Berényi a kisebbségi nyelvtörvényről – Alig mérhető eredmény
Az eredeti elképzelés szerint az állam előmozdította volna kisebbségi nyelvhasználatot, ehelyett a nemzetiségek tagjainak újra harcolniuk kell anyanyelvnyelvhasználati lehetőségeik érvényesítéséért - állapítja meg a Magyar Koalíció Pártjának elnöke.
Berényi szerint erről tanúskodik az is, hogy a szerdán jóváhagyott törvényből kiesett a nemzetiségi nyelven is kommunikáló hivatalnokok foglalkoztatásának kötelessége. "A Radièová-féle szlovák kormánykoalíció folytatja az eddigi gyakorlatot, mely szerint lehet ugyan magyarul beszélni a hivatalokban, de ha a hivatalvezető vagy polgármester úgy akarja, csak tolmács segítségével. Tudjuk azonban, hogy az állampolgár elsősorban ügyei intézése miatt keresi fel a hivatalokat, és nem azért, hogy nyelvi harcot folytasson elintézendő ügyének rovására" - állapítja meg a pártelnök.
Berényi József szerint az eddigi gyakorlathoz képest komoly visszalépés, hogy a hivatalok vezetői a jövőben megszabhatják, milyen időszakban tartanak ügyfélfogadást a nemzetiségek nyelvén, mivel ilyen korlátozás eddig nem volt.
Úgy látja, visszalépés történt az önkormányzati rendőrök szolgálati nyelvhasználatával kapcsolatban is, "mivel ezentúl minden jelenlévőtől engedélyt kell kérni arra, hogy a két rendőr az egymás közötti kommunikációjában használhassa az anyanyelvét".
Berényi szerint az sem jelent előrelépést, hogy a szerdán elfogadott törvénymódosítás kötelezővé teszi a magyar nyelvű sajtó számára a helységnevek szlovák változatának használatát. Ez elfogadhatatlan, mert veszélyes hivatkozási alapot teremthet a nemzetiségi média hatósági zaklatásához- szögezi le a pártelnök.
Berényi József rámutat arra is, hogy a törvény nem rendezi azokat a neuralgikus kérdéseket, melyeket a Radièová-kormánytól méltán várhat el a szlovákiai magyarság. "A szlovák nemzetébresztőkről elnevezett helységnevek magyar megfelelőjét (pl. Párkány, Diószeg, Pered…) továbbra sem lehet hivatalos érintkezésben használni. Nem történt előrelépés az egészségügyi és szociális intézményekben történő kisebbségi nyelvhasználatban sem. Ami a nyelvhasználati küszöb megszabását illeti, érthetetlen, hogy miért nem lehetett átültetni a 15 százalékos határt, hiszen a nemzetközi szervezetek 10 százalékot ajánlanak Szlovákiának már évek óta" - állapítja meg az MKP elnöke.
Az MTI-nek nyilatkozva Berényi arra is rámutatott, hogy az egészségügyben és a szociális intézményekben sem bővült a nemzetiségek anyanyelvhasználatának lehetősége, "és azt sem sikerült elérni, hogy a televíziókban ne kelljen szlovákul feliratozni a magyar műsorokat". "Ez lehetetlenné teszi a magyar nyelvű élő adásokat, ez egy olyan megkötés, amely szinte lehetetlenné teszi a nemzetiségi kereskedelmi televíziózást" - közölte Berényi az MTI-vel.
"Amennyiben lehetőségünk lesz rá, akkor ezeket a neuralgikus pontokat egy következő törvénymódosítással megpróbáljuk mindenképpen orvosolni" - válaszolta a távirati iroda azon kérdésére, hogy mit tervez az MKP a jövőben a helyzet javítása érdekében. A pártelnök szerint "vissza kell térni ahhoz a megközelítéshez, filozófiához, hogy ne mindig az állampolgárnak kelljen hadakoznia azért, hogy anyanyelvén beszélhessen a hivatalokban, hanem az államnak legyen a kötelessége ennek biztosítása".
