Brüsszelben a felvidéki magyarság jogállásáról tárgyaltak

A kisebbségi jogok elmélete és gyakorlata című kerekasztal-beszélgetést Csáky Pál, a Petíciós Bizottság alelnöke nyitotta meg, rövid tájékoztatást adva a kezdeményezésről, a petíció fontosságáról. Ezután Gál Kinga, a parlamenti Kisebbségi Munkacsoport társelnöke mondta el véleményét, felhívva a figyelmet arra, hogy 2004 óta figyeli a felvidéki magyarság helyzetét, amelyben lényeges változás nem tapasztalható a többségi politika elutasító álláspontja miatt. Gál Kinga ezért is tartja fontosnak, hogy a parlamentben minél több szó essen a kisebbségek helyzetéről. A Kisebbségi Munkacsoport társelnöke gondnak tartja azt, hogy az Európai Bizottság mandátum híján érdemben nem foglalkozik a kisebbségi kérdésekkel, ez azonban folyamatos nyomásgyakorlással vélhetően megváltoztatható. Gondként kiemelte a kettős mérce alkalmazását is, amelyet az EU alkalmaz kisebbségi kérdésekben. Fontosnak tartotta hangsúlyozni azt is, hogy a PETI bizottság meghallgatásán a felvidéki magyarság gondjairól fiatalok beszéltek, akik felvállalják ezt a kérdést, és megoldást is kínálnak. Ez a felvidéki magyar közösség szempontjából fontos üzenet - mondta Gál Kinga.

Jordi Sebastià katalán képviselő is a lépésről lépésre politikájának fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, a globalizáció idejében a kisebbségi nyelvek sérülékenyebbek lehetnek, ezért is kell fokozottan figyelni erre a kérdésre. A politikus katalán példákat is felhozott, ahol a katalán nyelv használata meglehetősen széleskörű, mégis sok még a teendő. Mint mondta, folyamatosan kell ez ügyben lépéseket tenni, Szlovákiában is, hogy a joghézagok és joghiányosságok eltűnjenek és minél szélesebb körű legyen a nyelvhasználat. Értékelésében hangsúlyozta a kisebbségi nyelvoktatás és az értelmiség képzésének fontosságát is.  A finnországi svéd Nils Torvalds a kisebbségi nyelvek használatának és státusuk megőrzésének fontosságáról beszélt, Finnország vélhetően az egyik legpozitívabb példa, ahol a finn és a svéd nyelv egyaránt hivatalos nyelv, a svéd nyelv használatát nem korlátozzák. Fontosnak tartotta kiemelni a kisebbség megerősödése szempontjából azt is, hogy az oktatás az óvodától az egyetemig anyanyelven biztosított. A képviselő azonban hangsúlyosan szólt a civil szféra fontosságáról is, mint mondta, a társadalmi önszerveződésnek kisebbségi közegben fokozott jelentősége van. 

Vincze Lóránt, a FUEN alelnöke a kisebbségi népcsoportokat tömörítő ernyőszervezet törekvéseit összegezte, mely az őshonos kisebbségek jogainak kiterjesztésére irányulnak az unió keretei között. Vincze Lóránt is azt hiányolta, hogy az uniónak, illetve az Európai Bizottságnak nincs mandátuma ennek a kérdésnek a kezelésére, ennek ellenére fontos, hogy az érintett kisebbségek folyamatosan felhívják a figyelmet az őket ért támadásokra, jogszűkítésre vagy jogfosztásra. A FUEN alelnöke az Európa keleti és nyugati térfele között tapasztalható jelentős különbségre is felhívta a figyelmet. Úgy véli, keleten az egyes országok politikája elősegíti és felgyorsítja az asszimilációt, erre Szlovákia és Románia is példa lehet, ahol az utóbbi időben komoly visszalépések is tapasztalhatók. Az is a meggyőződése, hogy folyamatosan monitorozni kellene a kisebbségek helyzetét, és az uniónak tevőlegesen kellene fellépnie, ha jogsértést tapasztal. 

Az angol nyelven folyó kerekasztal-beszélgetés második részében a felvidéki fiatalok tartottak előadást a szlovákiai magyarság jogállásáról, a nyelvi jogokról kisiskolák helyzetéről és a kétnyelvűségről. A látványos, alapos, átfogó képet nyújtó, tényekkel és számokkal érvelő prezentációk nagy érdeklődést váltottak ki a zsúfolásig megtelt teremben. Elsőként Nagy Dávid, Tóth Tibor és Cziprusz Zoltán által készített prezentáció volt látható, mely az általános és nyelvi jogi helyzetről adott képet. Nagy Dávid elmondta, 110 ezerrel fogyott meg a magyarság száma 20 év alatt, ami azt jelenti naponta 15 magyarral, vagyis 96 percenként egy magyarral kevesebb él Szlovákiában. Az asszimilációnak több oka van, ezek között hangsúlyos szerepe van a diszkriminációnak. Példaként említette továbbá a Beneš-dekrétumokat, a jogi helyzetet és az oktatásügyet. Kitért a kisebbségi nyelvhasználati törvényre és az államnyelvtörvényre is, mint rámutatott, az előbbi 15 százalékos határt szab meg. Részletesen szólt az oktatásügy helyzetéről is, ahol az iskolák egyharmada jövő szeptemberben megszűnhet. Az iskolák autonómiája sérült az igazgatóválasztás szabályainak újraírásával, a finanszírozás terén is gondok vannak, a szlovák nyelv és a magyar nyelv oktatása között is nagy különbség van, példaként említette a 9 nem egyelő 5-tel nevű kezdeményezést, amely arra mutat rá, hogy az elsősöknek a szlovák nyelvet elsőben 9 órában, addig a magyart 5 órában tanítják.

Orosz Örs és Kovács Balázs a Fiatal Függetlenek és a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom nevében tartottak előadást, az elmúlt időszakban végrehajtott akcióikat is prezentálva. Kovács Balázs beszélt arról is, hogy mit jelent a gyakorlatban, hogy a magyar nyelv érvényesítésének gátjai vannak, illetve kitért az államnyelvhasználat és a kisebbségi nyelvhasználat közti különbségekre, a nyelvi diszkrimináció jegyeire. Nyelvi diszkriminációról beszélt Orosz Örs is, amikor a vasúti kétnyelvűséget prezentálta, érthetetlennek nevezve azt, hogy a helységnévtáblákat engedélyezi a szabályozás, de a vasúti kétnyelvűséget már nem teszi lehetővé. Kitért konkrét esetekre is, például az ekeli vagy a dunaszerdahelyi állomás kétnyelvűsítésére, illetve azokra a lépésekre is, melyet ez ügyben tettek, a táblák kihelyezésén túl a minisztériummal vívott harc elemeire, illetve arra is, hogy a Kerekasztal szintén tevőlegesen lépett fel ez ügyben, de eredménytelenül, mint ahogy a parlamentben sem járt sikerrel az ez irányban tett törvénymódosítási kísérlet. Prezentációjuk végén bemutatták azt a kisfilmet, melyet a közelmúltban tettek közzé, és amellyel bejelentették, hogy felfedik kilétüket.

A bemutatók nagy sikert arattak a meghallgatáson. Ezt emelte ki Cecilia Wikström, az EP Petíciós Bizottságának elnöke is, aki a rendezvény végén személyesen vette át a civil szervezetek közös petícióját, melyet a vasútállomások és megállóhelyek nevének két nyelven történő feltüntetése érdekében nyújtottak be.

„Ezen petíció célja a vonatkozó szlovákiai jogszabályok olyan módon történő módosítása, amely lehetővé tenné a vasútállomások nevének kétnyelvű megjelölését, úgy, ahogy az a közúti forgalomban a gyakorlatban megvalósul. A vasúti szolgáltatások igénybe vétele során a magyar kisebbséghez tartozó uniós polgárok számára Szlovákiában hozzáférhetetlen a nemzeti kisebbségi településnevekkel kapcsolatos kétnyelvű tájékoztatás. A kisebbségi nyelvű helységnévtáblák hiánya a vasúti megállóhelyeken indokolatlan és a nemzeti kisebbséghez tartozó uniós polgárok másodrendűségét erősíti” – mutatnak rá a petícióban.

„Kérjük az Európai Parlamentet, hogy hívja fel a Szlovák Köztársaság kormányát arra, hogy a vonatkozó jogszabályokat úgy módosítsa, hogy az állami vasutak hivatkozott állomásai és megállóhelyei két nyelven, a hivatalos állami nyelv mellett kisebbségi nyelven is kerüljenek megjelölésre” – zárul a petíció. 

Csáky Pál európai parlamenti képviselő, a Petíciós Bizottság alelnöke a találkozó végén elégedetten nyilatkozott, pozitívumnak nevezte a nagy érdeklődést, illetve azt, hogy a fiatalok innovatív hozzáállásukkal meggyőzően léptek fel. Mint megjegyezte, ennek is köszönhető, hogy az ügynek folytatása lesz. 

A Petíciós Bizottságnak három hónapon belül kell választ adnia, az eddigi visszajelzések biztatóak. Az sem kizárt, hogy a PETI tagjai szlovákiai kiszállásra érkeznek, hogy személyesen szerezzenek tapasztalatot a helyzetről. A petíció sorsáról a bizottság nyilvános tájékoztatást ad majd. A petíció fontosságát aláhúzza az is, hogy annak szövegét minden EP-képviselő megkapja, csakúgy, ahogy az Európai Bizottság biztosai is.