Bűncselekménnyé nyilvánítanák a számlafizetés elmulasztását az Egyszerű Emberek
Igor Matoviè, Eduard Heger, Jozef Viskupiè, Marek Krajèí és Erika Jurinová, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (O¼aNO) képviselői arra tesznek javaslatot, hogy nyilvánítsák bűncselekménnyé a számlakifizetés elmulasztását. Javaslatukkal első olvasatban szeptemberi ülésén foglalkozik majd a törvényhozás. A képviselők állítása szerint a kisvállalkozók rendkívül korlátozott lehetőségekkel rendelkeznek a nagyvállalatoknak benyújtott számláik révén őket megillető összegek bírósági úton történő visszaszerzésére, amit a vétkesek előszeretettel ki is használnak.
„Törvényjavaslatunkkal a vállalkozói szektor legvédtelenebbjeit, azaz az egyéni vállalkozókat kívánjuk megóvni, akik napjainkban a leginkább ráfizetnek a különféle tisztességtelen üzleti praktikákra, amelyek végeredménye pénzügyi értelemben történő likvidálásuk" – indokolták meg kezdeményezésüket az ellenzéki honatyák.
„Napjainkban a nagyvállalatok hétköznapi szinten vesznek részt alacsony árérték mellett elektronikus közbeszerzési pályázatokon, miközben már a versenynek ebben a fázisában előre számolnak azzal, hogy az alvállalkozóikkal szembeni számlafizetés elmulasztásának egyáltalán nem lesznek büntetőjogi következményei" – fogalmaznak a törvényjavaslat indítványozói, felhívva rá a figyelmet, hogy szerintük a Büntető Törvénykönyv jelen változata csak az alkalmazottaknak nyújt védelmet arra az esetre, ha jogos bérük, végkielégítésük nem kerülne kifizetésre.
A Kereskedelmi Törvénykönyv módosítása ugyan meghatározta a pénzügyi kötelezettségek kifizetésének határidejét, ám az O¼aNO szerint ez nem orvosolja a probléma lényegi részét, mégpedig a csalási tevékenységet, amelynek végeredményeként az elvégzett munkáért járó összegek nem kerülnek kifizetésre.
A törvényjavaslat lényege abban áll, hogy a törvény nyújtson védelmet az egyéni vállalkozóknak arra az esetre, ha a kiállított számlán szereplő összeg (munkadíj) a határidő lejártát követő 30 napon belül sem került kifizetésre, noha a vétkesnek jelzett időszakon belül rendelkezésre állt a számla megtérítéséhez szükséges összeg, s ezen összegre nem volt feltétlen szüksége, ahhoz, hogy vállalkozói tevékenységét fenntartsa.
Az ilyen bűncselekményt elkövető személyt 3, súlyosabb esetekben 5, 8 vagy akár 12 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatnák.
Az ellenzéki O¼aNO képviselői szerint a törvénymódosítás révén a törvény az alkalmazottak mellett immár az egyéni vállalkozókat is védelmező szárnyai alá vehetné. A képviselők várakozásai szerint javaslatuk révén javulhat a vállalkozói környezet állapota, valamint változások állhatnak be a nagyvállalatok az üzleti életben legkiszolgáltatottabbnak számító kisvállalkozókkal szemben tanúsított viszonyában, akiknek csupán korlátozott lehetőségei nyílnak arra, hogy az ún. nagy halakkal szemben bírósági úton hajtsák be a kinnlevőségeiket. Egyúttal kiemelték, hogy az egyéni vállalkozók vagyonuk teljes egészével felelnek, ha kötelezettségeik teljesítéséről van szó, így szükséges, hogy nagyobb büntetőjogi védelmet biztosítsanak nekik.
