Bírósági nyelvhasználat – a Most-Híd módosítójavaslattal reagál az MKP felhívására
Szlovákia az Európa Tanács Nyelvi Chartája aláírásával 2002-től kezdve nemzetközi szerződésben vállalja, hogy a polgári bírósági eljárásokban a nemzeti kisebbségek feltétel nélkül használhatják az anyanyelvüket. Szlovákia ugyanígy vállalja, hogy ezen eljárásokban a nemzeti kisebbségek az írásos bizonyítékokat anyanyelvükön is benyújthatják, miközben a szlovák nyelvre fordítás költségeivel nem okoz többletkiadást az érintetteknek - emlékeztetett még október elején a Magyar Közösség Pártja, amely szerint súlyos visszalépés történt a bírósági nyelvhasználat terén.
2016. július 1-jén ugyanis három új törvénykönyv lépett életbe: a Polgári Perrendtartás, a Polgári Nemperes Eljárások Törvénykönyve és a Közigazgatási Perrendtartás. Az új törvények alapján az írásos bizonyítékok szlovák nyelvre fordításának költségeit az állam helyett immár a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgárnak kell majd viselnie. Az MKP szerint Szlovákia ezzel megsértette egyik fontos nemzetközi kötelezettségvállalását.
A helyzetre három hónap elteltével reagált a Most-Híd
A bírósági feljelentések és bizonyítékok regionális vagy kisebbségi nyelvre való lefordítását a közigazgatási vagy polgári peres eljárások során az államnak kellene biztosítania. A fordítás és tolmácsolás költségeit szintén az államnak kellene fedeznie – javasolják a Most-Híd képviselői, Gál Gábor, Jakab Elemér, Vörös Péter és Bastrnák Tibor a közigazgatási és polgári peres eljárásokról szóló törvény módosító indítványában.
A javaslat a Szlovák Köztársaság által ratifikált, a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájában regionális vagy kisebbségi nyelvként megjelölt nyelvekre, tehát a bolgár, lengyel, cseh, magyar, horvát, német, roma, ukrán és ruszin nyelvekre vonatkozik.
A beterjesztők az indítványban emlékeztetnek a bírósági eljárások menetét, a tárgyalásokon és peres ügyekben részt vevő felek és személyek részvételét szabályozó jelenleg érvényes törvényekre. Amennyiben az eljárás nem államnyelven folyik, a költségeket a résztvevők fedezik. Mindemellett 2016. június 30-ig a törvény biztosította a jogot, hogy az eljárás során saját anyanyelvüket, vagy azt a nyelvet használják, melyet értenek, a fordítás és tolmácsolás során keletkezett költségeket az állam fedezte. A jelenleg érvényben lévő kódexek mindezt megváltoztatták, amit a Most-Híd most egy új módosítással rendezne.
A jelenlegi gyakorlat a meèiari időket idézi
A problémára tehát a Magyar Közösség Pártja hívta fel a figyelmet az elmúlt évben. A párt szerint jogtiprás az anyanyelvhasználat betiltása a polgári peres eljárások terén. Emlékeztetett, hogy Szlovákia 2002-ben aláírásával szavatolta az Európai Tanács nyelvi chartájának betartását.
Az ügy kapcsán az MKP figyelmeztetette az állami szervek képviselőit – elsősorban az igazságügyi minisztert –, hogy a szlovákiai nemzeti kisebbségek tagjai ugyanúgy adót fizetnek az államnak, mint bármelyik más polgár, így a fordítások költségeit bőven megfizetik. Az MKP felháborítónak nevezte, hogy olyan kisebbségellenes lépésre került sor, amilyenre legutóbb a Fico-Slota-Meèiar-kormány idején volt példa.
Kőrösi Ildikó, az MKP önkormányzati ügyekért felelős alelnöke elmondta: a problematikusnak tartott részekre felhívják az igazságügyi tárca és a kisebbségügyi kormánybiztos figyelmét is.
