Borec szerint a nem banki intézmények működését szigorítani kellene

Ez azt jelenti, hogy ha a kölcsönző például 200 eurót kölcsönöz, akkor egy éven belül 398 eurót kell visszafizetnie.

„ A szerződésben rögzített feltételek szerint a visszafizetendő összeg egyharmada kamat, egyharmada kölcsönzési díj, illetve egyéb adminisztratív kiadás, egyharmada pedig egyéb illeték. A gyakorlatban már jó ideje jelen van az a ködösítésre való törekvés, miszerint a ténylegesen visszafizetendő összeget különféle illetékek mögé rejtik” – olvasható a nem banki intézmények praktikáiról és a végrehajtási eljárások mértéktelen elszaporodásáról szóló, a parlament által elfogadott jelentésben.

A jelentést Alojz Hlina független képviselő kérésére Tomáš Borec igazságügyi miniszter terjesztette a parlament elé.

A dokumentum szerint az uzsora, illetve a különféle uzsorapraktikák elszaporodása a fogyasztóknak folyósított kölcsönök esetében rendkívül megemeli a visszafizetendő összeget. A dokumentum a három leggyakoribb uzsorapraktikára hívja fel a figyelmet. Az egyik a szerződésben szereplő kölcsönzési díj, mely gyakran a kölcsönzött tőke 60-80 százalékát is elérheti, a kölcsönző által fizetendő kamatokat pedig meg sem említik – mindemellett a hitelező állítása szerint a kölcsön kamat- és illetékmentes. A valóságban a kölcsönző 60-80 százalékkal többet köteles visszafizetni, mint a kölcsönzött összeg.

A másik hasonlóan homályos praktika, miszerint a hitelező a szerződésben azt rögzíti, hogy a kölcsönző által visszatérítendő összeg 80-90 százalékkal magasabb, mint a kölcsönzött tőke. Az általános üzleti feltételekben az szerepel, hogy ennek egyharmada kamat, egyharmada kölcsönzési illeték, egyharmada pedig a hitelezőnek a kölcsönért járó kölcsönzési díj. Ismételten a fogyasztók megtévesztéséről van szó, illetve arról, hogy a valóságban visszafizetendő összeget különféle illetékek mögé rejtik.

A harmadik praktika, amikor a fogyasztó pl. 10 ezer euró - három éven belül visszafizetendő - kölcsönt kér, a hitelező pedig a kölcsönszerződésben 20 ezer euró összeget tüntet fel, de valójában csak 10 ezer eurót folyósít az ügyfélnek. A fogyasztó így 20 ezer eurót fizet vissza, tehát száz százalékkal többet, mint amennyit kölcsönzött, ami évi lebontásban 33, 3 %. „Mindhárom gyakorlat alapvetően károsítja a fogyasztói jogokat, egyértelműen kimeríti a rejtett uzsora fogalmát“ – olvasható az igazságügyi tárca jelentésében.

Az igazságügyi minisztérium adatai szerint a végrehajtások száma évről évre nő. 2013-ban a bíróságokon több mint 2 880 000 esetet tartottak nyilván. Évente átlagosan több mint 550 000 új végrehajtási eljárásra kerül sor. A fogyasztók elleni végrehajtási eljárások nincsenek külön nyilvántartva, de az igazságügyi tárca becslése szerint néhány százezerről lehet szó.

Az igazságügyi tárca tisztában van azzal, hogy ez egy nem kívánt társadalmi jelenség, s igyekszik aktívan fellépni ellene, egyrészt az áldozatokká vált fogyasztóknak nyújtott jogi tanácsadás révén, másrészt törvényes intézkedések foganatosításával. Ebből a szempontból üdvös lenne a Polgári Törvénykönyv módosítása is, melynek alapján a szlovákiai jogrendben újból bevezetésre kerülne a polgári jogi uzsorás szerződés semmisségének, illetve a polgári visszafizetésnek a fogalma, beleértve az összes ezzel kapcsolatos, a fogyasztót érintő anyagi feltétel teljesítését” – olvasható a jelentésben.

Borec szerint megérett az idő arra, hogy a nem banki intézmények működését licencekkel szabályozzák. Egyúttal felhívja a fogyasztók figyelmét, pénzügyi kérdésekben képezzék magukat. Az oktatást érdemes lenne már az alapiskolában elkezdeni.