Csáky: közösségünk helyzetéről folyamatosan tájékoztatni kell Brüsszelt

Színültig megtelt terem előtt, komoly képviselői és szakértői érdeklődés mellett tartották meg előadásukat a Kétnyelvű Dél-Szlovákia, a Via Nova ICs, és a Fontos Vagy! mozgalom képviselői. Csáky Pál a meghallgatás után portálunknak nyilatkozva nem titkolta elégedettségét. Mint mondta, fontos, hogy a meghallgatáson a képviselők mellett az Európai Bizottság szakértői is megjelentek. A hozzászólások is biztatóak voltak, a jelek szerint komoly támogatottsága lehet az ügynek. Erre szükség is van, hiszen a felvidéki magyar civil szervezetek a meghallgatást követően átadták petíciójukat a Petíciós Bizottság elnökének, Cecília Wikströmnek, melyben az Európai Parlament állásfoglalását kérik a vasúti kétnyelvűség ügyében.

„Kérjük az Európai Parlamentet, hogy hívja fel a Szlovák Köztársaság kormányát arra, hogy a vonatkozó jogszabályokat úgy módosítsa, hogy az állami vasutak hivatkozott állomásai és megállóhelyei két nyelven, a hivatalos állami nyelv mellett kisebbségi nyelven is kerüljenek megjelölésre” – fogalmaz a petíció. 

„A PETI Bizottság elnöke azt ígérte, hogy a petícióval gyorsan és szeriőz módon foglalkozunk majd” – mondta Csáky Pál, aki szerint az ügy szempontjából nem mellékes az sem, hogy a meghallgatáson elhangzott információkból rövid jelentés is készült, amelyet még a héten megkap az Európai Parlament mind a 751 képviselője, csakúgy mint az összes szakbizottság, illetve az Európai Bizottság biztosai, illetve a szakmai elemző csoportok. „Az ügy tehát nem marad csupán a Petíciós Bizottság keretein belül, hanem szélesebb nyilvánosságot is kap” – fogalmazott az MKP EP-képviselője, felhívva arra is a figyelmet, hogy korábban már két ízben is szó esett a felvidéki magyarság gondjairól, és az év folyamán következő meghallgatás várható, hogy ez a téma ne aludjon ki, hanem folyamatosan napirenden legyen a parlamentben.

A jogsérelmekre fel kell hívni a figyelmet, és folyamatosan tiltakozni kell – ezen az állásponton van Gál Kinga, a Kisebbségi Munkacsoport társelnöke is, aki 2004 óta képviselő az EP-ben, és azóta figyeli a felvidéki magyarság helyzetét, jogállását, amelyben megítélése szerint is változatlanul sok a megoldatlan kérdés. Gál Kinga szerint azonnali megoldást ugyan nem lehet várni Brüsszeltől, de a folyamatos figyelemfelkeltés lassan eredményt hozhat, mert így az unió nem mondhatja azt, hogy minden rendben van. „Tagadhatatlan, hogy az európai intézmények nagyon elbújnak, amikor valamilyen konkrét ügy van, illetve azt mondják, hogy ez tagállami hatáskör. De folyamatos munkával, nyomásgyakorlással rávehetjük a Bizottságot, hogy határozottan álljon ki, ne szubjektív módon döntsön, ne mérjen kettős mércével, ha a kisebbségek jogsérelmei azt mutatják, hogy azok szembe mennek az uniós jogelvekkel, ahogy ezt a felvidéki magyarok ügyei is mutatják, és ezekben az esetekben emelje fel a szavát, és tegye meg a szükséges intézkedéseket” - mondta portálunknak Gál Kinga, aki úgy véli a felvidéki civil szervezetek keddi meghallgatásának komoly üzenete volt, az ugyanis azt mutatta, közösségi igény és összefogás is van az ügyben, hogy ezek a kérdések rendeződjenek.

Egyelőre még a pozitív fogadtatás ellenére is nehéz lenne megmondani, hogy mi lesz a végkifejlete a civil szervezetek petíciójának. Az eljárás megszokott menetrendje szerint a bizottságon belül a jogi szolgálatnak három hónapja van, hogy állást foglaljon az ügyben, amelyet megkap a Petíciós Bizottság elnöke és alelnöke, Cecilia Wikström és Csáky Pál, majd ismét a bizottság elé kerül, ahová Csáky Pál elképzelései szerint ismét meghívást kapnak a petíció megfogalmazói, ahol vélhetően komoly vita várható. Az ügyben minden bizonnyal kérdéseket tesznek majd fel a szlovák kormánynak is. Csáky Pál szerint a petíciónak jó esélye van arra, hogy a testület arról számunkra kedvezően foglal majd állást. „A Petíciós Bizottság elnöke nagyon elégedett volt a prezentációval, és külön kiemelte, hogy ezt a kérdést fiatalok vették a kezükbe, akik dinamikusan állnak az ügyhöz.  S én sem rejtem véka alá azt a véleményem, hogy azért hívtam meg ezt a három csapatot, mert az elmúlt öt évben a szlovákiai magyar térfélen innováció területén ők tették a legtöbbet. Emellett az én generációmnak az is az egyik feladata, hogy előkészítse az új politikai generáció színrelépését, ez tehát egy lehetőség volt, és a fiatal előadóknak pedig egy erőpróba, hogyan kell ilyen helyzetekben fellépni” – mondta Csáky Pál, aki egyébként kezdeményezője kíván lenni annak is, hogy a Petíciós Bizottság tagjai látogatást tegyenek Szlovákiában, hogy személyesen tájékozódjanak a felvidéki magyarság helyzetéről.

A sors fintora, hogy miközben a civil szervezetek az Európai Parlamentben adtak jelentést a felvidéki magyarság helyzetéről és ezen belül is a vasúti kétnyelvűségről, idehaza az ekeli állomáson tizenegyedszer távolították el ismeretlen személyek a magyar feliratot. Az elmúlt öt év során a Kétnyelvű Dél-Szlovákia, amelynek tagjai a közelmúltban fedték fel kilétüket, sokat tett azért, hogy minél több helyen megjelenjenek a magyar feliratok, a magyarok lakta vidékek vizuális kétnyelvűségéért. Orosz Örs és Kovács Balázs erről adott számot a meghallgatáson, elsősorban a vasúti kétnyelvűség érdekében tett lépésekre fókuszálva. Orosz Örs úgy véli, eredményt több eszköz bevetése hozhat, s a brüsszeli fellépés ebben a harcban fontos eszköz, amelyet nem lehetett kihagyni, még annak a tudatában sem, hogy az uniós testület hatásköre korlátozott a kisebbségi kérdésekben. „A hazai lépcsőfokokat, az önkormányzatok, a polgárok bevonását, az egyetlen magán vasúti társaság, a RegioJet megkeresését már mind végigjártuk az elmúlt években. Most már eljött annak az ideje, hogy Brüsszelben is beszéljünk erről az ügyről, és az Európai Parlament segítségét is kérjük, hogy pozitív állásfoglalás esetén újabb érvvel erősödjünk, és újabb megerősítést kapjon a lobbipotenciálunk.”

A Via Nova Ics, illetve a Fontos vagy! mozgalom nevében Nagy Dávid, Tóth Tibor és Cziprusz Zoltán volt jelen a meghallgatáson. Nagy Dávid előadásában elsősorban a kisebbségi jogokról, illetve joghátrányról, valamint a kisiskolák létét fenyegető intézkedésekről tartott előadást. „Fontosnak tartom, hogy otthoni problémáinkat európai színtéren, Brüsszelben is megtárgyaljuk, hisz ezáltal azok nagyobb nyilvánosságot és figyelmet kapnak. Ami számunkra pozitív, hogy a megtelt terem, a nagy érdeklődés is azt mutatta, ennek a témának vannak befogadói. Nagyon sok értékes hozzászólás hangzott el, mind az előadók, mind a vendégek részéről, ez tehát a meghallgatás hasznosságát mutatta” – összegezte meglátásait Nagy Dávid, hozzátéve azt is, hogy közismert, Brüsszel malmai lassan őrölnek, ám ennek ellenére fontos Európa figyelmét felhívni. „Reménykedem benne, hogy belátható időn belül olyan választ kapunk a petícióra, amely azt mutatja, hogy Brüsszelben történhet előremozdulás ügyünkben” – mondta Nagy Dávid, aki korábban már részt vett az őshonos kisebbségekről tartott meghallgatáson. „Az ott elhangzottak és a mostani meghallgatás bizonyos értelemben egymásra épül, és ha ezt vesszük figyelembe, akkor azt mondhatjuk, ismét tettünk egy lépést, hogy felhívjuk Brüsszel figyelmét, hogy az unió is foglalkozzon velünk. Ez egy hosszú út, lépésről lépésre kell haladni, és ahogy mondani szokták, aki kopogtat, annak egyszer majd ajtót nyitnak, és mi kitartóak vagyunk” – mondta portálunknak Nagy Dávid.

A civil szervezetek képviselői tehát elszántak, mint mondják, tudatosítják, hogy ugyan közösségünket elsősorban gazdasági problémák sújtják, amiket úgyszintén kezelni kell, ám a kisebbségi jogok, a felvidéki magyarság joghelyzete is komoly gond, az ügyekről tehát folyamatosan beszélni kell. Az identitás megőrzése közösségünk megtartása szempontjából hangsúlyosan fontos, s emellett a jövőben is kiállnak.