Szlovákiában. „Ez a helyzet tarthatatlan, s a megoldás az Európai Bizottság illetékes főosztályaival való kapcsolattartás és az aktív odafigyelés lehet. A szlovák kormány tevékenységét az uniós alapok felhasználása terén Brüsszelből is ellenőrizni kell. Pénzt, beruházásokat, munkahelyeket kell hozni a magyarlakta régiókba is“ – sorolja Csáky.

Az MKP listavezetője az Európai Unió működését ért kririkák kapcsán megjegyezte, hogy azok nagy része jogos. Az történt ugyanis, hogy az európai együttműködés és együvé tartozás szép gondolatára rátelepedett egy túlburjánzott, érzéketlen bürokrácia, amely gyakran nem az emberek valós problémáival, hanem öncélú butaságokkal foglalkozik.

„A bürokráciát korlátozni kell, az EU működését normálisabbá, emberközpontúvá kell tenni. A megoldás nem a kilépés, hanem az unió megreformálása“ – szögezte le az EP- jelölt. Úgy véli, az EU-tagság a kis országok számára gazdasági és politikai kapcsolatok sorát teremti meg, olyanokat, amelyek a nem tagországok számára elérhetetlenek.

„Nézzünk csak körül! Magyarországon és Szlovákiában is sok fejlesztést, beruházást láthatunk, melyek 60 százaléka EU-s pénzből valósul meg, további 30 százalékuk pedig a magántőkének köszönhetően. Az állam maga alig fejleszt, ahhoz adókat kellene emelni, s az nem igazán járható út. Ráadásul a magántőke is olyan helyre megy, ahol ismertek és harmonizáltak a játékszabályok, s ahol biztonságban érzi magát“.

Az általa „klasszikusnak“ nevezett témák kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a Lisszaboni szerződés új lehetőséget kínál számunkra e téren is: európai kezdeményezést indíthatunk az ügyben, hogy a számbeli kisebbségben élő európai polgárok jogai alapjogokká váljanak az EU-ban, s az őshonos kisebbségek identitása, nyelvük, kultúrájuk, iskolarendszerük fennmaradása és védelme az EU kiemelt érdekévé váljon. „Az állampolgárság kérdését, a Beneš-dekrétumok ügyét tovább kell vinni, és napirenden kell tartani a nyelvhasználat és az oktatásügy témakörét is. Erőteljesebben kell képviselni a szlovákiai magyarság ügyeit az Európai Parlamentben és az egyéb fórumokon“ – véli Csáky.

Az MKP programjának arra a részére is rámutatott, mely szerint oda kívánnak figyelni a civil szektorra is. „A szlovákiai magyar civil szférának pénzre és kapcsolatrendszerre van szüksége, ugyanis gyenge és alulfinanszírozott. A szlovák kormány ez irányú lépéseit keményebben kell ellenőrizni. Ugyanakkor számos olyan lehetőség is kínálkozik, amikor közvetlenül Brüsszeltől lehet igényelni a támogatásokat“– nyilatkozta portálunknak Csáky, hangsúlyozva, hogy oktatási és nyelvvédelmi programokat is lehet finanszírozni közvetlen brüsszeli csatornákból. Mindehhez szerinte jó kapcsolatrendszer és szakmai elkötelezettség szükségeltetik, s a párt EP-képviselőjelöltjei bírnak ilyen kapcsolatokkal.