2012. december 4., 13:36

„Olcsón adják bőrüket" a pedagógusok?

POZSONY. Kompromisszumos megoldási javaslattal ért véget tegnap az oktatásügyi dolgozók szakszervezeti vezetőinek tárgyalása Robert Fico kormányfővel. Kérdés, elfogadható-e a kompromisszum a sztrájkolóknak. Ha nem, folytathatják az országos nyomásgyakorlást.

Az iskolák és a szakszervezetek képviselőinek egy része jó kompromisszumnak tartja a kormány 7,5 százalékos bruttó béremelési javaslatát, ám sokan úgy vélik, ez amolyan "Nesze semmi, fogd meg jól!" ajánlat. 

Slavomír Drahoš, a pozsonyi Ladislav Sára Gimnázium szakszervezetének vezetője úgy véli, a kormány ajánlata nem rossz kompromisszum. „Azonban az egyes szakszervezeteken múlik, hogyan viszonyulnak majd a dologhoz” – jegyezte meg. Az idősebb pedagógusok számára felkínált korkedvezményes nyugdíj szerinte egyfajta bónusz lenne. „Ezt ugyanis senki nem kérte a kormánytól” – tette hozzá.

Az Új Iskolai Szakszervezetek (NŠO) helyesli, hogy a pedagógusok 25 ledolgozott év után nyugdíjba vonulhassanak. Azt azonban ellenzi, hogy az iskolák üzemeltetői "tologathassák a béralapot" az egyes iskolák között. „Az iskolákra szánt pénzt  közvetlenül kell hozzájuk eljuttatni, az államkasszából egyenesen az iskolák számlájára” – közölte állásfoglalásában az NŠO.

Szigeti László volt oktatási miniszter, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) oktatási és kulturális alelnöke nem tartja előrelépésnek a kormány kompromisszumos javaslatát. „Úgy gondolom, hogy hibázott és becsapta a sztrájkolókat az oktatásügyi dolgozók szakszervezeti szövetségének vezetősége, mert elmulasztott egy történelmi pillanatot, amikor elérhette volna, hogy maradéktalanul teljesüljenek az alkalmazottak követelései. Vélhetően megijedtek a szakszervezeti vezetők a kormány nyomásától. Ám nagyon olcsón adják a bőrüket a pedagógusok, ha beérik azzal, hogy a tarifabéreket 5 %-kal emeljék, a fennmaradó 2,5 %-ot pedig normatív támogatás formájában kapják meg. A kormány majd különféle trükkökkel próbálja biztosítani a garantált 5 % feletti többletet, amely már most is megvan valahol a rendszerben. Jól hangzik a további ígéret: a pedagógusok státuszának megváltoztatása, de csak nyugtával szabad dicsérni a napot. Meglátjuk, hogy milyen rendeletekkel garantálja majd a kormány az ígéretek valóra váltását" – nyilatkozta portálunknak az MKP alelnöke.

Szigeti László azon a véleményen van, hogy a kisiskoláknak rövidtávon sem lesz előnyös, ha a jövőben a béralap 10 %-ával nem gazdálkodhatnak majd az önkormányzatok, mert azt is kötelezően a bérekre kell majd fordítani. "A pedagógusok megkapják ugyan a beígért béremelést, de a kis létszámú iskolákban nem telik majd a működéshez elengedhetetlen kiadásokra, mert a kis települések önkormányzatainak ebben a nehéz gazdasági helyzetben gyakran a legszükségesebb feladatokra sincs elég pénzük. A közel 150 magyar tannyelvű iskolánk szempontjából likvidációs jellegű lehet a szóban forgó intézkedés.  Az oktatási intézmények megszüntetéséhez, az iskolák alkalmazottainak elbocsátásához vezethet, ami elfogadhatatlan! A vidéken élőknek is meg kell adni azt a lehetőséget, hogy a szülőfalujukban, az anyanyelvükön tanulhassanak!" – hangoztatta Szigeti László.  A pedagógusok béremelését szerinte teljes egészében a tarifák emelésével kellene megoldani, nem az iskolák működésére fordítható összeg átcsoportosításával. 

Csúsz Péter, a losonci Kármán József Alapiskola és Óvoda igazgatója hasonló álláspontot képvisel. „Úgy vélem, zsákutcába került az egész akció, az illetékesek elvesztek a részletekben. A két félnek tegnap elsősorban nem a béremelésről kellett volna tárgyalnia, hanem arról, hogy a közeljövőben a nemzeti jövedelemből hány százalékkal több költhető majd az oktatásügyre, mint jelenleg. Ha ugyanis az egész oktatásügy finanszírozása nem javul, akkor a hazai oktatás nívója egyes afrikai országokéval hasonló szinten marad. A megemelt GDP-részesedésből telt volna a béremelésre, s amellett fejlesztésre, a nívó emelésére is" – magyarázta.

Csúsz Péter osztja Szigeti László véleményét abban is, hogy a kisiskolákat veszélyezteti, ha a kialkudott béremelést részben a béralap működésre fordítható részéből oldja meg a kormány. Szerinte az önkormányzatoktól megvont 10 százalék azt eredményezheti, hogy balesetveszélyes helyzetben nem lesz pénz a javításra, s az iskolát az önkormányzat kénytelen lesz magára hagyni. "Az viszont pozitívum lenne, ha az 55 évnél idősebb pedagógusok 25 ledolgozott év után nyugdíjba vonulhatnának" – kommentálta a tegnapi tárgyalás eredményét a losonci Kármán József Alapiskola és Óvoda igazgatója.

"Általánosságban elmondható, hogy a szakszervezeti vezetők nagyon kis eredményt értek el, túl korán megalkudtak. A normatív rendszer 2002-ben történt bevezetése óta a pedagógusok iránti elvárások egyre nőnek, miközben az igények teljesüléséhez szükséges anyagiakat nem biztosítják számukra. Amíg az illetékesek nem fektetnek elegendő pénzt az oktatásügybe, továbbra sem számíthatunk nívóemelkedésre. Sajnos pedagógus-elbocsátások, iskolabezárások várhatók“ – hangoztatta Csúsz.

Horváth Zoltán, a Dunaszerdahelyi járás oktatásügyi alkalmazottait tömörítő iskolai szakszervezetek elnöke is elégedetlen a kialkudott kompromisszummal. „Nem megfelelők a tegnapi tárgyaláson elért eredmények, mert nem fektették le azt, hogy 2016-ig évente hány százalékkal emelkedik majd a nemzeti jövedelemből az oktatásügy finanszírozására költendő összeg. Arról sem született megállapodás, hogy 2016-ig évi hány százalékkal emelkedik majd a bérünk. Ezt a két számot nagyon hiányolom! Az ígért 7,5 %-os béremelés kapcsán is sok kérdés vetődik fel. Nem világos például az, hogy milyen racionalizációs intézkedésekkel teremtik majd elő a garantált 5 %-on kívüli 2,5 %-ot. Az sem tetszik, hogy a további alkalmazottak esetében csupán 5 %-os béremelés garantálható" – magyarázta.

A szakszervezeti elnök szerint pozitívum, hogy a pedagógusok a jövőben valamennyi ledolgozott év után 1 százalékos emelésre számíthatnának. A bértáblázat szerint jelenleg 16 ledolgozott évig évente 1 százalékkal nő a bérük, s a 17-től 32 munkával töltött esztendőért csak évi 0,5 százalékos béremelés jár. 

A pedagógus-szakszervezetek országos tanácsa szerdai, rendkívüli ülésén  határoz majd a további lépésekről. Horváth Zoltán maga is kíváncsian várja, milyen eredménnyel zárul az ülés. "Nem lehet megjósolni, hogy folytatódik-e az országos méretű tiltakozás, vagy kénytelenek leszünk beérni az eddigi eredményekkel“ – fűzte hozzá.

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.