Berényi és Frešo szerint a „jobboldali tákolmány” ellenőrizné önmagát

Berényi József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke és Pavol Frešo, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió-Demokrata Párt (SDKÚ-DS) elnöke a  TABLET.TV választási vitaműsorában egyértelműen elutasította annak lehetőségét, hogy pártjuk hajlandó lenne koalíciós együttműködésre az Irány-Szociáldemokráciával (Smer-SD).

„Ezért szerencsétlenek a Háló (#Sie) kijelentései, amely talán bele is menne a koalícióba, s a programja alapján akár holnap is beszállhat abba“ – mondta el Frešo. „Nagyon felelőtlenek Bugár úr kijelentései is, aki kitérő válaszokat ad, úgy csúszkál, mint egy … nem is akarom mondani, milyen teremtmény” – fogalmazott a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió-Demokrata Párt (SDKÚ-DS) elnöke. 

„Látjuk, hogy a legnagyobb vetélytársunk, a Most–Híd hogyan köntörfalaz azzal kapcsolatban, összeáll-e a Smerrel. Nem foglalnak egyértelműen állást” – jegyezte meg Berényi József.  

A különféle felmérések szerint a Hálónak és a Most–Hídnak is megvan a parlamenti bejutáshoz szükséges, 5 százaléknál több szavazata. Az SDKÚ-DS-t általában jóval a bejutási küszöb alatt mérik. „Az egyetlen dolog, amit tehetünk, hogy kommunikálnak a választóinkkal, figyelmeztetjük őket arra, hogy 4-5-6 olyan párt is van, amelyek 5 százalék alá estek, de ma még nem tűnnek úgy, hogy 5 százalék alatt vannak” – reagált Frešo arra a kérdésre, hogy miként akarja meggátolni választóik sikeresebb pártokhoz történő esetleges átpártolását, amelyek esetében nem merül fel a szavazatvesztésük kockázata.

„Nem teljesen normális dolog, hogy egyes pártok az egyik ügynökségnél 8, a másiknál pedig 15 százalékot szereznek. Valamennyi statisztikus megmondja önöknek azt, hogy ha ez megismétlődik, akkor a felméréseket manipulálják“ – tette hozzá Frešo. A felmérések manipulációját Berényi is elképzelhetőnek tartja. Figyelembe véve az MKP aránylag hű szavazóit és azt a tényt, hogy az utóbbi időben több szavazás során jobban szerepelt, mint a felmérések során, Berényi nem feltételezi a párt választóinak felmérési adatok miatti jelentősebb számban történő távozását. 

Pavol Frešo leszögezte, azt szeretné, hogy egy Robert Fico és Smer-SD nélküli kormány alakuljon. „Olyan kormány, amely újból átülteti majd a 19 százalékos egyenadót, a II. nyugdíjpillérbe történő 9 százalékos elvezetést, s hajlandó a középréteg támogatására“ – fejtette ki. Az olyan intézkedéseket, mint az oktatásügy és az egészségügyi rendszer reformját, a Smer-SD szociális csomagjainak megszüntetésével finanszírozná.

Berényi támogatná a II. nyugdíjpillérbe irányuló rész növelését, valamint az oktatásügyi és egészségügyi reformokat is. Nem ért azonban egyet az egyenadóhoz való visszatéréssel, a Smer-SD szociális csomagjait pedig átértékelné, de azokat egészében nem szüntetné meg. „Meg vagyok győződve arról, hogy az egyenadónak már nincs olyan értelme, mint amikor együtt voltunk a kormányban“ – fejtette ki, hozzátéve: az állam jó gazdasági eredményei lehetővé teszik a szegényebbek progresszív adózás útján történő előnybe helyezését. Kiemelte, hogy a minimálbér emelését folytatnák, a szociális csomag további intézkedéseit pedig egyenként átértékelnék.

„Az első két szociális csomag közel ugyanazt az 1 milliárd eurós veszteséget jelenti, mint ami amiatt keletkezett, hogy az emberek második pillérbe történő befizetését 9-ről 4 százalékra csökkentették, s ezzel több százezer embert elűztek a második pillérből. Másként fogalmazva: az emberek ezt a két csomagot a saját nyugdíjukból fizették ki“ – reagált Frešo, aki az oktatásügy szükséges reformjáról is beszélt. Mint mondta, „nem normális, hogy 30-nál több egyetemünk legyen, de azok egyike se kerüljön be a világviszonylatban legjobbnak számító 500 egyetem közé“. Azt állítja, hogy a reformoknak köszönhetően a legjobb pedagógusok bérét akár 50 százalékkal is meg lehetne emelni.

„Pozsony megyében most írtunk alá egy arról szóló szerződést a Volkswagennel, hogy duális akadémia jön létre. Iskolánkban a német elvárások szerint zajlik majd a gépkocsigyártáshoz szükséges emberek szakmai felkészítése“ – jegyezte meg Frešo, aki Pozsony megye élén is áll.

Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke is szükségesnek tartja a duális képzés bevezetését. „A duális képzés ugyanis a foglalkoztatottság tekintetében is megoldást jelent. Mi is ezt tesszük a Nagyszombat Megyei Önkormányzatban“ – mondta.

„Az egyetemek számának átértékelésével is egyetértek. Ami pedig a jelenlegi rendszert illeti, mi nem csupán a pénzen keresztül tekintünk az alapiskolákra. Az alapiskolák a kisebb községekben nagyon fontos intézménynek számítanak, amelyek az oktatáson túl másféle hozadékkal is rendelkeznek. Szükség van a kisközségek pozitív diszkriminációjára“ – szögezte le Berényi.

A vitaműsorban az MKP arra vonatkozó tervét is megemlítette, hogy oly módon nyissanak vitát a megyerendszer módosításáról, hogy Dél-Szlovákia egyetlen összefüggő egységet képezne. Az MKP szerint ugyanis az efféle területi elrendezés infrastrukturális szempontból is logikusabb lépés lenne, emellett a kisebbségi kultúra hatékonyabb fejlesztését is szolgálná. Berényi arra is rámutatott, hogy a legutóbbi népszámlálás alapján jelentős mértékben csökkent a magyar kisebbség képviselőinek száma. 

Frešo nem ért egyet a megyerendszer Berényi által felvázolt átalakításával. „Az SDKÚ-DS nevében el akarom mondani, ellenzem azt, hogy itt kisebbségi alapon jöjjenek létre megyék. Pozsony megyében az MKP is koalíciónk részét képezi, abban összesen nyolcan vagyunk. Indokolja valami azt, hogy Pozsony megyében elnyomnánk önöket? Nem, pedig már hat éve együtt vagyunk“ – mondta el Frešo.

Frešo és Berényi abban viszont egyetértett, hogy a szlovákiai egészségügyben elegendő forrás van, ám azokat rosszul osztják szét.

A műsorban a migránsválságról is szó esett. „Pro-európai irányultságú párt vagyunk. Határozottan ellenezzük a kötelező kvótákat. Azt pártoljuk, hogy Európa déli határait zárják le“ – jelentette ki Berényi. „Ha erre Görögország képtelen, akkor meg kell őket kérdezni arról, hogy benn akarnak-e maradni Schengenben. Ha a külső határok ellenőrizetlenek maradnak, akkor a tagállamok bevezetik a belső ellenőrzést, Schengen pedig szétesik“ – tette hozzá azzal, hogy Szlovákiának az Európai Unió Tanácsa elnökeként lehetősége nyílik majd a fontos folyamatok befolyásolására.

Frešo arra számít, hogy az EU az idei és a jövő év során megoldást talál a menekültkérdésre, amibe Szlovákia is besegíthet. „A kollégáktól eltérően azt gondolom, hogy meg tudunk birkózni további pár száz menekülttel. Ma is vannak Bősön és semmiféle zavargás, káosz nem fenyeget“ – jegyezte meg.