Bírák alkalmassága: véglegesítették az alkotmánymódosítási javaslatot
POZSONY. Ma a parlamentben ülésezett az a honatyákból, bírákból és az igazságügyi minisztérium képviselőiből álló munkacsoport, amely feladata a bírák alkalmasságának vizsgálatával kapcsolatos alkotmánymódosítási javaslat végső formájának elkészítése.
Pavol Hrušovský, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) képviselője a munkacsoport mai ülése után kijelentette, hogy bár egyes bírák hozzáállása miatt meglepődött, a tanácskozás építő jellegű és nagyon fontos volt.
"Úgy tűnik, ma 90 százalékban megegyeztünk arról, hogy milyennek is kellene lennie az alkotmánymódosítási javaslat végső formájának“ – jelentette ki. Hozzáfűzte: a bírák szakmai alkalmasságát vizsgálják majd. Azzal kapcsolatban a napjainkban arra jogosult valamennyi intézmény gyűjti majd az értesüléseket, amelyek alapján az eredményt a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) terjeszti majd a Bírói Tanács elnöke elé, amely akár talárjától is megfoszthatja a bírót. Ha az illető nem lesz elégedett a Bírói Tanács döntésével, akkor az Alkotmánybíróságnál fellebbezhet majd jogorvoslatért.
Tomáš Borec igazságügyi miniszter elmondta, hogy valamennyi bíró kapcsolatrendszerét, valamint esetleges anyagi, alkohol- és más olyan függőségeit ellenőrzik majd, amelyek negatívan befolyásolhatnák az igazságos döntéshozatalt. A tárcavezető a tervezett módosításokról a minisztériumban senkivel sem tárgyalt, ám a kormánypárt és a KDH közti tanácskozásokat természetesnek tartja, hiszen a Smer-SD és a KDH közös képviselői indítványáról van szó.
Hrušovský megjegyezte, hogy a törvénymódosítás hatályba lépésekor automatikusan megszűnik a Bírói Tanács elnökének tisztsége. Hozzáfűzte: ha a Legfelsőbb Bíróság elnökét megválasztják, és őt az államfő kinevezi, akkor továbbra is a tisztségében marad. A mai megállapodás értelmében megmarad az államfő azon jogköre, hogy a Bírói Tanács három tagját a jövőben is ő nevezheti ki, további három-három tagját pedig a kormány és a parlament választja meg.
A bírák alkalmasságának vizsgálata során az utolsó szó jogával nem a Bírói Tanács, hanem az államfő rendelkezhetne a tervezett alkotmánymódosítás szerint – jelentette ki ¼udovít Kaník, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió-Demokrata Párt (SDKÚ-DS) képviselője az említett munkacsoport tanácskozása után. Arra is figyelmeztetett, hogy az új bírák esetében de facto az államfőnek van döntési jogköre, mert az alkotmánybírósági döntés alapján határozhat arról, hogy a bírót kinevezi-e vagy sem.
Kaník kitart azon indítványa mellett, hogy ezen alkotmánymódosítások alapján a bírákhoz hasonlóképpen az ügyészeket is rendszeresen ellenőrizzék. Tomáš Borec tárcavezető azonban ma kijelentette, hogy nem ért egyet ezzel a javaslattal, mert állítólag őket már manapság is sokkal szigorúbb vizsgálatoknak vetik alá, mint amilyeneknek majd a bírákra kell vonatkozniuk.
Az Egyszerű Emberekhez és Független Személyiségekhez (O¼aNO), tartozó Miroslav Kadúc tiltakozásképpen azért, hogy csak ma reggel kapta meg a tanácskozással kapcsolatos anyagot, idejekorán távozott a parlamenti ülésteremből.
"Egy másik találkozón megállapodtunk arról, hogy a vitánk alapját képező anyagokat előre megkapjuk. Amikor olyan fontos témáról van szó, mint az igazságszolgáltatás, akkor az anyagokat a tanácskozás előtt legalább egy héttel vagy legalább pár nappal kézbesíteni kell, nem pedig ma reggel az asztalaunkra tenni“ – fejtette ki a felháborodott Kadúc. Hozzáfűzte: értesülései szerint a Smer-SD-vel korábban tárgyaló KDH-s képviselőknek már hosszabb ideje rendelkezésükre álltak ezek az információk. Megkérdőjelezte azt a szándékot, hogy valóban a hazai igazságügy megváltoztatására irányuló igyekezetről, vagy inkább csak politikai üzletelgetésekről van-e szó. Hangot adott azon aggodalmának is, hogy a bírák szakmai alkalmasságának vizsgálatai talán inkább az igazságügy jó és tisztességes bíráktól való megtisztítására szolgálnak majd.
"Úgy tűnik, ma 90 százalékban megegyeztünk arról, hogy milyennek is kellene lennie az alkotmánymódosítási javaslat végső formájának“ – jelentette ki. Hozzáfűzte: a bírák szakmai alkalmasságát vizsgálják majd. Azzal kapcsolatban a napjainkban arra jogosult valamennyi intézmény gyűjti majd az értesüléseket, amelyek alapján az eredményt a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) terjeszti majd a Bírói Tanács elnöke elé, amely akár talárjától is megfoszthatja a bírót. Ha az illető nem lesz elégedett a Bírói Tanács döntésével, akkor az Alkotmánybíróságnál fellebbezhet majd jogorvoslatért.
Tomáš Borec igazságügyi miniszter elmondta, hogy valamennyi bíró kapcsolatrendszerét, valamint esetleges anyagi, alkohol- és más olyan függőségeit ellenőrzik majd, amelyek negatívan befolyásolhatnák az igazságos döntéshozatalt. A tárcavezető a tervezett módosításokról a minisztériumban senkivel sem tárgyalt, ám a kormánypárt és a KDH közti tanácskozásokat természetesnek tartja, hiszen a Smer-SD és a KDH közös képviselői indítványáról van szó.
Hrušovský megjegyezte, hogy a törvénymódosítás hatályba lépésekor automatikusan megszűnik a Bírói Tanács elnökének tisztsége. Hozzáfűzte: ha a Legfelsőbb Bíróság elnökét megválasztják, és őt az államfő kinevezi, akkor továbbra is a tisztségében marad. A mai megállapodás értelmében megmarad az államfő azon jogköre, hogy a Bírói Tanács három tagját a jövőben is ő nevezheti ki, további három-három tagját pedig a kormány és a parlament választja meg.
A bírák alkalmasságának vizsgálata során az utolsó szó jogával nem a Bírói Tanács, hanem az államfő rendelkezhetne a tervezett alkotmánymódosítás szerint – jelentette ki ¼udovít Kaník, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió-Demokrata Párt (SDKÚ-DS) képviselője az említett munkacsoport tanácskozása után. Arra is figyelmeztetett, hogy az új bírák esetében de facto az államfőnek van döntési jogköre, mert az alkotmánybírósági döntés alapján határozhat arról, hogy a bírót kinevezi-e vagy sem.
Kaník kitart azon indítványa mellett, hogy ezen alkotmánymódosítások alapján a bírákhoz hasonlóképpen az ügyészeket is rendszeresen ellenőrizzék. Tomáš Borec tárcavezető azonban ma kijelentette, hogy nem ért egyet ezzel a javaslattal, mert állítólag őket már manapság is sokkal szigorúbb vizsgálatoknak vetik alá, mint amilyeneknek majd a bírákra kell vonatkozniuk.
Az Egyszerű Emberekhez és Független Személyiségekhez (O¼aNO), tartozó Miroslav Kadúc tiltakozásképpen azért, hogy csak ma reggel kapta meg a tanácskozással kapcsolatos anyagot, idejekorán távozott a parlamenti ülésteremből.
"Egy másik találkozón megállapodtunk arról, hogy a vitánk alapját képező anyagokat előre megkapjuk. Amikor olyan fontos témáról van szó, mint az igazságszolgáltatás, akkor az anyagokat a tanácskozás előtt legalább egy héttel vagy legalább pár nappal kézbesíteni kell, nem pedig ma reggel az asztalaunkra tenni“ – fejtette ki a felháborodott Kadúc. Hozzáfűzte: értesülései szerint a Smer-SD-vel korábban tárgyaló KDH-s képviselőknek már hosszabb ideje rendelkezésükre álltak ezek az információk. Megkérdőjelezte azt a szándékot, hogy valóban a hazai igazságügy megváltoztatására irányuló igyekezetről, vagy inkább csak politikai üzletelgetésekről van-e szó. Hangot adott azon aggodalmának is, hogy a bírák szakmai alkalmasságának vizsgálatai talán inkább az igazságügy jó és tisztességes bíráktól való megtisztítására szolgálnak majd.
Forrás
TASR
