Berényi: elfogadhatatlan, hogy máig nem törölték el a kollektív bűnösség elvét

A második világháború után az újjáalakult Csehszlovákiában a kassai kormányprogram a magyarokat és a németeket kollektívan tette felelőssé az ország "felbomlasztásáért". A kormányprogramot nyomatékosító Beneš-dekrétumok nyomán megszűnt a magyarság túlnyomó többségének állampolgársága, s vagyonukat is elkobozták. Később, az 1946-ban aláírt, úgynevezett "lakosságcsere-egyezmény" alapján 1947 és 1949 között több mint 76 ezer felvidéki magyart telepítettek át Magyarországra.

Április 12-ét, a magyar lakosság Csehszlovákiából való kitelepítésének 1947-es kezdőnapját 2012 decemberében nyilvánította a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapjává a magyar Országgyűlés. Az emléknapra kiadott nyilatkozatában a Magyar Közösség Pártja határozottan elutasítja a jogtiprást és a kisebbségekkel szembeni félelemkeltést, illetve elfogadhatatlannak minősíti, hogy a kollektív bűnösség elvét Szlovákiában mindmáig nem törölték el.

Berényi József, az MKP elnöke portálunkhoz eljuttatott nyilatkozatában rámutatott: a második világháború után a szlovákiai magyarsággal szembeni eljárásokért mindmáig sem a szlovák törvényhozás, sem szlovák politikai erő, és semmilyen közintézmény sem kért elnézést. „Elfogadhatatlan, hogy ebben az országban a mai napig nem törölték el a kollektív bűnösség elvét” - szögezte le.

A közlemény szerint a párt az emléknapon sajnálattal veszi tudomásul, hogy Szlovákiában a "hatalom mai birtokosai" nem tanultak a múlt századi hibákból. „Polgártársainkat akartuk ellenére napjaikban is megfosztják állampolgárságuktól, vagy hatalmi játszmák játékszereként jogfosztottá, üldözötté válhatnak szülőföldjükön, esetenként annak elhagyására kényszerülnek. A Felvidékről kitelepített magyarok emléknapján határozottan elutasítjuk a jogtiprást és a kisebbségekkel szembeni félelemkeltést” – zárta nyilatkozatát Berényi József.