Berényi József: nem adjuk meg magunkat!

Két év leforgása alatt harmadszor kerül sor tisztújító közgyűlésre a Magyar Közösség Pártjában, amely jelentős személyi és szerkezeti változásokon ment keresztül ez alatt az időszak alatt. Berényi Józsefet 2010. július 10-én választotta pártelnökké a közgyűlés. Pozíciója biztosnak látszik, amit az is jelez, hogy a mai közgyűlésen nem akadt kihívója.

Elnöki beszédében Berényi részletesen értékelte az MKP helyzetét a politikában és a társadalmon belül. Rámutatott: a parlamentből való kiesés után vállalta el a párt vezetését, és sikerként könyveli el, hogy az országos választásokon elszenvedett kudarc ellenére a helyhatósági választásokon az MKP csaknem 200 polgármesteri posztot és 2000 képviselői mandátumot szerzett, s polgármesterei számát tekintve a negyedik párt lett az országban.
Az elmúlt két évben prioritást jelentett az MKP számára a magyar nemzeti közösség nyelvi, gazdasági és egyéb jogaiért folytatott küzdelem, amit nehezített, hogy a szlovák pártok megpróbálták háttérbe szorítani. Berényi jelentős eredményként könyvelte el, hogy a 2010 októberében kezdeményezett aláírásgyűjtést az államnyelvtörvényben megfogalmazott bírságok eltörléséért három hét alatt 40 ezren támogatták és sikeresnek nevezte a kettős állampolgárság érdekében szervezett nagygyűlést is. "2011. szeptember 1-jén megtelt a komáromi Klapka tér, érzékeltetve, van egy jelentős rétege a szlovákiai magyaroknak, akik nem fogadják el a kettős mércét, és továbbra is hangsúlyozzák: ami jár a magyarországi szlovákoknak, ebben az esetben a szlovák állampolgárság felvétele, az jár a szlovákiai magyaroknak is" - hangsúlyozta.

Berényi jelzésértékűnek nevezte, hogy sántít a kisebbségek jogainak védelme a parlamentben és a kormányban is, amit szerinte az is jelez, hogy a Radièová-kormány magyar tagjai a 2011 februárjában megbukott állampolgársági törvénymódosítás után fél évig nem tettek semmit. "Az alkotmánybírósági beadványuk csak a komáromi nagygyűlés után született meg. Nyilván annak következtében, hogy kényszerhelyzetbe kerültek, cselekedniük kellett. De a mai napig nem kaptunk választ arra, miért kellett fél évet várni a beadvány elkészítésére"- hangoztatta beszédében a pártelnök. Hozzáfűzte: a Radièová-kormánnyal kapcsolatos várakozások nem teljesülte. "Nem lépett értékelhetően előre a dél-szlovákiai közutak fejlesztése területén, nem sikerült jelentős munkahely-beruházásokat sem megvalósítania. Nem rendeződött az önkormányzatok pénzügyi helyzete, a mezőgazdaság leépülése tovább folytatódott, és az embereket az áremelkedések sújtották. "Ma már azt is látjuk, hogy Robert Fico miniszterelnökként sokkal nyitottabb és bátrabb párbeszédet folytat az Orbán Viktor vezette magyar kormánnyal, mint azt Iveta Radièová tette" - fogalmazott az MKP elnöke.

A 2012. március 10-ei választások eredményéről és tanulságairól szólva kiemelte: nyolc járásban volt eredményesebb a párt, mint két évvel korábban, Dunaszerdahelyen, Komáromban, Galántán, Vágsellyén, Szencen, Rozsnyón, Rimaszombatban és Kassán. "A magyarok lakta tizenkilenc járásban a legtöbb településen mi győztünk. Pontosan 236 helyen. Az utánunk következő párt csak 209 helyen tudott győzni" - fogalmazott, ugyanakkor rámutatott: mementó, hogy a választási kedv az északi járásokban jóval magasabb volt, mint a déliekben, a Smer pedig kivételes előretörést tudhat maga mögött a magyarok lakta járásokban. "101 ezer szavazattal kaptak többet, mint 2010-ben, ez számukra 40 százalékos javulást jelentett" - fogalmazott.

Berényi nem ért egyet azok nézetével, akik úgy vélik, hogy a 2010-esnél rosszabb teljesítményt nyújtott az MKP a 2012-ben, mert 155 szavazattal kevesebbet kapott, mint 2 éve. "2010-ben parlamenti pártként 15 parlamenti képviselővel, azok asszisztenseivel vettük fel a harcot egy négy parlamenti képviselővel rendelkező, mindössze egy éve létező politikai csoportosulással szemben. Idén nulla parlamenti képviselővel, mindössze két európai parlamenti asszisztenssel együtt vettük fel a küzdelmet egy tizennégy tagú, három minisztert adó kormánykoalíciós párttal szemben. Az eredményt ennek függvényében kell megvizsgálni" - hangoztatta.

A jövő feladatairól szólva az elnök kifejtette: egyik legfőbb cél a 21. század kihívásainak megfelelő MKP felépítése. Ezt szolgálja a névváltoztatás, a tagfelvétel egyszerűsítése, a modernizálás, fiatalítás, irányába tett lépések. "Ma mindenképpen el tudjuk mondani, hogy a mai szlovák kormány válságkezelő intézkedései rontják a vállalkozói környezetet, nem segítenek a régiók közti különbségek felszámolásában, s elriasztják a munkahelyteremtő beruházásokat is. A társadalmi elégedetlenség egyre nő" - hangoztatta a pártelnök hozzáfűzve: az MKP-nak mint dél-szlovákiai érdekképviseleti pártnak arra kell összpontosítania, hogy a lehető legkisebb mértékben érintse régióinkat a kormány intézkedéssorozata.

Berényi szerint látni kell, hogy az itt élő magyarság érdekképviseletének és érdekérvényesítésének körülményei megváltoztak. "Pozitív elmozdulásnak tekinthető, hogy a szlovák-magyar államközi kapcsolatokban jelentős előrelépés történt az elmúlt fél évben. A gazdasági együttműködés felgyorsítása és elmélyítése új, bizalmibb légkört teremtett. Számunkra, a felvidéki magyarokra nézve minden határ menti együttműködés jó és támogatásra érdemes, hiszen munkahelyeket teremt a gazdaságilag nehéz helyzetben lévő régiókban. Ugyanakkor hangot adunk annak is, hogy a jövő évben szükséges a két ország megbeszélésein hangsúlyosabban foglalkozni a felvidéki magyarság nyitott kérdéseivel. Ezek közé tartozik elsősorban az állampolgárság ügye, a Selye János Egyetem leminősítése, a nyelvhasználati kérdések, a kollektív bűnösség elvéből adódó jogfosztások, nem utolsó sorban az önkormányzatiság vagy autonómia kérdései. Megállapíthatjuk azt is, hogy ennek az új szlovák-magyar kormányközi párbeszédnek köszönhetően mára látványosan romba dőlt azon állítás, miszerint Magyarország ne avatkozzon be a mi ügyeinkbe, mert az csak árt nekünk. Az erős Fico-kormány hatalomba lépése után minden józanul gondolkodó embernek látnia kell, a magyar kormány támogatása és ügyeink részükről való felvállalása elengedhetetlen része a megmaradásunkért folytatott küzdelemnek" - szögezte le az MKP elnöke. Fontosnak nevezte, hogy a magyar kormányzat állandó konzultációt folytat az MKP tisztségviselőivel a szlovák-magyar párbeszédről. "Így, bár nem vagyunk parlamenti párt, a szlovákiai magyarság ügyeit igenis tudjuk befolyásolni. Ezt a konzultációs lehetőséget ezúton is köszönjük a magyar kormányzatnak és a magyar parlamenti pártoknak is általában" - fűzte hozzá.

Az MKP elnöke szerint világossá kell tenni, hogy a szlovákiai magyarok érdekérvényesítése csak akkor valósul meg, ha céljaik mögé fel tudják sorakoztatni az itt élő magyarok többségét. "Minden találkozónkon, összejövetelünkön megfogalmazódik, a felvidéki magyarság az elmúlt 20 év folyamán még sosem volt ilyen nehéz helyzetben, mint most. A népszámlálási adatok, amelyekről részletesen szóltam az elmúlt közgyűlésen, az emberek közti hangulat azt mondatja velünk, a legnagyobb feladat ma újra erősíteni a hitet és önbizalmat közösségünkben. A politikai megosztottság, a fogyasztói társadalom értékvesztett mivolta, a magas munkanélküliségből fakadó munkahelyféltés mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a nemzetállam-építők bátrabbak és vakmerőbbek legyenek. Elég csak figyelni a mai szlovákiai közélet témáit: a magyar közösség megmaradásának alapkérdései lekerültek a napirendről. Mintha nem is léteznénk ebben az országban. A parlamentben nincs olyan politikai erő, amely magyar kérdéseket megnyitna. Ténylegesen ezt eredményezte az MPK parlamentből való kiszorulása. Magyarán: nemcsak mi maradtunk ki a törvényhozásból, hanem az egész szlovákiai magyarság esett ki a szlovák közgondolkozásból, a közéleti vitákból. Azért kell újraépíteni az MKP-t, hogy mindez megváltozzon"- hangsúlyozta Berényi József.

A pártelnök kitért arra is, hogy az elkövetkező három évben négy nagy választási megmérettetés vár a Magyar Közösség Pártjára. 2013-ban megyei választások lesznek, 2014-ben európai parlamenti és köztársasági elnöki, 2016-ban pedig parlamenti választásokra kerül sor Szlovákiában. "Tényként kell kezelni, hogy ma más retorikát, más megoldásokat, más megközelítést várnak el tőlünk választóink például Szencen vagy Komáromban, a Csallóközben, Gömörben, illetve Bodrogközben, és folytathatnám… Alapszabályunk ezért írja elő, hogy minden járás és kerület önállóan dönt. És egymás döntését tartsuk tiszteletben. Ahol azt erőnk engedi, és a magyarság érdekei nem sérülnek, ott igen, önállóan kell indulni. Sőt, egyéni véleményként mondom, a Nyitrai és a Nagyszombati kerületben, de lehet, hogy máshol is, mindenképpen meg kell gondolni az önálló magyar, MKP-s megyei elnökjelölt indítását. Az erdélyi és a vajdasági példák is azt mutatják, az önálló magyar jelöltekre való szavazás esélyének a megadása fontos lélektani hatást vált ki közösségeinkben. Azt pedig már említettem, hogy a mai napok egyik legfontosabb közösségi feladata a felvidéki magyarság lélekben való megerősítése. Ahol a magyarság aránya alacsony, ahol már az utóbbi, esetleg mindkét választáson sikertelenek voltunk, ott nyitottnak kell lenni az együttműködés irányában" - hangsúlyozta a pártelnök.

Berényi arra kéri a párt tagságát, őrizzék meg az MKP gyűjtőpárti jellegét, mert ez volt az 1998 és 2006 közötti választási siker kulcsa. Kiemelte: "A mai parlamentet figyelve nem túlzás, ha azt mondom, hogy az MKP nélkül nincs magyar érdekképviselet. "Ha középtávú utunk végén, 2016-ban sikerül visszajutnunk a parlamentbe, a magyar megmaradás és gyarapodás témái újra a szlovák közélet részévé válnak" - hangoztatta. Ha ez nem sikerül, talán örökre lekerülnek a napirendről, ami tragikus körülményekkel járhat az itt élő magyar közösség számára - véli az MKP elnöke.

"Fogadjuk meg itt és most közösen, hogy nem adjuk meg magunkat, hogy küzdeni fogunk igazunkért, Dél-Szlovákia felzárkóztatásáért és a magyarság megmaradásáért. Meggyőződésem, hogy közösen sikerülni fog" - zárta elnöki beszédét Berényi József.