Berényi: A Most-Híd megbékélt a szlovákiai magyarok asszimilációjával, az MKP nem

„Céljaink vezérmotívuma ez a számunkra nagyon negatív demográfiai és népességi tendencia. 1991-ben élt a legtöbb magyar Szlovákiában. A forradalom utáni időszak inkább ellehetetlenítette az identitásunk megtartását“ – fejtette ki Berényi, hozzáfűzve: a legkeményebb diktatúra idején a magyarok és a szlovákok száma nőtt, a bársonyos forradalom után azonban csökkenni kezdett.

Szerinte azonban nem a demokrácia, hanem a statikus kisebbségi politika jelenti a gondot. „Azt mondják, hogy a szokványosnál nagyobb jogaink vannak, de az nem jelenti azt, hogy elegendőnek bizonyulnak ahhoz, hogy megtarthassuk az identitásunkat“ – tette hozzá. Szerinte a szlovákiai magyarok létszáma amiatt is csökken, hogy a fiatalok külföldre távoznak, további demográfiai okokból és azért is, hogy a vegyes házasságokból származó gyerekek gyakran szlovák nemzetiséget tüntetnek fel. „Úgy tűnik, hogy a politikusok elégedettek ezzel a negatív jelenséggel, mi azonban nem vagyunk azok. Nem azért alapítottuk meg az MKP-t és előzőlg 3 magyar pártot, amelyek később egyesültek, hogy megbékéljünk ezzel a jelenséggel“ – hangsúlyozta Berényi.

A pártelnök azt is elmondta, hogy az MKP hangsúlyosabbá szeretné tenni Szlovákia nemzetiségi politikáját az Európai Parlament (EP) talaján, továbbá a megyék és az önkormányzatok szintjén. „A nemzetiségek nyelvének a használatáról, a kétnyelvűségről és az önkormányzatok kérdéseiről van szó“ -- magyarázta Berényi. Az MKP az EP-ben például szeretné elnérni, hogy fogadják el a kisebbségpolitika általános, európai szintű normáit.

Berényi egyúttal elhatárolódott a Most-Híd elnökének, Bugár Bélának a kijelentésétől, miszerint az MKP csak 2015-től tartja elképzelhetőnek a vegyespárttal történő együttműködést. „Sosem mondtam azt, hogy nem akarunk együttműködni velük, hanem azt mondtam, hogy a megyei választások során elég éles kampány folyt ellenünk. Mindjárt a megyei választások után európai parlamenti képviselőket jelöltek, s ezzel lehetetlenné tették az együttműködésről folyó tárgyalást. Tudtuk azt, hogy már el vannak készítve a helyhatósági választásokkal kapcsolatos jelöltjeik éppen azokon a településeken, ahol nekünk vannak polgármestereink“ –magyarázta Berényi.

“Ennek alapján azt montam: mindezt hagyjuk a helyi vezetőkre. Ott, ahol az lehetséges, bizonyára megállapodnak egymással. Ez történt Komáromban, Rozsnyón és Érsekújvárban. Lesznek azonban olyan helyek is, ahol majd kiélezett harc várható – például Dunaszerdahelyen, Somorján és további városokban. Majd a helyhatósági választások után lesz időnk leülni és megegyezni egymással az együttműködésről“ – szögezte le Berényi.

Nem történt megállapodás a Most-Híd és az MKP között Rimaszombatban sem, ahol Bugárék Orosz Istvánt, az MKP-sok pedig a jelenlegi polgármestert, Jozef Šimkót támogatják. Arra a kérdésre, hogy az MKP-nak nem jelent-e gondot, hogy a jelöltjüket korábban a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) is támogatta, Berényi megjegyezte: a Most-Híd korábbi képviselője, Andrej Hrnèiar (jelenleg a Háló első alelnöke), pedig korábban a Matica Slovenská tiszteletbeli alelnöke volt.

„Šimko úr nagyon nyitottnak bizonyult a képviselőink felé. Nem tartom problémásnak azt, hogy őt továbbra is támogatni akarják. Nem ásunk majd a múltban, mivel az efféle eszmecserék sehová sem vezetnek. Az ottani polgármester nagyon sokat tett Rimaszombatért“ – jelentette ki Berényi.

Bugár azonban éppen ellenkező véleményen van. „Az MKP-nek dönteni kell. Ha a jelenlegi polgármestert támogatják, akkor egyúttal azt is mondják, hogy mindazzal egyetértenek, amit vele kapcsolatban bírálnak a polgárok“ – jelentette ki a Most-Híd elnöke augusztus 19-én a Teraz.sk-nak adott interjúban. Szerinte a helyhatósági választások során kevés nagyszabású országos téma merül fel, minden régióban specifikus ügyek vannak, amelyeket a helyi politikusoknak kell megoldaniuk. Ennek ellenére a Most-Híd és az MKP között nagy különbségeket lát a problémamegoldással kapcsolatos hozzáállásukban. „Különbségek vannak olyan jelentős ügyek terén, hogy ki kivel tudja megvalósítani a saját programját. Arról beszélünk, hogy Szlovákiában, az egyes falvakban többségben lehetünk, ám a valóságban szükségünk van megállapodni a többségi nemzet képviselőivel a parlamentben, egyes városokban vagy megyékben“ – szögezte le Bugár a Most-Híd hozzáállása kapcsán.

„Arról beszélünk, hogy ha valamit kitalálunk, például a kisebbségi jogokat illetően, akkor a szlovák pártok képviselőit is meg kell győznünk arról, hogy megkapjuk a támogatásukat. Ebben van a különbség. Se Magyarországról vagy mit tudom én honnan nem üzenjük meg, hogy ezt meg ezt akarjuk. Ennek nincs jelentősége“ – tette hozzá.