Biztonsági szakértő: határok közé kellene szorítani az európai szolidaritást
POZSONY. Az Európai Uniónak át kellene gondolnia bevándorlási politikáját – véli Andor Šándor cseh biztonsági szakértő, aki szerint a szolidaritásunknak is bizonyos határt kellene szabni.
„Nem felelünk minden rosszért, ami Észak-Afrikában, a Száhel övezetben, illetve a Közel- és Közép-Keleten történt. Tehát szolidaritásunknak is bizonyos határokkal kell rendelkeznie, azt értelmes keretek közé kell szorítani” – nyilatkozta a TABLET.TV-nek adott interjúban Andor Šándor.
A biztonsági szakértő az Európai Bizottság (EB) által az Olaszország és Görögország területén tartózkodó, szíriai és eritreai származású 40 ezer menekülttel kapcsolatban javasolt kvótákról is véleményt nyilvánított. Bár szerinte Szlovákia és Csehország tiltakozhat a kvóta ellen, ám végül a nagy európai államok rákényszerítik őket arra, hogy befogadják a menekülteket. Prága számára ez 1328, Pozsony számára pedig 785 menedékjogot kérelmezőt jelent.
Šándor arra is felhívta a figyelmet, hogy Csehország jellemzően nem bevándorlás-ellenes, azonban előnyösebb számára kulturális és vallási szempontból hozzá közelebb álló térségek menekültjeit befogadni, mint azokat, akikről semmit sem tud.
„Ma olyan helyzetben vagyunk, amikor a migráció az emberkereskedelemmel karöltve működő biznisz, s annak hátterében bizonyos számban – nem tudom megbecsülni, hogy milyen mértékben – olyan emberek jöhetnek, akik kárt okoznának nekünk. Ugyanakkor nincs lehetőségünk ezt ellenőrizni" – figyelmeztetett. Šándor úgy véli, hogy a kvóták csak felbátorítanák az embercsempészeket.
Azzal azonban nem ért egyet, hogy ezt a kérdést csak az Európai Unió azon országainak kelljen megoldani, amelyek a schengeni övezet védelmének óriási terhét viselik a vállukon, s ki vannak téve az Észak-Afrikából eredő migrációs hullámok nyomásának, Európa többi része pedig úgy tegyen, mintha ahhoz semmi köze sem lenne. Leszögezte: ez nem csupán Olaszország, Spanyolország, Görögország és Málta problémája. „Ez a nyugati világ problémája” – hangsúlyozta.
Hozzáfűzte, hogy nagyon nehéz megtalálni a meg felelő intézkedéseket. Azokban az országokban, ahonnan a menekültek özönlenek, gyakran a kormányok még annyira sem stabilak, hogy képesek legyenek szétosztani az Európából érkező esetleges segélyt, amit az elemző a leghatékonyabb megoldásnak tart. „Tehát ezek az emberek odahaza maradnának, Európa pedig hozzájárulna az életszínvonaluk javításához. Jelen pillanatban azonban ez utópiának tűnik” – jegyezte meg a biztonsági szakértő.
A biztonsági szakértő az Európai Bizottság (EB) által az Olaszország és Görögország területén tartózkodó, szíriai és eritreai származású 40 ezer menekülttel kapcsolatban javasolt kvótákról is véleményt nyilvánított. Bár szerinte Szlovákia és Csehország tiltakozhat a kvóta ellen, ám végül a nagy európai államok rákényszerítik őket arra, hogy befogadják a menekülteket. Prága számára ez 1328, Pozsony számára pedig 785 menedékjogot kérelmezőt jelent.
Šándor arra is felhívta a figyelmet, hogy Csehország jellemzően nem bevándorlás-ellenes, azonban előnyösebb számára kulturális és vallási szempontból hozzá közelebb álló térségek menekültjeit befogadni, mint azokat, akikről semmit sem tud.
„Ma olyan helyzetben vagyunk, amikor a migráció az emberkereskedelemmel karöltve működő biznisz, s annak hátterében bizonyos számban – nem tudom megbecsülni, hogy milyen mértékben – olyan emberek jöhetnek, akik kárt okoznának nekünk. Ugyanakkor nincs lehetőségünk ezt ellenőrizni" – figyelmeztetett. Šándor úgy véli, hogy a kvóták csak felbátorítanák az embercsempészeket.
Azzal azonban nem ért egyet, hogy ezt a kérdést csak az Európai Unió azon országainak kelljen megoldani, amelyek a schengeni övezet védelmének óriási terhét viselik a vállukon, s ki vannak téve az Észak-Afrikából eredő migrációs hullámok nyomásának, Európa többi része pedig úgy tegyen, mintha ahhoz semmi köze sem lenne. Leszögezte: ez nem csupán Olaszország, Spanyolország, Görögország és Málta problémája. „Ez a nyugati világ problémája” – hangsúlyozta.
Hozzáfűzte, hogy nagyon nehéz megtalálni a meg felelő intézkedéseket. Azokban az országokban, ahonnan a menekültek özönlenek, gyakran a kormányok még annyira sem stabilak, hogy képesek legyenek szétosztani az Európából érkező esetleges segélyt, amit az elemző a leghatékonyabb megoldásnak tart. „Tehát ezek az emberek odahaza maradnának, Európa pedig hozzájárulna az életszínvonaluk javításához. Jelen pillanatban azonban ez utópiának tűnik” – jegyezte meg a biztonsági szakértő.
Forrás
TASR
