Bárdos Gyula kényes kérdésekre is válaszolt a Komáromi Szalonban

Az est házigazdája, Gazdag József sportújságíró elöljáróban elmondta, hogy a csöppet sem nyereségorientált, pártoktól független Komáromi Szalon eddigi kétéves léte során rendhagyó módon másodízben hívott meg politikust. Első alkalommal került sor élő internetes közvetítésre, így azok is követhették a beszélgetést, akik nem tudtak elmenni a rendezvényre.

Laczkó Sándor, a Közbeszéd bloggere kifejtette: nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy Szlovákia első magyar államfőjével beszélgethet. Nyelvbotlását nagy taps kísérte, hisz az akár megvalósulandó jóslatként is felfogható. A blogger közel másfél órán át kérdéseivel ostromolta Bárdos Gyulát, akinek tartalmas, olykor humorral fűszerezett válaszai elnyerték a jelenlevők tetszését, amit a további vastaps-sorozat is bizonyított.

Laczkó az államfőjelöltet egyebek mellett arról faggatta: mi motiválta őt, hogy induljon az elnökválasztáson. Bárdost elmondása szerint nem személyes ambíciói vezérelték, hanem miután elérkezettnek látta erre az időt, eleget tett az MKP felkérésének. Úgy véli, a felvidéki magyarok nem mondhatnak le arról a lehetőségről, hogy végre megmutassák az egyenrangúságukat.

Azután a kérdező arra volt kíváncsi: Bárdos nem tartja-e szkizofrén állapotnak, hogy egyszer a Csemadok országos elnökeként, másszor pedig az MKP politikusaként nyilvánul meg. A feleletből kiderült, hogy a kétféle ténykedés jól összeegyeztethető, és a válaszadó államfőként is megtartaná a Csemadok-tagságát, ha annak elnöke nem is lehetne.

Bárdos frappánsan válaszolt az olyan élces felhangú – egyes jelenlevők hangosan kifejtett véleménye szerint rossz, illetve provokatív – kérdésekre is, vajon nem érzi-e úgy, hogy politikai célokra használja fel a Csemadokot, továbbá szándékosan átmentette-e magát a kevésbé stabil MKP-ból a Csemadokba, illetve ha MKP-elnök nem akart lenni, akkor most miért akar államfő lenni. Az est vendége e kérdések kapcsán a többi között hangsúlyozta: a Csemadok országos elnökeként nem kap havi bért, a Csemadokot pedig nem használja fel politikai célokra, de a társadalmi-közművelődési szövetségnek kötelessége állást foglalni a felvidéki magyarságot érintő kérdésekben, s ő Csemadok-elnökként az államfőválasztás során legalább a civil szférát is képviseli.  

Laczkó ismertette a legutóbbi közvélemény-kutatások eredményeit, amelyek szerint a Most-Híd szavazóinak 36 százaléka is Bárdosnak szavazna bizalmat, mert nevéhez nem kapcsolódnak botrányok, illetve nem sárdobáló, megosztó személyiség. Kérdésére, hogy Bárdos betöltheti-e a hazai magyarok közti egyesítő szerepét, az államfőjelölt leszögezte: miközben járja az országot, azt tapasztalja, hogy igény van az összefogásra. A jelölése által egyesíteni kell a felvidéki magyarságot, hogy az megmutassa erejét. Úgy véli, először össze kell fognunk, és tudnunk kell, hogy mit is akarunk, csak aztán fordulhatunk igényeinkkel a többséghez. A lényeg, hogy a magyarok ne egymás ellen hadakozzanak. „Előbb a saját sorainkat kell rendezni, hogy komolyan vegyenek bennünket! Amit magunk nem harcolunk ki, az nem lesz” – hangsúlyozta.

Bárdos a kényes kérdésekre is egyenes, közérthető válaszokat adott. Mint elmondta, államfőként természetesnek tartaná a kétnyelvű helységnév-táblák létét. Malina Hedvig ügyében mindent elkövetne, hogy az ellene felhozott vádat ejtsék, ám tiszteletben tartaná az elköltözésével kapcsolatos döntését, hiszen az anyának a gyermekei érdekeit kell szem előtt tartania. Az államfőjelölt a drogfogyasztás ellenzője, de bizonyos esetekben a dekriminalizáció híve. Ellenezné a homoszexuális párok általi gyermek-örökbefogadást, de például esetükben fontosnak tartaná tisztázni az öröklés problémakörét – fejtette ki kérdésekre válaszolva.

Arra a kérdésre, hogy mit tenne a B-terv esetében, vagyis ha bekerülne az elnökválasztás 2. körébe, magabiztosan így válaszolt: „Ez volna az A-terv, végre ütne az igazság órája”. Hozzáfűzte: biztosan nem ijedne meg ettől a lehetőségtől.

A maratoni Laczkó-interjú után Finta Márk, a Bumm főszerkesztője tette fel villámkérdéseket. Bárdos válaszaiból kiderült, hogy vallásos embernek tartja magát, államfőként nem támogatná a halálbüntetés visszaállítását, Kotlebának nem nyújtana kezet, mert tudja, hogy milyen elveket képvisel, valamint ha tehetné, kiállna Róbert Bezák mellett. Emellett az államfőjelölt azt is elmondta, hogy nem vette fel a magyar állampolgárságot, de tiszteli azokat, akik ezt meg merték tenni.

A nézők, illetve a Bumm portál olvasóinak kérdéseire adott válaszokból a többi között kiderült, hogy Bárdos nem tartozik az Új Szó előfizetői közé, de ha megrendelné, azt a Focitipp miatt tenné. A szlovák választópolgárokat is meg akarja szólítani kétnyelvű óriásplakátjaival és másféle propaganda-anyagjaival, mert „Szlovákia egyenrangú polgáraiként nagyvonalúaknak kell lennünk, de nem szabad elfelednünk azt, hogy hová tartozunk”.  

A közel háromórás rendezvény után Bárdos portálunknak elmondta: a beszélgetés nagyon jó volt, sokan összejöttek, és kitűnően érezte magát. „Örülök annak, hogy a Gazdag József és Sánta Szilárd által létrehozott Komáromi Szalon lehetőséget ad beszélni a fontos témákról, s ennek már Somorján is van folytatása. Annak is örülnék, ha másutt is különféle fórumokon elbeszélgethetnénk egymással a magyarságot érintő lényeges kérdésekről, közös ügyeinkről. Számomra nincs tabutéma, nyitottság és őszinteség nélkül nem is lehet továbblépni. Egy illető megjegyezte, hogy túl kemény, kényelmetlen kérdéseket tettek fel nekem. Én igyekeztem valamennyire őszintén válaszolni, egy elől sem tértem ki, amit nyilvánvalóan díjaztak a jelenlevők” – fejtette ki.

Bárdos azt is elárulta, hogy bár a választási kampány hivatalosan csak február 28-án kezdődik, de már itt-ott megjelentek a kétnyelvű óriásplakátjai. „Rengeteg meghívásnak igyekszem eleget tenni. Megpróbálok minden régióba ellátogatni, hiszen a közvetlen eszmecserének sincs alternatívája, ahogy az összefogásnak sincs. Nagyon fontosnak tartom elmenni azok közé az emberek közé, akiknek a szavazatait meg szeretném szerezni” – mondta.

Az államfőjelölt hangsúlyozta: a jelenlegi helyzetből, hogy a felvidéki magyarság folyamatosan fogy és egyéb nagy gondjai vannak, csak akkor juthatunk ki, ha a jelenleginél komolyabban vesszük önmagunkat. „Ki kell használni azt a lehetőséget, ami a nemzeti ünnepünkön, március 15-én adatik meg nekünk: ez alkalommal már magyar államfőjelöltre is lehet szavazni Szlovákiában. Ha az államfőválasztás során jó eredményt érünk el, akkor más kérdésekben is sikeresebbek lehetünk. Hisz ebből nem nekem, nem egy pártnak, hanem a közösségünknek, illetve Dél-Szlovákiának kell profitálnia. Ez egy olyan közös ügy, amit csak együtt tudunk sikerre vinni” – szögezte le.