Büntetések a menekültek miatt - hosszú vita várható

Az egy személyért kirótt 250.000 eurós büntetés az emberkereskedelemhez hasonlítható. Még nem világos, fognak-e tárgyalni az Európai Bizottság tervéről május 20-án Brüsszelben a Miniszterek Tanácsában. Az elemzők szerint nem kizárt, hogy ez a komoly téma a tagországok vezetőinek csúcstalálkozóján is az asztalra kerül.

A bizottság szándéka már szerdán, a közzététele után éles reakciókat váltott ki. „Az Európai Bizottság tárgyalásokat az Európai Unió jövőbeni menekültpolitikájáról azáltal, hogy permanens áthelyezési  mechanizmust tesz az asztalra – vagyis azt, ami a tagországokat leginkább megosztja. Megismételhetjük, hogy Szlovákia továbbra is elutasítja a kötelező kvótákra vonatkozó javaslatokat. Rossz javaslatról van szó, amely nem oldja meg a migránskérdést” – reagált Robert Kaliòák belügyminiszter. Szerinte ennek szakmai szempontból sincs értelme, mert a migrációs és menekültpolitika többet jelent egyszerű áthelyezésnél. Arra figyelmeztetett, hogy ez a külső határok következetes védelmét, visszatérést és a harmadik világ országaival való együttműködést jelent. A menedékkérés területén ide tartoznak a befogadási feltételek, a procedúrák, a kvalifikációs kritériumok és további más feltételek. A migránsok szétosztása a belügyminiszter szerint az utolsó láncszem, ezért erről is tárgyalni kell.

Szlovákia azt üzente az Európai Uniónak, hogy ilyen lesz a szlovák hozzáállás filozófiája. A belügyminiszter feltételezi, hogy erről a javaslatról még hosszan fognak vitatkozni, és hosszú út vezet az esetleges elfogadásához. „Több tagállam fenntartásokkal áll ezekhez az ambíciókhoz. Ez elhangzott a Miniszterek Tanácsának legutóbbi, áprilisi ülésén is” – tájékoztatott a belügyi tárca vezetője. František Šebej, a Most-Híd parlamenti képviselője és a külügyi bizottság vezetője nem tartja jó ötletnek az Európai Bizottság javaslatát. „Ha ez azt jelentené, hogy az Európai Unió azt szeretné, hogy a tagállamok magukra vegyék a menekültekről való gondoskodás anyagi részét, akkor ez valami mást jelent, és nem büntetésnek kellene nevezni. A pénz a menekülteket kereskedelem tárgyává teszik” – mondta Šebej.

Az SNS tömören reagált a javaslatra, szóvivőjük elmondta, hogy a párt „nem ért egyet a javaslattal.“ A Sie párt szerint Brüsszel szándéka kontraproduktív. „A Szlovák Köztársaság az Unió jogi területén el akarja érni a kötelező kvóták érvénytelenítését,így a bizottsági javaslatnak nincs logikája. Tárgyi és politikai szempontból sem odaillő a javaslat, mert nem oldja meg az Unió egészének valós problémáit“ – mondta Karmen Németová, a Háló szóvivője.

Az ellenzéki pártok szerint a büntetési javaslat elszakadt a valóságtól. Arra figyelmeztettek, hogy a pénzbünetések miatt Európa-ellenes hangulat alakulhat ki.

Zuzana Gabrižová, az EurActiv.sk munkatársa számára nem okozott meglepetést a szlovák politikusok reakciója. Szerinte elég széleskörű az egyezés az uniós tagországok között, hogy a jelenlegi rendszer a migránskérdés megoldására nem működik. „Senki sem mutatott még be olyan intézkedéscsomagot, amely nagyobb szolidaritást mutatna a terhek szétosztása tekintetében. Ezért nem tartom valószínűnek, hogy az egész javaslatot lesöpörjék az asztalról“ – véli Gabrižová. Szerinte azonban kérdéses, tárgyalni fognak-e az Európai Bizottság javaslatáról a belügyminiszterek. Úgy gondolja, néhány ország azon fog igyekezni, hogy a téma az Európai Unió vezetőinek tanácskozása elé kerüljön.

Szlovákiához hasonló a visegrádi négyek hozzáállása. Prága szerint a kvóták zsákutcát jelentenek, Varsó szerint a kvóták ellentétesek az Európai Unió tagállamainak jogaival. Budapest ősszel népszavazást akar a kötelező kvótákról. Ezzel szemben Berlinnek és Rómának tetszik az ötlet.

Az Európai Bizottság azzal érvel, ha a tagországoknak nem áll szándékukban megosztani a felelősséget a menekültválság megoldását illetően, akkor egyedül egyetlen tagállam sem tudja megoldani ezt a problémát. Annak ellenére, hogy a jelenlegi kvótarendszer egyáltalán nem vált be, Brüsszel erőlteti a kvótákat a jövőbeni válsághelyzetek megoldása során. A kötelező kvótákat automatikusan felhasználnák abban az esetben, ha valamelyik E-tagállamban a menekültek aránya túllépné a „150 %-os igazságos arányt” az Unióban. Az adatot a lakosság számából és az állam gazdaságából számítják ki. A mechanizmus addig működne, amíg az ország újra a 150 %-os arány alá kerülne.