Csáky: a Fico-kormány a Most-Híd hűsége ellenére sem bír ki négy évet

„A koalíció leghűségesebb tagja vélhetően a Most-Híd lesz. A párt ugyanis már felégette maga mögött a hidakat, ezért nincs más lehetősége, mint az, hogy csak kitartson e furcsa koalícióban. Meglátjuk, hogy a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) majd milyen játékot játszik. Látok ott bizonyos mozgásokat és bizonyos vetélkedést az SNS és az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) között“ – jegyezte meg Csáky.

„Mindenképpen újdonságnak számítanak a Smeren belüli belső mozgások. Valószínűleg itt is érvényes a törvény, hogy ha egy párt nagyon sokáig van hatalmon, akkor korrumpálódik, problémák termelődnek, s a belső feszültség egyszer akkora lesz, hogy pártszakadásra kerülhet sor. Fico úr egészségügyi kapacitása sem korlátlan“ – szögezte le. Hozzáfűzte: nem számít nagy változásokra a következő 12 hónapban, de ez nem jelenti azt, hogy a koalíció négy évig kitart.

Csáky szerint az MKP-nak a Most-Hídtól eltérően nincsenek szlovák választói s ebből adódóan e téren tartalékai, ami a pártot gyengíti a parlamenti bársonyszékekért folytatott küzdelme során. Szerinte azonban a magyar közösség általi támogatottsága stabilizálódott, miközben a Most–Híd választókat veszít.

Töréspont

Csáky kérdésre válaszolva szólt a közel 10 évvel ezelőtti elnökváltásról is az MKP-n belül. „A 2007-es kongresszuson olyan helyzetre reagáltunk, ami az MKP-ban 2006-ig nagy problémát jelentett. Ez a párton belül megjelent és a mögötte levő szürke övezetben jelen lévő korrupció volt. Ezt Bugár Béla pártelnök cseréjével orvosoltuk. Fel sem merült, hogy a Most-Híd vegyespártként majd visszatér a politikai színtérre“ – mondta Csáky, aki akkor Bugárt váltotta a magyar párt élén. Miután azonban az MKP kudarcot vallott a következő parlamenti választások során, lemondott posztjáról.

Az MKP a következő években sikert aratott a helyhatósági és megyei választások során, Csáky pedig az EP képviselője lett. A párt azonban a parlamentbe már nem jutott be. „A Most-Híd népszerűsége csökken a magyar nemzetiségű polgárok körében. A tőlük elpártolt emberek azonban nem tértek vissza hozzánk. Ha az idei parlamenti választásokon való részvételt elemzik, akkor nyilvánvaló, hogy az a legalacsonyabb a Komáromi, a Dunaszerdahelyi, a Rimaszombati és a Tőketerebesi járásban volt, ahol mi vagyunk erősek. Az emberek odahaza maradtak“ -- állítja Csáky.

„Ekképp az MKP szokatlan lépést tett: új arcot választottunk meg pártelnökké, és igyekszünk megszólítani azokat az embereket is, akik eddig nem voltak aktívak. Ez is egy út, ám nem állítom, hogy e téren már sikereket értünk volna el. Úgy tűnik, hogy még nem. Ezek a fiataloknak, akik az MKP elnökségébe kerültek, egy-két évre még szükségük van, és majd a következő választások előtt meglátjuk, hogy miként tovább“ – fejtette ki Menyhárt József MKP-elnökké választása kapcsán.

Ambíciók

Az MKP célja, hogy a jövő évi megyei választások során megőrizze jelenlegi pozícióit – véli Csáky. „Ezen választások során a személyiségek megválasztásáról van szó, akikből az MKP is elegendővel rendelkezik. Azt is gondolom, hogy esélyünk van sikeresnek lenni az azt követő helyhatósági és talán az EP-választások során is“ – szögezte le Csáky. „A jövendő parlamenti választás akármikor is legyen, az MKP számára nagyon fontos lesz, mert előzőleg három alkalommal nem kerültünk be a parlamentbe. Meghökkentő az, hogy úgy tűnik, mintha ezzel a tudattal egyes kollégáim megbékélnének. Annak tudatával, hogy az MKP országos viszonylatban II. ligát játszik. Nekem ez azonban nem felel meg. Azt gondolom, hogy az MKP-nak igyekeznie kell visszatérni a parlamentbe“ – jelentette ki Csáky.

Hozzáfűzte: ő személyesen ebben a pillanatban az EP-ben tud érvényesülni. „Idén is megszólítottak, hogy térjek vissza az MKP élére. A magyar közösségen belül létezik egy réteg, amely szurkol nekem, s amelynek a támogatását nagyon köszönöm. Valószínűleg ez is az EP-választásokon aratott sikerem egyik oka volt“ -- mondta. "Én azonban csapatjátékos vagyok. E téren semmiféle nagy ambícióim nincsenek. Valamennyi jövendő lépésemet alárendelem az MKP-s kollektíva döntésének. Ha szükségessé válik, hogy aktívvá váljak egy adott területen, és arról megállapodunk, akkor azt elvállalom. Meglátjuk majd azt, hogy milyen további tevékenységet kell kifejteni más területeken“ – tette hozzá Csáky.

„A következő EP-választásokra 2019-ben kerül majd sor, ami még messze van. Már kissé otthon érzem magam az EP-ben, részleges sikereket is elérek, és sok kapcsolatra tettem szert. Nem beszélve arról, hogy választóimnak azt ígértem: ez a poszt öt évre szól, s ezt az időszakot hatékonyan igyekszem kihasználni. Addig is azonban, amiben segíteni tudok az MKP-s kollégáimnak, azt megteszem. Az MKP országos elnökségi tagja vagyok, ötletekkel és javaslatokkal rukkolhatok elő, szinte napi kapcsolatban vagyok az elnök úrral és a többiekkel“ – hangsúlyozta.

Migránsválság

Csáky a vitaműsorban a migránsválság kapcsán az európai, szlovákiai és magyarországi helyzetet is véleményezte. „Attól tartok, hogy ez nem csak európai, hanem világméretű probléma. A migráció még éveken át téma lesz. Nagy tömegek készülődnek útrakelni Afrikában, továbbiak Közép-Ázsiában. A klímaváltozások és a politikai válságok az embereket szülőhelyük elhagyására kényszerítik. Az Európai Unió erre nem készült fel“ -- véli.

Ennek kapcsán egyebek mellett azt is elmondta, hogy a helyzet orvoslásába be kell vonni a NATO-t, és Észak-Afrikában, illetve Északnyugat-Ázsiában biztonsági övezeteket kell kialakítani, ahol a NATO szavatolná a biztonságot. Szerinte az EU-n és az Egyesült Államokon kívül a gazdag arab államoknak is hozzá kellene járulniuk ahhoz, hogy e helyeken olyan infrastrukturális és gazdasági lehetőségek jöjjenek létre, hogy az ottélők szülőföldjükön akarjanak maradni. Hozzátette: e helyeken szűrőövezeteket is ki kell alakítani, ahol az Európába készülődő migránsokat majd először ellenőriznék.

Matteo Renzi olasz kormányfő azon kijelentésére, hogy a migránskvótákat elutasító államoktól meg kell vonni az uniós támogatásokat, Csáky azt válaszolta, hogy  bár emberileg és politikailag érti Renzi idegességét, de javaslatát nem tartja reálisnak. „Az EU-s alapok szolidaritási alapok. Nem gondolom azt, hogy e két dolog összeköthető egymással, és megbüntethetők a migránsokhoz visszafogottabban viszonyuló országok. Inkább azt gondolom, hogy  a további program-időszakban a strukturális alapok kárára erősebb tartalék jön majd létre a migránskérdés megoldásához.“

Magyarországi népszavazás

Bár a magyarországi referendum során az urnákhoz járulók több mint 90 százaléka elutasította a migránskvótákat, az az alacsony részvétel miatt mégis érvénytelennek bizonyult.

„A referendum értelme a saját legitimitás növelése volt. Az, hogy a magyar kormány és a magyar kormányfő brüsszeli tárgyalásai során felmutathassa: ez nem csak az ő véleménye, hanem a polgároké“ – véli továbbra is Csáky. „E szempontból a végeredmény nem nagyon jó. A közvélemény-kutatások szerint Magyarország lakosságának 70-75 százaléka visszafogottan viszonyul a migránsokhoz. Az embereknek talán az volt a benyomásuk, hogy ez nem csak erről a témáról szól, hanem belpolitikai kontextusa van, ezért inkább odahaza maradtak. Akkor is, ha azt elismerem, hogy a több mint 90 százalék szintén érvnek számít. Nyugat-Európában azonban az a szokás, hogy ha a referendum a törvény alapján érvénytelennek bizonyul, azt úgy veszik, mintha nem is létezne“ -- magyarázta Csáky.

Ennek ellenére szerinte a Visegrádi Négyeknek (V4) e kérdést illetően aktívaknak kell maradniuk, mert a migráció nyomása gazdasági szociális és biztonsági szempontból is veszélyezteti az összes európai államot -- írja a Teraz.sk portál.

„Ez biztonsági probléma. Az Iszlám Állam ideküldi a saját embereit, az Europol elnöke az EP-ben azt mondta, hogy a terrorszervezeteknek már legalább 15 000 ilyen hivatásos katonája érkezett Európába. Minderről csak korlátozott értesülésekkel rendelkezünk“ – árulta el. Hozzátette: a migránskérdés megoldása kapcsán világméretű szolidaritást vár el. „Ma úgy tűnik, hogy Nyugat-Európa Brüsszellel együtt megoldási javaslatokat tesz, most hagyjuk, hogy mennyire reálisakat, mi pedig folyamatosan nemet mondunk. Most kihasználhatnánk az elnöklő uniós ország (Szlovákia) lehetőségét és jogát, hogy alternatív javaslatokat tegyünk le az asztalra“ – mondta végül Csáky.