Csáky: 1989 negatív folyamatokat is elindított a felvidéki magyarság körében
NYITRA. Az 1989-es rendszerváltoztatás történései nemcsak pozitív, hanem negatív folyamatokat is elindítottak a felvidéki magyarság körében, s az egyik ilyen a nemzeti elbizonytalanodás volt - jelentette ki Csáky Pál európai parlamenti képviselő hétfőn Nyitrán.
A Magyar Közösség Pártjának (MKP) EP-képviselője erről a "25 szabad év" nevet viselő konferencián beszélt, amelyet az 1989-es rendszerváltoztatás negyed évszázados évfordulója alkalmából rendeztek a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen hétfőn.
A konferencián tartott előadásában Csáky Pál felidézte az 1989-es rendszerváltoztatás időszakának néhány fontosabb történését, köztük a felvidéki magyarság első politikai érdekképviseleteinek létrejöttét. Rámutatott: az elsőként létrejött ilyen párttól, a Független Magyar Kezdeményezéstől (FMK) a felvidéki magyarok túlnyomó többsége elfordult, miután a párt nyíltan liberálisnak deklarálta magát, és a szlovákokkal való feltétlen együttműködés hívévé vált.
Csáky Pál rámutatott: a szlovákiai magyar közélet liberális vonulata máig kritikátlan együttműködésre szólít fel a szlovákok irányában, holott a szlovák értelmiség és a szlovák politika nem állt és nem áll elő olyan kínálattal, amely a felvidéki magyarság gondjainak megoldását célozná. Ez a "túlzott és félreértett lojalitás káros volt" - szögezte le az MKP politikusa, aki szerint ez is oka annak, hogy a felvidéki magyarok nemzettudata negyed évszázaddal a rendszerváltoztatást követően rosszabb állapotban van mint a diktatúra végén.
Csáky a felvidéki magyar közösség szempontjából az elmúlt negyed évszázad egyik legnagyobb kudarcának értékelte azt, hogy a felvidéki magyar társadalom egy része elfogadja, hogy önmaga megítélésében a legfontosabb az, ahogyan a szlovákok gondolkodnak róla - vagyis létezését a szlovák elvárásoknak rendeli alá. "Ezt a filozófiát 2008 óta egy vegyes párt is képviseli, amely ma már magyarul mondja azokat a magyar nemzettudatot romboló igéket, amelyeket addig a nacionalista Szlovák Nemzeti Párttól vagy Vladimir Meèiar embereitől hallhattunk" - emelte ki Csáky Pál.
A felvidéki magyarság politikai megosztottságának kialakulását felidézve Csáky úgy vélekedett: a felvidéki magyar társadalomnak rosszat tettek a korábbi években megvalósított magyarországi tőkekihelyezések is. Kifejtette: ezek hozzájárultak a felvidéki magyar közösség demoralizálódásához, mivel nem a közösség megerősödését szolgálták, hanem egy olyan "nagyon önző, szűk, a felvidéki magyar társadalomtól jórészt elidegenedett csoportot" juttattak előnyös helyzetbe, amely később nagyrészt támogatta a közösség számára hátrányos pártszakadást.
Csáky a rendszerváltoztatás óta eltelt 25 évnek a magyar közösség szempontjából legsikeresebb időszakaként említette az 1998 és 2006 közötti éveket, az MKP kormányzati szerepvállalásának idejét. Akkor - mint fogalmazott - "még az értékek képviselete volt meghatározó az érdekek képviselete felett", és olyan fontos intézményeket lehetett létrehozni, mint a révkomáromi Selye János Egyetem vagy a pozsonyi Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma.
Az EP-képviselő előadását azzal a gondolattal zárta: a felvidéki magyarság "jobbik része" nem adta fel a küzdelmet jövőjéért, sokan vannak, akik hisznek a megmaradásban, s a jövőben ezt a réteget kell erősíteni.
Komzsík Attila, a Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara dékánja hangsúlyozta: az eltelt 25 évnek megvannak a maga tanulságai, amiket ismernie kell azoknak a fiataloknak is, akik most itt tanulnak az egyetemen, illetve a fiatalabb generációknak is. „Én úgy gondolom, hogy ez a 25 év nem volt hiábavaló, nagyon sok fontos dolog történt ebben az országban a 25 év alatt. Azt se felejtsük el, hogy 89-ben egy vér nélküli forradalom ment végbe az országban, és mégis nagyon fontos változást tudhattunk ezzel magunk mögött” – fogalmazott.
A konferencia keretében Glatz Ferenc akadémikus a nagyot változott világ történelmi és geopolitikai összefüggéseiről szólt, Öllös László politológus, egyetemi oktató pedig Csehszlovákia szétválása kapcsán a közép-európai történésekről tartott előadást.
A konferencián tartott előadásában Csáky Pál felidézte az 1989-es rendszerváltoztatás időszakának néhány fontosabb történését, köztük a felvidéki magyarság első politikai érdekképviseleteinek létrejöttét. Rámutatott: az elsőként létrejött ilyen párttól, a Független Magyar Kezdeményezéstől (FMK) a felvidéki magyarok túlnyomó többsége elfordult, miután a párt nyíltan liberálisnak deklarálta magát, és a szlovákokkal való feltétlen együttműködés hívévé vált.
Csáky Pál rámutatott: a szlovákiai magyar közélet liberális vonulata máig kritikátlan együttműködésre szólít fel a szlovákok irányában, holott a szlovák értelmiség és a szlovák politika nem állt és nem áll elő olyan kínálattal, amely a felvidéki magyarság gondjainak megoldását célozná. Ez a "túlzott és félreértett lojalitás káros volt" - szögezte le az MKP politikusa, aki szerint ez is oka annak, hogy a felvidéki magyarok nemzettudata negyed évszázaddal a rendszerváltoztatást követően rosszabb állapotban van mint a diktatúra végén.
Csáky a felvidéki magyar közösség szempontjából az elmúlt negyed évszázad egyik legnagyobb kudarcának értékelte azt, hogy a felvidéki magyar társadalom egy része elfogadja, hogy önmaga megítélésében a legfontosabb az, ahogyan a szlovákok gondolkodnak róla - vagyis létezését a szlovák elvárásoknak rendeli alá. "Ezt a filozófiát 2008 óta egy vegyes párt is képviseli, amely ma már magyarul mondja azokat a magyar nemzettudatot romboló igéket, amelyeket addig a nacionalista Szlovák Nemzeti Párttól vagy Vladimir Meèiar embereitől hallhattunk" - emelte ki Csáky Pál.
A felvidéki magyarság politikai megosztottságának kialakulását felidézve Csáky úgy vélekedett: a felvidéki magyar társadalomnak rosszat tettek a korábbi években megvalósított magyarországi tőkekihelyezések is. Kifejtette: ezek hozzájárultak a felvidéki magyar közösség demoralizálódásához, mivel nem a közösség megerősödését szolgálták, hanem egy olyan "nagyon önző, szűk, a felvidéki magyar társadalomtól jórészt elidegenedett csoportot" juttattak előnyös helyzetbe, amely később nagyrészt támogatta a közösség számára hátrányos pártszakadást.
Csáky a rendszerváltoztatás óta eltelt 25 évnek a magyar közösség szempontjából legsikeresebb időszakaként említette az 1998 és 2006 közötti éveket, az MKP kormányzati szerepvállalásának idejét. Akkor - mint fogalmazott - "még az értékek képviselete volt meghatározó az érdekek képviselete felett", és olyan fontos intézményeket lehetett létrehozni, mint a révkomáromi Selye János Egyetem vagy a pozsonyi Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma.
Az EP-képviselő előadását azzal a gondolattal zárta: a felvidéki magyarság "jobbik része" nem adta fel a küzdelmet jövőjéért, sokan vannak, akik hisznek a megmaradásban, s a jövőben ezt a réteget kell erősíteni.
Komzsík Attila, a Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara dékánja hangsúlyozta: az eltelt 25 évnek megvannak a maga tanulságai, amiket ismernie kell azoknak a fiataloknak is, akik most itt tanulnak az egyetemen, illetve a fiatalabb generációknak is. „Én úgy gondolom, hogy ez a 25 év nem volt hiábavaló, nagyon sok fontos dolog történt ebben az országban a 25 év alatt. Azt se felejtsük el, hogy 89-ben egy vér nélküli forradalom ment végbe az országban, és mégis nagyon fontos változást tudhattunk ezzel magunk mögött” – fogalmazott.
A konferencia keretében Glatz Ferenc akadémikus a nagyot változott világ történelmi és geopolitikai összefüggéseiről szólt, Öllös László politológus, egyetemi oktató pedig Csehszlovákia szétválása kapcsán a közép-európai történésekről tartott előadást.
Forrás
Hírek.sk, MTI
