Baránek akár egypárti, Slosiarik csak koalíciós kormányzásra lát lehetőséget

„Az általános vélekedés szerint az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) lesz a választások győztese. A kérdés csupán az, hogy talál-e koalíciós partnert. Ugyanakkor azzal a gondolattal is el lehet játszani, hogy egyedül kormányoz majd. A 2012-es felmérésekből sem lehetett arra következtetni, hogy ez bekövetkezhet, éppen ezért ez még mindig benne van a pakliban. A Smer-SD 2015 őszén kulminált, majd kisebb esés következett. Ez azonban csalóka, mert 2012-ben támogatottsága 30 vagy 35 százalékos volt, míg a választásokon 44 százalékos eredményt értek el" – mutatott rá Ján Baránek, a Polis közvélemény-kutató ügynökség vezetője.

Martin Slosiarik elmondta, novemberben még meg volt róla győződve, hogy a Smer-SD megismételve korább tettét, ismét egyeduralomra törhet. „A menekültügyi kérdést meglovagolva jelentős számú szavazói réteget volt képes mozgósítani a kormánypárt, s támogatottsága 40 százalék körül mozgott, ám a hazai témák, mint az egészségügy, az oktatásügy, a korrupciós botrányok lefaragtak a Smer-SD előnyéből. Mintha pillanatnyilag két blokk közeledne egymáshoz, a Smer-SD és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), mint potenciális koalíciós partnerek, illetve a jobbközép pártok. Ez azonban relatív. Minden azon múlik, hány szavazat vész kárba a választásokon. Bár a kérdés nyitott, az egyszínű kormányzat lehetőségének kérdése inkább irreleváns" – mondta a Focus közvélemény-kutató ügynökség vezetője.

Baránek és Slosiarik egy patthelyzetet is elképzelhetőnek tartanak a két blokk esetében. „Ha úgy áll fel majd a parlament, hogy a jobbközép pártok nem lesznek hajlandóak a Smer-SD-vel való együttműködésre, akkor előrehozott választásokra is sor kerülhet. Ez azonban egy olyan forgatókönyv, amely egy adott parlamenti összetételt és az ellenzéki vezetők közötti bizonyos egyezséget követel" – állapította meg Baránek, aki jómaga a jelenlegi kormánypárt nélküli kabinet lehetőségét tartja a legvalószínűtlenebbnek.

„Ez is annak függvénye, hogy ki kerül be a törvényhozásba. Bugár Béla (Most-Híd) kijelentette, hogy az Egyszerű Emberek és Független Személyiségekkel (O¼aNO) nem hajlandó. Nem tudom miként áll egymással az O¼aNO és a Háló (#Sie) elnöke, Radoslav Procházka. Ha a Magyar Közösség Pártja (MKP) bejutna, nem tudom, hogy képesek lennének-e a Most-Híddal a közös kormányzásra. Sok itt a kérdőjel" – jegyezte meg Baránek.

Az SNS esetében egyértelmű emelkedést tapasztal, míg a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) esetében némi csökkenést. „Az SNS sokáig 5 százalék alatt volt, majd tavaly emelkedni kezdett a támogatottsága. Ez azonban nem meglepő, visszahódítják korábbi szavazóikat. A KDH preferenciáinak esése azért érdekes, mert úgy fest, hogy a kemény maghoz tartozók is hátat fordítanak a pártnak, ami már veszélyes" - mondta Baránek.

Slosiarik az SNS emelkedését éppen a kormánypárt preferenciáinak esésével magyarázza, míg a KDH veszteségei mögött az olyan új konzervatív erők létrejöttét látja, mint a #Sie vagy az O¼aNO-NOVA. „A KDH a Smer-SD-vel és az SNS-szel is kénytelen megküzdeni. A mozgalom szavazóinak egy része nyugdíjas korban lévő ember, miközben a szociális csomagok olyasvalamit képviselnek, amire reagálhatnak" – hívta rá fel a figyelmet Slosiarik.

Azt a tényt, hogy Szlovákia történelmében először kéthetes embargó lépett érvénybe a közvélemény-kutatások közzétételét illetően, az elemzők eltérően értékelik. „Jó lépésnek találom. Egy a korábbi választások és a százalékokkal kapcsolatosa manipuláció gyanúja által kikényszerített intézkedésről van szó" - ismerte el Baránek.

„A politikusok túlzottan nagy jelentőséget tulajdonítanak a felméréseknek, mint eszköznek, amellyel a választókra hathatnak, amelyre egyébként sincs világos bizonyíték. Én nem vagyok pártfogója egy ilyen hosszú moratóriumnak. A választópolgárok nagy részére nincsenek befolyással a közvélemény-kutatások" – fejtette ki válaszreakciójában Slosiarik.

Abban azonban mindkét fél megegyezett, hogy a televíziós párbajoknak jelentős szerepe lesz a kampányból hátralevő időszakban. „Az egészet felforgathatják, mert a szlovákiai politika még mindig a pártvezérekről, s nem pedig a programokról szól. Ha egy vezető rosszul reagál, egy egész pártnak árthat vele és fordítva" - mondta Baránek. „Véget ér a vita, amelyet aztán internetes vita követ. Ez hatással lehet a hezitáló vagy határozatlan szavazóra a végső döntés meghozatalában" – mondta Slosiarik.