2015. október 8., 15:02

Bemutatták az MKP önkormányzati koncepcióját az Európai Parlamentben

STRASBOURG. Az Európai Parlament kisebbségi ügyekkel foglalkozó frakcióközi munkacsoportja, az intergroup október 8-i ülésének napirendjén kiemelt témaként szerepelt a szlovákiai magyar közösség helyzetének elemzése és a Magyar Közösség Pártja önkormányzati koncepciójának bemutatása.
201510081448260.ep01.jpg
Galéria
+3 kép a galériában

A másfél órás tanácskozást, amelyet Gál Kinga, a Fidesz-KDNP képviselője, a munkacsoport társelnöke vezetett, Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártja (MKP) európai parlamenti képviselője, a rendezvény kezdeményezője nyitotta meg.

Csáky Pál az ülés után a Hírek.sk-nak elmondta: amikor tavaly megalakult a 24 tagország 58 tagját tömörítő kisebbségi intergroup, annak új vezetőivel beszéltek arról, hogy milyen témákat lehetne tanácskozásaink napirendjére tűzni. „Nem voltam ugyanis elégedett azzal, amit ez a munkacsoport az elmúlt időszakban csinált. Csupán általánosságban foglalkozott a kisebbségi témával, konkrét esetekkel azonban nem. Ezért mindjárt azt kértem, keressünk egy lehetőséget, hogy bemutathassuk a felvidéki magyarság helyzetét, problémáit, megoldási javaslatként pedig tehessük az asztalra az MKP akkoriban már készülő autonómiatervezetét. Miután ez a dokumentum elkészült, s azt a magyar párt nyilvános vitára bocsátotta, időszerűvé vált a dolog. Megegyeztünk tehát arról, hogy az októberi intergroup-ülésen foglalkozunk ezzel a témakörrel” – fejtette ki.

Az MKP EP-képviselője portálunknak arról is beszámolt, hogy a mai ülésen közel száz személy jelent meg. Csáky örömmel nyugtázta, hogy az MKP-t képviselő Berényi József elnökön, Horony Ákos jogászon, Lancz Attila szakértőn, illetve az EP-képviselőkön kívül az Európai Tanács, több nagykövetség, valamint a média képviselői, szakértői is jelen voltak a tanácskozáson. Továbbá az eseménynek szem- és fültanúja lehetett az MKP-s EP-képviselő napokban Strasbourgba meghívott 55 felvidéki vendége, köztük az egyik pályázatába sikeresen bekapcsolódó több diák is.

Tájékoztatása szerint előbb röviden felvázolta a félmilliós felvidéki magyarság történetét, hangsúlyozva az elmúlt 25 év szlovákiai történéseiben betöltött szerepét. „Fontosnak tartottam elmondani, hogy az MKP két szlovákiai kormányban is bizonyította: az ország problémáinak megoldása során képes a demokratikusabban gondolkodó szlovákokkal együttműködni akkor, ha erre a szlovák oldalon is fogadókészség mutatkozik. Utánam Berényi József pártelnök előbb a felvidéki magyarságot sújtó időszerű problémákról szólt. Majd a jelenlévőket az MKP autonómia-tervezetéről tájékoztatta, amely teljes terjedelmében megtekinthető az MKP honlapján. E megoldási csomag részleteit Horony Ákos jogász, a dokumentumot kidolgozó munkacsoport vezetője röviden ismertette, azután vita bontakozott ki a hallottakról. Az EP-képviselők is elmondták a véleményüket” – ismertette a mai ülésen történteket annak kezdeményezője. Hozzáfűzte: a tanácskozás másik napirendi pontja a spanyolországi kisebbségi nyelvek használatának kérdése volt.

Csáky rámutatott, hogy az ülésen az őshonos kisebbségek jogai iránt elkötelezett politikusok voltak jelen, ezért a hozzászólásaik is támogató jellegűek voltak. A tanácskozáson elhangzottak vélhetően hozzájárulnak majd ahhoz, hogy az Európai Parlament különböző munkacsoportjaiban, szerveinél tudatosodjon, szükségszerű a kisebbségi jogok kiteljesítése.

„A vitában különböző szempontból fogalmazódtak meg a különféle nézetek, olyanok is elhangzottak, amelyek egymással polemizáltak. Némi magyar-magyar vita is kialakult: a magyar szocialisták ugyanis megfogalmaztak bizonyos bírálatot az egyik képviselő megnyilvánulásával kapcsolatban, de egyébként minden részről pozitív hozzáállásról számolhatok be. A mai tanácskozásunkról hivatalos videofelvétel készült, ami bekerül az itteni körforgásba” – mondta el Csáky.

Végül ígéretet tett arra, hogy következő lépésként megpróbálja ezt a témát bizottsági szinten továbbvinni az Európai Parlamentben. „Leszögezhetem: a felvidéki magyarság helyzetével biztosan foglalkozunk majd 2016 első negyedévében brüsszeli üléseinken” – közölte.

Az előrelépés tekintetében bizakodásra ad okot Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság első alelnökének Csáky Pál EP-képviselő beadványára írt válasza is, amelyben hitet tett a kisebbségek védelme, a kisebbségi nyelvek használata és a kisebbségi jogok kiteljesítésének szükségessége mellett, ugyanis mindazokban az európai kulturális örökség védelmét látja.

201510081448260.ep01.jpg
Galéria
+3 kép a galériában
Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.