Csáky: az MKP kritikusan szemléli a kormánykoalíciót övező korrupciót
Csáky Pál értelmetlennek tartja Bugár Béla, a Most-Híd elnökének szavait, miszerint az elkövetkező megyei választások lehetnek a vegyespárt és az MKP közötti együttműködés próbaköve. „Természetesen egy politikai párt nem lehet elszigetelt. Az együttműködés országos, megyei vagy helyi szinten is szükséges. De világosan meg kell határoznunk, miről is szól ez az együttműködés. Nem lehet más, csupán technikai kérdések” – nyilatkozta.
„Jelentős kifogásaink vannak a jelenlegi kormánykoalíció összetételét illetően, valamint annak praktikái és machinációi kapcsán. Nem óhajtjuk támogatni Bugár úr felszólalásait, amint éppen Kaliòák urat védi. Véleményünk szerint a Most-Híd biznisz-párt, a politikai biznisz pártja” – hangsúlyozta Csáky. „Az MKP nem óhajt egy korrupciós pöcegödörbe belépni. Ne legyenek illúzióink, hogy nálunk a korrupció terén minden rendben van. Úgy teszünk, mintha minden rendben lenne, de a háttérben folynak a zavaros ügyek, a biznisz és a korrupció. Ezt nem szabad eltűrnünk. Van-e valaki a szlovák politikusok között, aki korrupció miatt a börtönben ül?” – tette fel a kérdést.
Csáky Pál helyesli a parlament döntését, miszerint a megyei választások egyfordulósak lesznek, csakúgy, mint a megyei és a helyhatósági választások egy időpontra való összevonását. „Megjegyzem, eredetileg ez a Dzurinda-kormány javaslata volt, csak akkor a Demokratikus Baloldal Pártja (SD¼) elállt a megállapodástól, s a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal (HZDS) és a Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) közösen átvitték a kétfordulós megoldást” – fejtette ki. „Még egy gyöngyszem: annak idején a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) nevében szót kért František Mikloško, és elmondta, beszélt a nyitrai püspökkel, aki állítólag kijelentette, nem szeretné, ha kinézne az ablakon és Nyitrán egy magyar főispánt kellene látnia” – emlékeztetett Csáky.
Egyúttal rámutatott, hogy a kerületek rendszere nem jól volt kidolgozva, az egyes kerületek határait nem megfelelően húzták meg, s Csáky szerint ennek oka ismét a magyar nemzetiségű politikusok tevékenységének korlátozására irányuló igyekezet volt. „Nézzék, Csallóköz három megyébe lett szétosztva. Ez értelmetlen dolog, szégyen. Mi Komárom megyét javasoltuk, nem ment át. Engedményeket tettünk, felajánlottunk egy tizenkét régió formájában történő megoldást, szervesen egymáshoz tartozó megyéket, amihez az emberek is kötődhettek volna. Ez sem ment át” – mondta.
Ennek ellenére Miroslav Beblavý független képviselő javaslatával, miszerint a megyerendszert el kell törölni, nem ért egyet. „A képviselő úr talán tudja, hogy ez badarság. Bizonyára csupán azért mondta, hogy beszéljünk róla. De vannak más, sokkal komolyabb témáink is. Elvi szempontból helytelen lenne törölni a megyéket és a régiókat” – szögezte le Csáky.
Az EP-képviselő a vitaműsorban kitért a január elsejétől az Európai Néppárt (EPP) jelölte Antonio Tajani személyében új elnökkel rendelkező Európai Parlament legfrissebb történéseire is. Tajani a szociáldemokrata Martin Schulzot váltotta fel tisztségében. Mivel az Európai Bizottság elnöke Jean–Claude Juncker, az Európai Tanácsé pedig Donald Tusk, így pillanatnyilag mindhárom legmagasabb uniós tisztség a néppártiak ellenőrzése alatt van. „Az Európai Néppárt az Európai Parlament legerősebb pártja, de nem rendelkezünk abszolút többséggel. Az eredmény rendkívül összetett tárgyalások folyamán született meg, formálisan három független tisztségről van szó” – magyarázta hozzátéve: személy szerint nem kifogásolná, ha valamelyik tisztséget más párt jelöltje töltené be.
Csáky Pál a műsorban a szlovák soros uniós elnökségről is szót ejtett. Mint elmondta, az európai parlamenti képviselők többsége technikai szempontból sikeresnek értékeli az elnökséget, ugyanakkor egyesek kritikusan viszonyulnak Robert Fico miniszterelnök néhány kijelentéséhez. Csáky kiemelte a nagy-britanniai népszavazásra reagáló pozsonyi nem hivatalos uniós csúcstalálkozót, amelyre a britek nem kaptak meghívást. „A találkozó nem tartalma miatt volt fontos, hanem azért, mert egy erős politikai jelzés volt, hogy első alkalommal nem hívták meg Nagy-Britannia miniszterelnökét. Ez üzenet volt a világnak és a briteknek, illetve a 27 tagállamnak, hogy Nagy-Britannia nélkül is megbirkózunk a jövővel” – fogalmazott. Egyúttal megjegyezte, hogy bár Theresa May brit miniszterelnök azt üzente a skótoknak, elszakadásuk után nem lesznek az EU tagjai, Csáky szerint ennek nem feltétlenül kell így lennie. „Az Európai Parlamentben eltérő álláspontok alakultak ki ennek kapcsán. Létezik az ún. utód (successor) pozíciója. Ez azt jelenti, hogy ha valamilyen nagyobb egységnek bizonyos jogai vannak, de azokat felmondja, az egység egy bizonyos része igényt tarthat arra, hogy ezen jogok folytatója legyen. Skócia talán erre játszik majd” – fejtette ki Csáky.
