Berényi: európai jogi normával kell védeni az őshonos kisebbségeket

A kibővített elnökségi ülés résztvevői a legidőszerűbb európai kérdésekkel foglalkoztak, s megvitatták az Európai Néppárt politikáját. Az aktuális két legnagyobb témakör egyike a görög gazdasági válságra adott válaszok elemzése, a másik pedig az Afrikában és a Közel-Keleten folyó terrorizmus elleni harc helyzetértékelése volt.

„Az Európai Néppárt jóváhagyta az Európai Unió (EU) intézményeinek Görögországgal kapcsolatos eddigi politikáját. A görögök ugyan kaptak haladékot, de az előző feltételekhez képest túl sok engedményt nem, amit a jelenlevő görög néppárti tagok is elfogadtak. A terrorizmus elleni harccal kapcsolatban pedig főként Észak-Afrika és a Földközi-tenger-i európai országok kérnek az eddiginél nagyobb gazdasági-politikai segítséget saját bevándorláspolitikájuk érvényesítéséhez. Egyre inkább elözönlik őket az Afrikából hozzájuk érkező menekültek, akikkel már nem nagyon tudnak mit kezdeni“ –  nyilatkozta portálunknak Berényi József.

A Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke arról is beszámolt, hogy Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke kétoldalú találkozón is fogadta őt és Csály Pált, s a megbeszélés elsődleges témáját a szlovákiai jobbközép pártok együttműködése képezte. Berényi megjegyezte: ez érdekli, ám egyúttal zavarja is Dault, aki nem rejtette véka alá a véleményét, hogy komoly aggodalommal tekintenek a szlovákiai jobboldali pártokra. Úgy látják, hogy Robert Fico jelenlegi kormányfőnek vélhetően nem lesz komoly kihívója a 2016-os szlovákiai parlamenti választásokon, így csak egyfajta versenyfutás várható a koalíciós partnerségért.

Berényi Dault arról is tájékoztatta: az egyetlen olyan komoly szlovákiai jobboldali parlamenti párt, amely határozottan kiáll Ficóékkal szemben, a Radoslav Procházka vezette Háló (Sieť), amely ugyan még nem tagja az Európai Néppártnak, de már jelezte a szándékát, hogy szívesen csatlakozna. 

A kétoldalú megbeszélésen szóba került az MKP és a Most-Híd vegyespárt közti viszony is. Berényi ennek kapcsán Dault tájékoztatta, hogy a vegyespárt már tavaly decemberben kijelentette: nem kíván az MKP-val együttműködni a jövő évi parlamenti választásokon. „A magyar pártnak tehát önállóan kell majd megküzdenie a parlamentbe való bejutást szavatoló legalább 5 százaléknyi voksért, ami nem lesz egyszerű feladat. Az előző választási eredmények miatt azonban bizakodva tekintünk a 2016-os parlamenti választásokra“ – szögezte le a pártelnök.

Az MKP két politikusa Manfred Weber frakcióvezetővel is kétoldalú tárgyalást folytatott. Az Európai Néppárt ugyanis az utolsó kongresszusán jóváhagyott egy olyan választási programot, amelyben az MKP javaslatára is szerepelt az, hogy el kell fogadni a nemzeti közösségekről szóló európai jogvédelmi normát. A mostani találkozón Berényi és Csáky ismételten szorgalmazta, hogy ez ügyben az Európai Néppárt legyen aktív – az illetékesek még ebben a választási időszakban fogadják el, vagy legalábbis dolgozzák ki a normával kapcsolatos javaslatot.

„Ezt nagyon fontosnak tartjuk, hiszen ha az egyes uniós tagországokban kileng az inga, akkor erre a normára hivatkozva az európai színtérről is vissza lehetne terelni a normális mederbe az érintett országokat. Sajnos, eddig sosem létezett ilyen norma. Az EU irányába csalódásunk elsősorban abból fakad, hogy semmiféle, a nemzeti közösségeket védő jogi normával nem rendelkezik. A csatlakozás után láthatjuk, hogy az EU nem is tud mit kezdeni az ebből a hiányból fakadó nagy kérdésekkel. Ma adott a lehetőség ahhoz, hogy ez a jogi norma végre megszülessen – ebben Weber is egyetértett velünk, és támogatásáról biztosított bennünket“ – mondta Berényi József.

Ugyanakkor megjegyezte: mivel az uniós tagországok véleménye ebben a kérdésben nem egyöntetű, nem lesz egyszerű feladat a norma elfogadtatása. Ahhoz negatívan viszonyul majd páldául Spanyolország és Franciaország is. Spanyolország a katalán és a baszk politika miatt tartózkodik ettől a témától, bár az ottani kisebbségpolitika jóval előbbre van, mint a szlovákiai. Franciaországban pedig még napjainkban sem ismerik el a nemzeti közösségek, kisebbségek létezését.

„A legfontosabb az, hogy világossá tegyük: úgy, ahogy a néppárti dokumentumban is megfogalmazódik, nem egy általános kisebbségpolitikai normáról beszélünk, az csak az őshonos nemzeti közösségekre vonatkozó jogvédelmi norma lenne. A bevándorlók miatt ugyanis több ország ódzkodik ettől a témától“ – fejtette ki az MKP elnöke.

Berényi Daulnak és Webernek is fontosnak tartotta elmondani, hogy a szlovák belpolitikában az MKP-t gyakran próbálják szélsőséges politikai pártként feltüntetni csak azért, mert az önkormányzatiság, illetve autonómia témakörével is foglalkozik.

„A szlovákiai asszimilációs folyamat, Dél-Szlovákia lemaradása olyan méretű, hogy az MKP mindezen folyamatok megfordítását egyedül az önkormányzatiság megerősödésétől várja. Sem radikálisok, sem extrémisták nem vagyunk, ám e tekintetben a szlovákiai helyzet annyira megromlott, hogy más lehetőség nincs, mint zászlónkra tűzni az önkormányzatiságot, illetve autonómiát. Az ezekkel kapcsolatos elképzeléseinket Szlovákia határain belül, nem pedig másként kívánjuk megvalósítani, tehát nyomatékosan hangsúlyozom: ilyen szempontból nem lehet radikálisnak nevezni az MKP-t“ – magyarázta a néppárti politikusokkal is ismertetett érveit a magyar párt elnöke.

A Fidesz-KDNP európai parlamenti küldöttségének meghívására szerdán Brüsszelben első alkalommal egyeztettek külhoni magyar politikai szervezetek vezetői, képviselői. A megbeszéléseken Berényi Józsefen kívül Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) politikai és kommunikációs titkára, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetője, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, valamint Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) vezetője vett részt.

Rövid tájékoztatás hangzott el arról, hogy melyek a legidőszerűbb témák a határon túli magyar közösségekben, illetve melyek a határon túli magyar képviselők európai parlamenti jelenlétében rejlő lehetőségek, és milyen lehet a közös érdekérvényesítés.

„A vajdasági magyarok a szerbiai uniós csatlakozás előtti folyamatban még ki tudnak maguknak harcolni eredményeket, ahogy azt mi, felvidéki magyarok is tehettük Szlovákia uniós csatlakozása előtt. Gondoljunk vissza például a Selye János Egyetem megalapítására. Mivel esetünkben az EU azóta sem fogalmazott meg hasonló elvárásokat Szlovákiával szemben, a vajdasági magyaroknak azt hangsúlyoztam, hogy ők is használják ki a kisebbségpolitika terén legtermékenyebbnek számító időszakot“ – mondta portálunknak Berényi.

Majd hozzátette, hogy az erdélyi és a felvidéki magyarság már nincs ilyen jó helyzetben. „Az erdélyiekkel közösen megállapítottuk, hogy az EU ma már nem segít, ahelyett semlegesen, néha pedig közömbösen tekint a kisebbséget érintő ügyekre. Ezért is lenne fontos az előzőekben említett jogszabálynak az elfogadása, amelyről Weberrel is tárgyaltam. Az RMDSZ képviselői is azt vallják: anélkül az EU-ban már nem tudunk továbblépni. Emiatt az egész magyar delegáció közös kéréseként fogalmazódott meg a jogszabály mielőbbi elfogadása“ – zárta tájékoztatását Berényi József.