Beneš-dekrétumok: Csáky Pál szakértői segítenének a petíciók szakmai nívójának emelésében

„Júliusi ülésén tűzte napirendre az Európai Parlament Petíciós Bizottsága (PETI) azt a petíciót, amelyet N.P. szlovák állampolgár nyújtott be a Beneš-dekrétumok kapcsán. A benyújtó szerint a dekrétumok sértik az Európai Unióról szóló szerződés, az emberi jogok védelméről szóló szerződés, egyben az EU Alapjogi Chartájának rendelkezéseit. A Petíciós Bizottság ajánlása arra kéri a PETI tagjait, nyilvánítsák elfogadhatónak a petíciót, ugyanakkor javasolják annak lezárását, és tájékoztassák a benyújtót. Ha ő úgy véli, hogy sérültek az alapvető jogai, éljen panasszal az Európa Tanács kereteiben működő Emberi Jogi Bíróságnál“ – írta az Erdélyi Napló július 31-i számában Krivánszky Miklós Brüsszeli fondorlatok a Beneš-dekrétumok ügyében című cikke elején.

Portálunk a cikkben említett állítólagos PETI-ajánlás kapcsán megkereste Csáky Pált, a PETI alelnökét, aki csodálkozott Krivánszky állításán, és leszögezte: a PETI júliusi ülésén nem is tűzte napirendre a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos említett petíciót.

„A Petíciós Bizottság idén júliusban a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos egyetlen petíciót sem tárgyalt meg. Nem tudom, hogy ezt az információt honnan szerezte a cikk szerzője, ez a légből kapott állítás milyen értesülés alapján jelent meg a médiában“ – fogalmazott a PETI alelnöke.

„Az viszont igaz, hogy több petíció is van, amelyet az elmúlt időszakban különböző személyek adtak be. Azok egyike már egy többéves történet, amelyet egy magyarországi és egy német-magyar kettős állampolgár nyújtott be. (A 2012-ben Juhász Imre és Hahn-Seidel Alida által készített petíciót nem közvetlenül a Beneš-dekrétumok ellen nyújtották be, hanem azoknak a szlovák törvényhozás által 2007-ben történt megerősítése és sérthetetlenné nyilvánítása ellen – a szerz. megj.). Az ő petíciójuk nyitva van, és valószínűleg a PETI őszi üléseinek valamelyikén majd napirendre fog kerülni. A közelmúltban pedig szlovákiai állampolgárok egy csapata (az érsekújvári Praznovszky Miklósék – a szerz. megj.) nyújtott be egy másik petíciót. Sajnos, szakmai szempontból e petíció is nagyon gyenge színvonalú. Van még egy harmadik petíció is, amely érinti ezt a témát“ – fűzte hozzá Csáky Pál.

Mint mondta, mindkét említett szerzőcsoportot arra kérte, hogy próbáljanak elbeszélgetni az irodája vagy a PETI szakértőivel arról, hogy szakmai szempontból miként lehetne e petíciókat megfelelővé tenni. „Például az egyik (Juhász Imrééké – a szerz. megj.) petíció úgy kezdődik, hogy Szlovákiát és Csehországot zárjuk ki az Európai Unióból azért, mert a Beneš-dekrétumok ügyében még nem foglaltak elutasító álláspontot. Nem tudom, hogy a beadvány szerzője mennyire gondolja komolyan, hogy ezt a lépést az EU bármelyik szerve komolyan veszi és meg is teszi. A petíciók lényege nem abban rejlik, hogy bárki a saját érzelmi fellángolásait papírra vesse, majd arra számítson, hogy az EU az ő elvárásai szerint fog dönteni. Azok tartalmát az európai uniós joggal, a nemzeti alkotmányokkal és további nemzeti törvényekkel összhangba kell hozni, szakmai-jogi szempontból jól meg kell indokolni“ – hangsúlyozta.

Csákyék tehát kapcsolatba léptek a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos petíciók szerzőivel és írásban megtették a javaslataikat. Továbbá kikérték különböző testületek, így a magyar és szlovák külügyminisztérium véleményét, amelyek alapján a szerzők fejleszthetik, javíthatják az általuk benyújtott anyagot.

„Arra várunk, hogy ők mi mindent fogadnak el az ajánlásainkból. Ha újraformálják, akkor a petíció ismét a PETI elé kerülhet, arról tárgyalhatunk és esélyük nyílhat a pozitív döntésre. Ha azonban elutasítják az ajánlásainkat, mert nem értenek egyet a javasolt változtatásokkal, akkor a beadványuk nehezebb helyzetbe kerül, és valószínűleg a PETI elutasítja azt“ – szólt a jövendő kilátásokról a PETI alelnöke. 

Megjegyezte: a továbbiakban is számítani lehet a cseh és szlovák lobbi azon igyekezetére, hogy megakadályozzák a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos petíciók megvitatását a PETI-ben. „Részükről nagyon kemény ellenállásra számíthatunk. Lényeges az a kérdés, hogy kiket tudunk majd megnyerni támogatóként. Azért is van szükség nívósan kidolgozott petíciókra, nehogy a gyenge minőségű anyagokkal elidegenítsük a kérdéstől a potenciális partnereket. A kevésbé nívós petíciók ugyanis lejárathatják az ügyet. A jövőbeli petíciók készítőit és beadóit is arra kérem, hogy ha nem esik nehezükre, keressék fel a képviselői irodámat és a Szlovákiában is tevékenykedő szakértőimet. Készen állunk szakmai tanácsot adni mindenkinek annak érdekében, hogy az általuk elkészített petícióknak nagyobb legyen az esélyük olyan vonatkozásban, hogy ügyükben a PETI pozitívan tudjon állást foglalni“ – fogalmazott Csáky. 

Portálunk kérdésére, hogy szubjektív megítélése szerint a dekrétumok kapcsán elsősorban a kollektív bűnösség elvének eltörlésére, morális elégtételre, anyagi kárpótlásra vagy más lépésre lenne-e szükség, Csáky Pál leszögezte, hogy először is modifikálni kellene a 2007-es parlamenti határozatot. „A legjobb az lenne, ha a szlovák parlament elfogadna egy határozatot, amelyben a kitelepített magyaroktól is bocsánatot kérne. Nem magyar agyakban fogant meg a bocsánatkérés gondolata. A szlovák parlament ugyanis 1990-ben ezt magától megtette a zsidókkal szemben a II. világháború alatti deportálások ügyében, majd 1991-ben a Beneš-dekrétumok alapján kitelepített kárpáti németek ügyében is. Tehát a szlovákok találták ki, hogy ezt így kell csinálni. Nos, ezt a vonalat kellene továbbvinniük, és végre bocsánatot kellene kérniük az itteni magyaroktól is! Azután meg lehetne nézni, hogy még miféle további kárpótlási formák vannak“ – mondta. 

Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy már Szlovákiában is létezik arra vonatkozó precedens, milyen módon lehet kollektív anyagi kárpótlást adni egy közösségnek. „A szlovák kormány 2002-ben az aláírásommal elfogadott egy határozatot, amelynek értelmében a kabinet még egyszer bocsánatot kért a holokauszt áldozataitól, s az akkori árakon 750 millió szlovák korona nagyságrendben létrehozott egy kárpótlási alapot, amelynek a felhasználásáról egy bizottság dönt. A bizottsági tagok többségét a szlovákiai zsidóközösség tagjai képezik, de ezen összeg és a pénz kamatjának a felhasználásáról döntő kuratóriumban helyet kaptak a szlovák pénzügy- és külügyminisztérium, valamint a kormányhivatal képviselői is. A pénz a Szlovák Nemzeti Bankban elhelyezett külön számlán van letétben, s az a kormány előzetes határozata alapján szociális és oktatási célokra, nyugdíjasok rendezvényeinek, valamint intézmények támogatására fordítható. Tehát Szlovákiában már arra vonatkozó precedens is van, hogy miként lehet kollektív anyagi kárpótlást is adni egy közösségnek“ – említette a kormányhatározatot, amelyet még kisebbségi ügyekért felelős miniszterelnök-helyettesként látott el a kézjegyével.  

Csáky Pál végül a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos petíciók kapcsán összegezte, hogy azok még nyitottak, de mivel szakmai szempontból nem igazán jól elkészítettek, a PETI-ben azon dolgoznak, hogy azok szakmai hiányosságait a szerzőik beleegyezésével mielőbb eltávolítsák.