Chmelár: túl kemény a görögökhöz Robert Fico
A két jeles személyiség vitája még Alekszisz Ciprasz görög kormányfő utolsó ajánlata előtt zajlott.
„Gazdasági szempontból Görögországnak régen halottnak kellene lennie, nem létezhetne. A referendum politikai eszköz. Görögország az Európai Unióval (EU) szembeni egyezkedő pozíciója semmiképpen sem változott meg. A görög kormányfő megszilárdította az országban betöltött pozícióját, ám gyakorlatilag semmin sem változtatott“ – véleményezte a referendum eredményeit a Teraz.sk internetes hírportál TABLET.TV című vitaműsorának egyik vendégeként Juraj Hrabko, publicista.
Vitapartnere Eduard Chmelár, a Médiaakadémia rektora arra hívta fel a figyelmet, hogy a görög kormány játéka nagyon kockázatos, az igazság azonban az, hogy a pozíciója objektív szempontból nagyon bonyolult. „Ciprasz oldalára állt három Nobel-díjas személy“ – jegyezte meg Chmelár, aki szerint az a módszer, amellyel a nemzetközi hitelezők Görögországgal együtt az utóbbi években meg kívánták oldani ezt a problémát, valójában inkább elmélyítette a válságot.
„A Trojkának nincs erkölcsi joga arrogánsan viselkedni, mert az, amit javasolt, kudarcot valott“ – nyilatkozta Chmelár a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság margójára. Hozzáfűzte: a görögök manapság csak a kamatokat törlesztik, és nincs esélyük az adósság-körhintából való kijutásra.
Chmelár szerint görög szempontból nem volt szerencsés lépés az, hogy Janisz Varufakisz lemondott pénzügyminiszteri posztjáról. Hrabko azonban ezzel a véleménnyel nem ért egyet, szerinte Varufakisz távozásának megvolt a maga logikája. „Az ésszerű volt: politikai áldozatot jelentett az Európai Unióval szemben a referendum eredményeinek kiegyensúlyozására“ – mondta.
Chmelár bírálta Robert Fico Görögország-ellenes megnyilvánulását, mivel azt rendkívül keménynek tartja. Hozzátette: hasonló „nadrágszíj-összehúzást“ pár évvel ezelőtt Mikuláš Dzurinda ex-kormányfő javasolt Szlovákiának, amit akkor éppen Robert Fico bírált – írja a Teraz.sk, a TASR hírügynökség internetes portálja. Azt is leszögezte: ha „hagyjuk elvérezni Görögországot, akkor az a fasizmus elharapódzásához vagy a rendszerváltás bizonyos típusához vezethet.
„Az a tényállás, hogy Görögországot a sarokba állították, s minden lehető módon védekezni kényszerül. Az a lehetőség, hogy Görögország kilép az euróövezetből, olyan folyamatot indíthat be, ami miatt végül mindnyájan boldogtalanok leszünk. A keresett politikai megoldás olyan, hogy ez a folyamat ne végződjön szerencsétlen módon“ - reagált Hrabko.
Chmelár a szlovák kormány álláspontja kapcsán elmondta: tapasztalatai szerint Robert Fico a külpolitika terén alapvetően a német álláspontot képviseli. Szerinte azonban az efféle politizálás a XXI. század első évtizedében még sikeresnek bizonyulhatott, de ma már nem elegendő.
Hrabko is úgy véli, hogy a szlovák külpolitikának önállóbbnak kellene lennie, de ehhez politikai eszmék kiötlésére lenne szükség. Azok hiányában azonban mégis a német állásponthoz történő csatlakozás látszik értelmes lépésnek, hiszen Németország az Európai Unió motorja.
Az ellenzék parlamenti választásokkal kapcsolatos mozgásáról elmondta: az olyan új pártoknak, mint a Szlovák Polgári Koalíció (SKOK) Vagy az Esély (Šanca), valójában nincs nagy sanszuk a választásokon. Szerinte a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió-Demokrata Párt (SDKÚ-DS) esélye is elúszott.
Az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) és az Új Többség (NOVA), valamint a hozzájuk esetleg szintén csatlakozó Szabadság és Szolidaritás (SaS) tervezett koalíciója kapcsán elmondta: annak eszmei szempontból meglepő módon nem kellene nagy problémát jelentenie. Úgy véli, a NOVA hagyományos konzervatív párt, míg az OĽaNO valójában konzervatív szubjektumként szerepel. Meglátása szerint pedig az SaS-t vezető Richard Sulík inkább a gazdasági témákat válogatja ki a liberalizmusból.
„Ambiciózus tervnek tűnik koalícióban indulni“ – reagált Hrabko arra a tényre, hogy két-három párt koalíciójának 7 százaléknyi voksra is szüksége van a törvényhozásba való bejutáshoz. Kifejtette: azt gondolja, hogy a jelöltlisták benyújtása után lehet majd jobban elemezni azt, hogy az említett csoportosulás milyen politikai kondícióban lesz a választásokon.
