Brüsszelben folytatódik a szlovák kárpótlási törvény vizsgálatának ügye
Mint arról korábban portálunk beszámolt, a Kisebbségi Jogvédő Intézet meghirdette, hogy várja azon személyek vagy utódaik jelentkezését, akiknek 1945 és 1949 között elkobozták a földjeit, s akik a Tt. 503/2003 számú szlovák kárpótlási törvény értelmében diszkriminatív módon azért nem kaphattak kárpótlást az államtól, mert nincs szlovák állampolgárságuk vagy állandó lakhelyük Szlovákia területén. A jelentkezések azóta is folyamatosan érkeznek a Kisebbségi Jogvédő Intézethez.
Az ügy kedden Brüsszelben folytatódott
A Kisebbségi Jogvédő Intézet képviseletében Csóti György igazgató és Korom Ágoston uniós jogi szakértő kifejtették szakmai és jogi álláspontjukat a Bizottság tavaly szeptemberi kárpótlási törvénnyel kapcsolatban megfogalmazott válaszát illetően. A találkozó során a KJI és az EP-képviselő arra kérték a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a szlovák kárpótlási törvény hiányosságaival kapcsolatban felsorakoztatott uniós jogon alapuló érveiket, továbbá az Intézet által összegyűjtött nyilatkozatokat, és a vizsgálat eredményéről minél hamarabb tájékoztassa az érintett feleket.
Csáky Pál a találkozót követően elmondta: „Ilyen magas szinten még sem az Európai Parlament, sem az Európai Bizottság nem foglalkozott a Beneš-dekrétumok negatív hatásaival. Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága a napokban küldi el a szlovák parlamentnek azt a levelet, amelyben a kitelepítésekkel kapcsolatos bocsánatkérés lehetőségét is felveti. Az EU „kormányaként” működő Bizottság pedig a mostani beadvány nyomán a konkrét kárpótlások kérdésével is foglalkozni fog”.
Csóti György kiemelte: nem állunk meg addig, amíg a Bizottság a szlovák kárpótlási törvénnyel kapcsolatban felvetett kérdésekre nem ad az uniós jog szempontjából teljes mértékben megalapozott választ. Ezt az elvárást fogalmazta meg az Európai Bizottság irányába Korom Ágoston is, aki szerint egyértelmű, hogy amennyiben bizonyíthatóak a jogsértések, a Bizottságnak lépnie kell az ügyben. Most tehát az a kérdés, hogy az Európai Bizottság indít-e jogsértési eljárást vagy sem. Erre széleskörű mérlegelési jogköre van a testületnek - jegyezte meg. Hozzátette: az ügy ugyanakkor nem csak a magyar állampolgárokat érinti.
A cél lehetőleg anyagi, de legalább erkölcsi kártalanítás
Azt szeretnék, ha minden magyar károsult, legalább erkölcsi, de lehetőleg anyagi kártalanítást kapna - közölte a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
Csóti György felidézte, hogy a Beneš-dekrétumok nyomán 200 ezer magyar telepítettek ki, s bár ezzel a kérdéssel a magyar politika évtizedek óta foglalkozik, de a magyaroktól Szlovákia mindmáig nem volt hajlandó bocsánatot kérni, kárpótlásuk elmaradt.
Kitért arra, hogy Csáky Pál, az MKP EP-képviselője francia képviselőtársát kérte meg, adjon be kérdést a bizottsághoz, jogszerű-e és járható-e az az út, ha egy nemzetállamban a kárpótlási törvény hatálya alól kirekesztenek állampolgárokat, akik korábban az adott állam polgárai voltak, de ma más uniós államban élnek. A bizottság válasza egyértelmű nem volt - mutatott rá Csóti György.
Csáky Pál ezt követően kifejezetten a Beneš-károsultakra kérdezett rá, ami után a bizottság a szlovák kormányhoz fordult, ahonnan az a válasz érkezett, hogy bár valóban jogsértés történt, de az keveseket érint. Ezt az álláspontot a bizottság magáévá is tette.
A Kisebbségi Jogvédő Intézet tavaly decemberben lépett be a folyamatba - idézte fel az előzményeket Csóti György. Közel két hónap alatt az intézethez érkezett 1144 állampolgári nyilatkozatot dolgoztak fel, de még legalább száz hátra van. Az esetek többségében tudják hol kobozták el az ingatlanokat és azt is mikor - jelezte. (A kárpótlásra jogosultak január óta jelezhetik elmaradt igényüket az intézet felé).
A feldolgozott nyilatkozatokat tehát kedden Brüsszelben átadták a bizottságnak. Harminc napon belül várnak választ. Ha nem vinnék tovább az ügyet, nem szólítják fel Szlovákiát az ügy rendezésére, akkor az európai ombudsmanhoz fordulnak, legvégül az Európai Bírósághoz mennek.
Csóti szerint ugyanakkor arra kell felkészülni, hogy nem hetek, hónapok, hanem évek kellenek, hogy eredményt érjenek el.
