Bugár Béla kutya kötelessége – koalícióra lépni a Smerrel és az SNS-szel
Bugár Béla megoldotta – vége a patthelyzetnek. Szombaton este pártja elnökségi ülése után nyilvánvalóvá vált, a vegyespárt elnöke nem aprózza el, a Most-Híd hajlandó tárgyalni Robert Ficóval és Andrej Dankóval is.
Az előjátékot a nemzetiek elnöke adta elő, amikor a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) szombati kongresszusa után azt mondta, csak az SNS, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD), a Most-Híd, a Szabadság és Szolidaritás (SaS), valamint a Háló (#Sie) frakciói mutatják a működőképesség jeleit. Danko a jobboldali koalíciós kísérletet hibridnek és működésképtelennek nevezte.
Míg Danko a felvezető volt a kormányalakítási színjáték éppen aktuális felvonásában, addig Bugár Béla magára vállalta a főszerepet, s a párt késő délutáni elnökségi ülése után bejelentette, hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni az SNS-szel és a Smerrel is. A párt elnöksége egy határozatot is elfogadott, melyben felhívást intéztek a standard parlamenti pártokhoz (Smer, SaS, SNS, Sie), hogy a helyzet stabilizálásának érdekében hozzák meg azokat a kompromisszumokat, amelyek egy stabil kormány létrehozásához vezethetnek.
A jelek szerint tehát Bugár Béla már meghozta a kompromisszumokat. És döntött arról is, teljesen véget vet – az amúgy is legtöbb jóakarat mellett is legföljebb csak féloldalasnak nevezhető – elvi politizálásnak. Győztek az érdekek! De hogy kinek az érdekei? Előbb-utóbb erre is fény derül majd. A választóié aligha!
„Készen álltunk arra, hogy támogassuk egy stabil jobboldali kormány létrejöttét annak ellenére is, hogy annak több potenciális tagjával szemben komolyabb ellenérzéseink voltak” – fogalmaz a vegyespárt határozata. A múlt idő valószínűleg nem véletlen, az ellenérzések is már a múlté. A jelen a Smer és az SNS.
Az előjelei a furcsa frigynek persze megvoltak. Bugár Béla a választások előtt végig maszatolt, ha arról kérdezték, hajlandó lenne-e a Smerrel koalícióra lépni. (Azzal a kérdéssel nem üldözték, hogy hajlandó lenne-e az SNS-szel, ugyanis még a legbujább újságírói fantázia sem képzelte, hogy ez a lehetőség is valósággá válhat.) Bugár rendre kitérő válaszokat adott, kérdésre kérdéssel válaszolt. Egyszer azonban konkrét volt, nagyon is, még ha utána tagadta is, és manipulációval vádolta a sajtót, a szavak azonban elhangzottak. Bugár Béla a galántai kampánygyűlésén azt mondta, lehet olyan helyzet, hogy kutya kötelességének érezné a Smerrel koalícióra lépni. Ma már Bugár Béla valószínűleg azt is kutya kötelességének érzi, hogy az SNS-szel is lepaktáljon. Teszik mindezt azért, „mert felelősséget érzünk az ország további sorsával kapcsolatban.”
De vajon hol van ebből a történetből a választók iránt érzett felelősség? Sehol! Mint kiderült, ők csak arra kellettek, hogy birka módjára szavazzanak. Csakhogy már a mostani választási eredmény is megmutatta, csökkent nyáj, s ez után a döntés után kérdéses, marad-e még? Vagy ezt is le lehet majd nyomni a vegyespárt választóinak a torkán? A héten Andrej Danko azt mondta, nem lát esélyt a Most-Híddal a koalícióra, mert történelmi és áthidalhatatlan ellentétek vannak köztük. Bugár Béla korántsem volt ilyen finnyás és szigorú, elvszerű meg végképp, ő legföljebb azon izgult, hogy nyomja majd ezt le a választói torkán, „az SNS-szel való koalíció csak nehezen lenne megmagyarázható a választóinknak, s azt biztosan negatív fogadtatás övezné” – mondta Bugár. Igaz, azt is mondta, hogy „gyakorlatilag minden lépés megindokolható”. Ezúttal a magyar érdekek elárulását, a magyar ügyek teljes feladását, az elvtelenséget és választói cserbenhagyását kell megmagyaráznia Bugár Bélának.
Hétfőn az MKP küldöttsége a Most-Hídba megy tárgyalni, többek között, hogy beszéljenek arról is, a vegyespárt milyen módon képzeli el a kormányalakítást és a Szlovák Nemzeti Párthoz való viszonyát. A válasz már megvan. Erről tárgyalni már nem kell. Ezek után tán másról sem…
Molnár Judit
