Bizonytalan képviselők: kapjon szélesebb jogkört az államfő?
Martin Poliaèik, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) képviselője szerint mindig van lehetőség a jogkör megváltoztatására. Előbb azonban egyezségre kell jutni, milyen erős parlamentet és kormányt akarunk, és milyen kapcsolat legyen a kettő között. Ebből kell levezetni az államfő kompetenciáit.
Pavol Hrušovský, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) frakcióvezetője - aki lehetséges jelölt az államfői posztra - szintén úgy gondolja, több dolgot is figyelembe kell venni. "Mérlegelni kell, mi legyen a köztársasági elnök által benyújtott törvényekkel, amelyeket a parlament bizonyos módosításokkal visszaküld. Az államfő visszaadhatja újratárgyalásra? Sok kérdés összefügg az alkotmány módosításával" - mondta a TASR hírügynökségnek.
Hrušovský hozzátette: nem szívesen venne részt újabb hibák elkövetésében az ország alapokmányával kapcsolatban, mint Iveta Radièová kormányzása idején. "Egy viszonylag kaotikus módosítást fogadtunk el, amely a gyakorlatban nagyon rossznak bizonyult" - magyarázta. Hozzátette: nem zárja ki az esetleges tárgyalások lehetőségét.
Solymos László, a Most-Híd frakciójának elnöke nem változtatna a jelenlegi állapoton. "Úgy gondolom, a köztársasági elnök elégséges jogkörrel rendelkezik, mivel parlamentáris demokrácia vagyunk. Ezek a jogkörök oly módon vannak szétosztva az egyes alkotmányos funkciók között, hogy most azokon nem változtatnék" - mondta a TASR-nek.
Jozef Viskupiè, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (O¼aNO) frakcióvezetője a jogkörről szóló vita mögött Robert Fico miniszterelnök a poszt iránti érdeklődését látja. A politikus rámutatott: a köztársasági elnök mandátuma erős, mivel közvetlenül választják. Elképzelhetőnek tartja, hogy rövidesen konkrét módosítások kerülnek majd szóba, mivel valaki a Smer-ből érdeklődik a poszt iránt.
Pavol Paška házelnök úgy gondolja, a köztársasági elnök ereje nem felel meg mandátumának, amelyről az összes választópolgár közvetlen választással dönt. A házelnök szerint az államfőnek erősebb jogkörrel kellene rendelkeznie.
Ezzel Ivan Gašparoviè jelenlegi köztársasági elnök is egyetért. "Szerintem az államfőnek rendelkeznie kellene bizonyos törvényhozási kezdeményezőkészséggel, hogy törvénymódosításokat terjeszthessen elő" - mondta a TASR-nek. Elképzelhetőnek tartja, hogy a köztársasági elnök részt vegyen bizonyos belügyi kérdésekkel kapcsolatos kormányüléseken és hivatalos állást foglaljon, amely később kötelező érvényű lenne.
Richard Sulík, az SaS vezetője üzent Gašparoviènak: a jogkörök bővítése helyett azon gondolkodjon, hogyan töltse meg azokat, amelyekkel jelenleg rendelkezik. "Már régen ki kellett volna jelölnie a legfőbb ügyészt. Nem értem, minek adjunk neki újabb jogköröket, mikor a mai kötelességeit sem teljesíti" - jelentette ki Sulík.
