Brüsszel főként a szlovákiai oktatásügy állapotát kifogásolja

Az Európai Bizottság (EB) úgy látja, hogy nem kielégítőek a szlovákiai oktatásügyi eredmények, amelyek terén nemzetközi viszonylatban nagy különbségek mutatkoznak. A bizottság rámutat az OECD 2012-es évi tanulmányára, amely a tanulók nemzetközi értékelésének programját érintette. Abból kiderül, Szlovákiában nő azon diákok száma, akik a megfigyelt területeken gyenge eredményeket érnek el, ugyanakkor valamennyi iskolatípus esetében is visszaesés tapasztalható.

Brüsszel azonban nemcsak a diákok eredményét kifogásolta, hanem a pedagógushivatás alacsony attraktivitását is. A jelentés rámutat, az utóbbi sem járul hozzá az oktatás minőségének javulásához. Az EB ezt annak ellenére állítja, hogy az utóbbi időben a pedagógusbérek emelésére is sor került, és idén további 4 százalékos emelés van kilátásban. A bizottság arra is figyelmeztet, hogy az emelésnek nem csupán a pedagógusokra, hanem a közigazgatás más területein dolgozó alkalmazottakra is vonatkoznia kell. Hozzáteszi: az alacsony bérek miatt a tehetséges fiatalok nem szívesen választják a tanítói hivatást.

Minderre az időszerű pedagógussztrájk is rámutatott, amelyben a sztrájkolók egyebek mellett az oktatásügy idei költségvetésének 400 millió euróval történő emelését követelik. Azt állítják, hogy a nevezett összeg segítségével kiegyenlítődhetnének az egyes iskolák közti különbségek. Az elégedetlen pedagógusok továbbá bérük emelését is kérték.

„Legjelentősebb lemaradás a tanárok, főként a kezdő pedagógusok bérezése terén van. A hivatás attraktivitása alacsony a nagyvárosokban, ahol magasak a megélhetési költségek, illetve más foglalkozásokat jobban megfizetnek” – mondta Peter Goliaš, a Gazdasági és Szociális Reformok Intézetének (INEKO) vezetője. 

Szlovákia az EB szerint elégtelenül használja ki saját gazdasági lehetőségeit. Ugyanakkor rámutat, hogy az ország tavaly bevezette a duális szakképzés rendszerét. Tulajdonképpen az elmélet szakgyakorlattal történő összekötéséről van szó. Brüsszel kifejtette: a 2016/2017-es tanévre közel 300 munkáltató vezette be ezt az újdonságot, miközben 2 763 tanonchely érhető el. „Problémát jelent a fiatalok érdektelensége, ami az említett rendszer hozadékairól történő tájékoztatással kapcsolatos ez évre tervezett kampány segítségével orvosolható“ – olvasható a brüsszeli jelentésben.

Az EB a munkapiacot is szemrevételezte. Leszögezte: bár e téren javulás tapasztalható, ám az nem mutatkozott meg a hosszú távú munkanélküliség jelentős mértékű csökkenésében. A munkanélküliség januárban 10,39 százalékot ért el, miközben a munkahivatalok több mint 72 ezer olyan személyt tartottak nyilván, akik már több mint négy éve állástalanok. A Fico-kormány hatalomra kerülése óta közel 17 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma. Míg 2012 márciusában a nyilvántartott munkanélkülieknek 13,6 százaléka már több mint négy éve állástalan volt, 2016 januárjának végén számuk már 22 százalékot ért el. Ezen a téren továbbra is szembetűnőek a regionális különbségek, s elsősorban a fiatal és alacsony képzettségű állástalanokkal kellene kezdeni valamit – áll az EB jelentésében. 

A munkaügyi tárca az eltelt négy évben több uniós forrásból finanszírozott projekttel próbált segíteni a 29 évnél ifjabb állástalanok helyzetén. „Sikerült 13 ezer munkahelyet biztosítanunk, s a fő sikerünket abban látom, hogy a fiatalok 86 százaléka a projekt befejezése után továbbra is állandó alkalmazásban maradt azoknál a munkáltatóknál, akik előzőleg ebből a projektből merítetek motivációt” – nyilatkozta novemberben Richter.

A szlovákiai munkanélküliség az EB szerint tovább csökkenhet, 2017-ben 9,3 százalékosra eshet vissza.

Az Európai Bizottság arra is rámutatott a jelentésben, hogy a közvetlen külföldi befektetések terén legjobban a Pozsony környékén tevékenykedőknek megy a dolguk, legrosszabb helyzetben pedig Közép- és Kelet-Szlovákia van, ahová még a hazai befektetőket sem sikerül odacsalni. Hozzáteszi: ennek oka az ottani problematikus fizikai infrastruktúra, ami elriasztja a beruházókat.

Továbbra is befejezetlen a Pozsonyt és Kassát összekötő autópálya, amit várhatóan az új kormánynak sem sikerül majd befejeznie. További probléma, hogy Kelet-Szlovákiában hiányoznak a községeket elkerülő utak. A forgalom így a településeken halad át, emiatt a kamionoknak gyakran kell csökkenteniük a sebességüket, miközben veszélyeztetik a helyi lakosság egészségét és biztonságát.

A legtöbb négysávú út Pozsony környékén található. Az állam 2020-ig az ún. PPP projektek segítségével építi majd fel a pozsonyi körgyűrű a Dunaszerdahely felé vezető R7-es gyorsforgalmi úttal együtt. A versenypályázatot a spanyol Cintra vállalat vezette konzorcium nyerte, amely az építésen kívül az útszakasz üzemeltetését és karbantartását is végzi majd, ami az államnak évi 1,9 milliárd eurójába kerül. 

Az EB jelentése azt is megállapította, hogy Szlovákiában továbbra is nagy adminisztratív nyomás nehezedik a vállalkozókra, ami árt a vállalkozói közegnek. Ahhoz, hogy a közigazgatás hatékony legyen, Brüsszel szerint hiányzik a stratégiai tervezés, valamint az emberi források irányítása terén is problémák mutatkoznak, illetve nem használjuk kellő mértékben az elektronikus megoldásokat. A bizottság szerint a bonyolult adminisztratív eljárások elriaszthatják az esetleges beruházókat. 

„Másrészt csökkentek a vállalatok az adózással kapcsolatos jogi előírások betartásával kapcsolatos költségei, valamint a vállalkozói közeg javítását és a vállalkozások támogatását célzó intézkedéseket fogadtak el” – tette hozzá az EB. A bizottság némi előrelépést a közbeszerzések terén is észlel, bár megjegyezte, hogy ezen a téren még mindig mutatkoznak hiányosságok. Brüsszel szerint a rendszer nem helyez elegendő hangsúlyt a minőségre, a kritériumok között gyakran „kizárólag az ár a meghatározó”.