Berényi: az MKP mindenkori feladata mindent megtenni a magyarság identitásának megőrzéséért

Berényi József kronológiai sorrendben adott számot az MKP történéseiről az elmúlt hat évben. Így a visszatekintését a 2010-es megválasztásánál kezdte, amikor a párt már parlamenten kívül pártként működött. Részletesen kitért a Radièová-kormány alatti politizálásra, azokra a törekvésekre, aminek a célja az volt, hogy a pártot kihozza az addig érezhető izolációból. A 2010-es helyhatósági választásokon az MKP a 4. legerősebb párt lett. A 2011-es év jórészt az állampolgársági törvényről szólt, aminek ügyében a kormányzati pozícióban lévő Most-Híd nem ért el eredményt, az MKP azonban folyamatosan napirenden tartotta, és ennek köszönhetően brüsszeli sikert is elkönyvelhetett, hiszen az EP napirendjére került, majd Komáromban szervezett ez ügyben megmozdulást a párt.

Ugyan ekkor – a magyar alkotmányozás részeként - kapott új dimenziót a Kárpát-medencei együttműködés is, ami mindvégig fontos volt az MKP számára.

A 2012-es parlamenti választás ismét sikertelenül zárult az MKP számára, nem sikerült visszakerülni a törvényhozásba. Ekkor azonban már megfigyelhető az a trend, ami máig is jelen van, s ezt Berényi József egy grafikonnal is alátámasztotta, vagyis, az MKP megtartja táborát, de ez kevés a bejutáshoz, ugyanakkor a vegyespárt érezhetően veszít támogatottságából. Ez azonban nem jelenti azt, hogy akik elpártolnak a Most-Hídtól, visszajönnének az MKP-hoz. Egy másik negatív jelenség, hogy északon nagyobb a választási kedv, mint délen, vagyis a magyarok elfordulnak a politikától.

A 2012-es sikertelenség után a párt ugyan személycseréket nem hajtott végre, de módosította alapszabályát, nevet és logót változtatott. Ugyanakkor elkezdődött egy nyitás a civilek felé, minden szakmai szervezettel tárgyalt az MKP, majd a Kerekasztallal is, s végül a vegyespártot is bevonva megszületik a kisebbségi minimum, aminek az alapelvei – nyelvvédelem, kulturális és oktatási önkormányzatiság, természetes régiók – semmi nem valósult meg, és a vegyespárt most sem tett azért, hogy ez a jelenlegi kormányprogramba bekerüljön. Berényi nehezményezte, hogy a sajtó és az elemzők folyamatosan az MKP konfrontatív politikájáról beszéltek, holott a párt mindössze képviselte az ügyeket, elmondták a javaslataikat, tehát az MKP ellenszélben működött, hiszen a sajtó egy része folyamatosan támadta, míg a vegyespártnak nem rótták fel a hibákat.

"Mi mondtuk ki, hogy a cél az asszimiláció megállítása, s a magyar lakta régiók gazdasági felzárkóztatása, s ennek fontosságát bevittük a közbeszédbe" – fogalmazott Berényi József.

2013-ban a megyei választások szabták meg a pártpolitikát, amit szintén jó eredménnyel zárt az MKP, hiszen korábbi 37 képviselőjüket 40-re növelték, s 3 megyei alelnöke lett a pártnak, s ezt Berényi József személyes sikerként is elkönyvelhette. Nem volt eredménytelen a 2014-es megaválasztási év sem, az államfőválasztás kapcsán nagyon jó döntésnek nevezte Bárdos Gyula jelölését, az Európai Parlamenti választások 6,5 százaléka és Csáky Pál megválasztása is siker, habár más viszonyulással, "kisebb egóval" akár két képviselője is lehetett volna a pártnak, és ugyancsak sikernek minősül a helyhatósági választások, ahol a 3. legerősebb párt lett az MKP, 170 polgármesterrel és 1800 képviselővel. Ugyanebben az évben decemberben mutatták be a párt területi- közigazgatási koncepcióját is, amelyet a szlovák fél sem tudott kikezdeni, s amely dokumentumot a távozó elnök szerint a következő pártvezetésnek is következetesen képviselni kellene.

2014-ben jelentette be a Most-Híd, hogy nem kíván együttműködni az MKP-val, a párt tehát egyedül készült a választásokra. Berényi önkritikusan megjegyezte, hogy tavaly a párt kissé láthatatlan volt, és ugyan megyei és önkormányzati szinten dolgozott, de a nagypolitikai kérdésekben nem hallatta eléggé a hangját.

A márciusi választásokat megelőző kampányt a távozó elnök nem tartja rossznak, úgy véli, az összefogás listájával a párt mozgósította a belső erőket, fiatalítás is érezhető volt, s a kampány menetét is dinamikusnak ítélte, ugyanakkor „30 ezer szavazat hiányzott a bejutáshoz, ami sok, és nagyon komoly gondot jelent.”

"Identitásváltáson megy át a felvidéki magyarság jelentős része, a kiábrándultság is érezhető, és ez komoly kérdéseket vet fel, amire választ kell adni a következő vezetésnek, hogyan hozhatók vissza a választók" – fogalmazta meg Berényi utódjának a feladatot. Megvan a pártban a továbblépési szándék, de nagyon sok olyan komoly kérdés van, amire választ kell adni, amit meg kell oldani – zárta értékelését Berényi József, egyúttal lezárva ezzel azt a hat éves korszakot, amit az ő elnöksége jelentett az MKP-ban.

Berényi József munkáját hosszú, percekig tartó vastapssal köszönték meg a jelenlévők.

Semjén Zsolt: a magyar kormány továbbra is az MKP-t támogatja

A kongresszuson jelen volt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is, aki a magyar kormány nevében teljes támogatásáról biztosította a Magyar Közösség Pártját, s a párton keresztül a felvidéki magyarságot.

„A magyar kormány egy jottányit sem tágít attól, hogy a szlovákiai magyarság politikai kifejeződéseként az MKP-ra tekint, és egy jottányit sem változik a támogatás” – mondta a miniszterelnök-helyettes. Habár kudarcot tud maga mögött az MKP, ám Semjén Zsolt szerint nem kell csak kudarcként tekinteni az elmúlt időszakra, még ha a cél a parlamentbe és a kormányzati pozícióba való kerülés is, hiszen a párt regionális szinten erős, súlya megkérdőjelezhetetlen és megkerülhetetlen. „Biztosíthatom önöket, semmiben sem változik a magyar kormány hozzáállása az MKP-hoz” – erősítette meg korábbi szavait a miniszterelnök-helyettes, amit a küldöttek vastapssal üdvözöltek.

Semjén kitért a szlovák-magyar kapcsolatokra is, amelyek kormányzati szinten nagyon jók, s mint mondta, s ez illetve a gazdasági együttműködés hozzájárulhat a vitás ügyek, a nemzetpolitika szempontjából fontos kérdések rendezéséhez is.

Megerősítette azt is, hogy a csak az etnikai alapú politizálást folytató pártok lehetnek a Kárpát-medencei politizálás fórumának, a Máértnak a tagjai. Semjén Zsolt ismét elutasítóan nyilatkozott a vegyespárti politizálásról, vagyis elutasította a Most-Hídhoz való közeledést. "Csak az etnikai alapú magyar politizálás jelenthet garanciát a magyar nemzeti sorskérdésekben" – fogalmazott Semjén, aki szerint "a vegyespárt az asszimilációnak ágyaz meg".

Semjén Zsolt beszéde végén, amit sokszor vastaps szakított meg, szólt arról is, hogy Budapest nem kíván beleszólni az MKP programjába, tiszteletben tartják a döntéseket, és azt tartják irányadónak.

A miniszterelnök-helyettes után Szigeti László, az Országos Tanács elnöke értékelte az elmúlt időszakot. Ezt követően már a sajtó kizárásával folytatódott a kongresszus, és kezdődött el a szavazás az egyes posztokra.