Bejelentési kötelezettség – Gašparoviè nem írta alá a törvénymódosítást

Ivan Gašparoviè elismerte, hogy a törvénymódosítás néhány esetben pozitív hatással lehet a polgárok jogainak védelmére. Lehetővé tenné például, hogy bizonyos iratokat akkor is kézbesítettnek lehessen tekinteni, ha a címzett nem vette át őket, illetve nem volt róluk tudomása.

Az államfő azonban nem ért egyet azzal a megfogalmazással, hogy a polgárnak „kötelessége bejelenteni”, ha 90 napnál hosszabb ideig kíván külföldön tartózkodni. Gašparoviè ezt feleslegesnek és zavarónak tartja, s javasolja, hogy a vonatkozó pontot töröljék a törvénymódosításból.

Mint arról portálunkon is  beszámoltunk, a szlovák parlament május 16-án hagyta jóvá a vitás indítványt, amely kötelezővé teszi a 90 napnál hosszabb külföldi tartózkodás bejelentését. Ez nagy visszhangot váltott ki a parlamenti ellenzék, valamint a parlamenten kívüli pártok körében és a társadalomban. is. A közösségi hálón ugyancsak sokan bírálták. Tiltakozott többek között a Polgári Konzervatív Párt (OKS), a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most-Híd, valamint a Szabadság és Szolidaritás (SaS). Ez utóbbi szerint a belügyi tárca „kémkedni” akar a polgárok után.

Robert Kaliòák belügyminiszter azt mondta, politikai demagógia azzal gyanúsítani a belügyminisztériumot, hogy a bejelentési kötelezettség révén akar kémkedni az állampolgárok után. A belügyminiszter szerint a törvénymódosítás hátterében az áll, hogy az állam a külföldön tartózkodó polgáraival is kommunikálni akar, s meg szeretné teremteni ehhez az előfeltételeket. Hozzátette: a bejelentési kötelezettséget a vonatkozó törvény eddig is előírta. A szaktárca csak nyomatékosítani kívánta ezt a kitételt.