Bővül a külhoni szlovákok választójoga
Megszólalt a törvény kapcsán a külhoni szlovákok hivatala is. Õk ugyan részt vettek a törvény előkészítésében, de nem sikerült elérniük, hogy a külhoni szlovákok interneten is szavazhassanak, pedig Milan Vetrák elnök szerint a külhoniak ezt sürgették. A Külhoni Szlovákok Világkongresszusának elnöke, Vladimír Sklaský sajnálja, hogy ez a lehetőség csak a távolabbi jövőben válhat valóra. „A törvény előkészítői attól tartottak, ilyen módon a külföldi szlovákok voksait meg lehetne vásárolni” – mondta a TASR hírügynökségnek. Skalský szerint az elektronikus szavazás a külhoni szlovákok nagyobb részvételéhez vezetetett volna. Daniel Lipšic belügyminiszter viszont arra hivatkozik: jelenleg egyetlen EU-tagállam sem alkalmazza ezt a formát a parlamenti választásokon.
A külhoni szlovákok választójogát bővíti a készülő új törvény. Sklaský szerint eddig csak a parlamenti képviselőkre szavazhattak azok, akiknek szlovák állampolgársága is van, de állandó lakhelyük Szlovákiában nincs, s nem is tartózkodnak életvitelszerűen az országban. Ha az új kódex a mostani formában kerül megszavazásra, a jövőben a külhoni szlovákok szavazhatnak a köztársasági elnökválasztáson, részt vehetnek a népszavazásokon, és amennyiben nem az EU valamely tagállamában élnek, a szlovák európai parlamenti képviselők megválasztásába is beleszólhatnak szavazatukkal. A törvény megfogalmazza többek közt: „… a lehetőséget, hogy a Szlovákiában állandó lakhellyel nem rendelkező szlovák állampolgár személyesen szavazhasson az ország bármely szavazókörében, s ehhez csak a szlovák útlevél mellett a Szlovákián kívüli állandó lakhelyéről szóló tanúsítványt kelljen felmutatnia”.
Az „Állampolgári Alkotmányért Kezdeményezés” többek közt kifogásolja, hogy az új törvény is meghagyja Szlovákiát egyetlen választókerületnek a parlamenti választásokon, ezzel gyakorlatilag figyelmen kívül hagyja az elmúlt évtized legfontosabb követelését, hogy az egyes régiókhoz kötődő képviselet alakuljon ki a parlamentben. Ugyancsak kifogásolják, hogy megmarad a választási letét intézménye, ami a gazdagabb pártoknak és gazdagabb embereknek kedvez ugyanúgy, mint az, hogy a kampányra fordított kiadások korlátozása megszűnik.
Több parlamenten kívüli párt kifogásolta, hogy a törvény professzionális Központi Választási Bizottságot hozna létre, melynek tagjait hat évre az éppen regnáló parlament képviselői választanák meg. A törvény-előkészítés során benyújtott kifogások hatására annyival módosult ez a javaslat, hogy bármely bejegyzett politikai párt jelölhetne tagjelöltet a KVB-be, s hogy a 9 tagú testület 3-3 tagját háromévente lecserélnék.
