Befolyásolja a Magellán-pingvinek túlélését a klímaváltozás
PUNTA TOMBO. A 27 év alatt begyűjtött adatok újabb elemzése azt mutatja, a klímaváltozás egyre nagyobb hatással van a Magellán-pingvinek fiókáira.
A felhőszakadások és a szélsőséges meleg jelentős számban pusztítja a fiatal madarakat. Egy hosszú távú kutatás során – több mint 27 éven át – követték figyelemmel a klímaváltozás Magellán-pingvinek legnagyobb kolóniájára gyakorolt hatásait. A vizsgálatról a PLoS One folyóirat számolt be.
Mintegy 200 ezer pár fészkel évente a száraz argentínai Punta Tombo-félszigeten. Szeptembertől februárig tartózkodnak a szinte sivatagi feltételek között, hogy kiköltsék fiókáikat. Az újszülöttek élete azonban rendkívül veszélyes. Egyrészt túl nagy testűek, hogy szüleik tollazata alá beférjenek és melegen tartsák magukat, ugyanakkor túl fiatalok ahhoz, hogy vízlepergető tollazatuk legyen. Emiatt különösen védtelenek az esőzésekkel szemben. Ha átáznak, a kétségbeesett szülők minden figyelme ellenére elhullanak. A szélsőséges meleget sem nagyon bírják, mivel nem tudnak a többiekhez hasonlóan a vízben lehűlni.
A Punta Tombón 27 év alatt begyűjtött adat újabb elemzése azt mutatja, hogy a klímaváltozás egyre nagyobb hatással van a fiókákra. Míg átlagosan az évente elhulló fiókák mintegy 40 százaléka éhen halt, a klíma változásai 7 százalékukat pusztították el. A szerzők szerint a klíma változékonysága – a több csapadék és a hőmérsékleti szélsőségek – az utóbbi 50 évben erősödött és néhány évben jóval több fióka halálát okozta. Volt két év, amikor az éghajlat volt az elhullás fő kiváltó oka, az egyik évben az elpusztult fiókák feléért, míg a másikban 43 százalékukért felelt - közölte a hirado.hu.
Dee Boersma, a tanulmány vezető szerzője szerint ez az első hosszú távú vizsgálat, amely kimutatja, hogy az éghajlati változások jelentős hatást gyakorolnak a fiókák túlélésére és a madarak szaporodási sikerére. December első két hetében – amikor a fiókák 25 napnál fiatalabbak – a költőhelyen a viharok száma 1983 és 2010 között megnövekedett. Boersma szerint a sivatagi körülmények között élő pingvinek ilyen esetben szinte azzal szembesülnek, hogy fészkük úszómedencévé válik, ők pedig nem szeretnek átázni.
A több csapadék mellett a kutatók szerint a halak is hozzájárulnak az elhullások emelkedő számához. A 27 éves vizsgálati időszak alatt a szülők egyre később érkeztek a költőhelyre, nagy valószínűséggel azért, mert a halak is késtek. Úgy vélik, minél később kelnek ki a tojások, annál valószínűbb, hogy a fiókák még védtelen állapotukban lesznek, amikor megérkeznek a novemberi-decemberi esőzések. Az idei évben ugyanakkor a hőség – néhány napon meghaladta a 30 fokot - okozott problémát. Úgy vélik, hosszabb távon nem túl fényesek a faj kilátásai a klímaváltozás tükrében.
Mintegy 200 ezer pár fészkel évente a száraz argentínai Punta Tombo-félszigeten. Szeptembertől februárig tartózkodnak a szinte sivatagi feltételek között, hogy kiköltsék fiókáikat. Az újszülöttek élete azonban rendkívül veszélyes. Egyrészt túl nagy testűek, hogy szüleik tollazata alá beférjenek és melegen tartsák magukat, ugyanakkor túl fiatalok ahhoz, hogy vízlepergető tollazatuk legyen. Emiatt különösen védtelenek az esőzésekkel szemben. Ha átáznak, a kétségbeesett szülők minden figyelme ellenére elhullanak. A szélsőséges meleget sem nagyon bírják, mivel nem tudnak a többiekhez hasonlóan a vízben lehűlni.
A Punta Tombón 27 év alatt begyűjtött adat újabb elemzése azt mutatja, hogy a klímaváltozás egyre nagyobb hatással van a fiókákra. Míg átlagosan az évente elhulló fiókák mintegy 40 százaléka éhen halt, a klíma változásai 7 százalékukat pusztították el. A szerzők szerint a klíma változékonysága – a több csapadék és a hőmérsékleti szélsőségek – az utóbbi 50 évben erősödött és néhány évben jóval több fióka halálát okozta. Volt két év, amikor az éghajlat volt az elhullás fő kiváltó oka, az egyik évben az elpusztult fiókák feléért, míg a másikban 43 százalékukért felelt - közölte a hirado.hu.
Dee Boersma, a tanulmány vezető szerzője szerint ez az első hosszú távú vizsgálat, amely kimutatja, hogy az éghajlati változások jelentős hatást gyakorolnak a fiókák túlélésére és a madarak szaporodási sikerére. December első két hetében – amikor a fiókák 25 napnál fiatalabbak – a költőhelyen a viharok száma 1983 és 2010 között megnövekedett. Boersma szerint a sivatagi körülmények között élő pingvinek ilyen esetben szinte azzal szembesülnek, hogy fészkük úszómedencévé válik, ők pedig nem szeretnek átázni.
A több csapadék mellett a kutatók szerint a halak is hozzájárulnak az elhullások emelkedő számához. A 27 éves vizsgálati időszak alatt a szülők egyre később érkeztek a költőhelyre, nagy valószínűséggel azért, mert a halak is késtek. Úgy vélik, minél később kelnek ki a tojások, annál valószínűbb, hogy a fiókák még védtelen állapotukban lesznek, amikor megérkeznek a novemberi-decemberi esőzések. Az idei évben ugyanakkor a hőség – néhány napon meghaladta a 30 fokot - okozott problémát. Úgy vélik, hosszabb távon nem túl fényesek a faj kilátásai a klímaváltozás tükrében.
Forrás
hirado.hu, BBC
