Bakondi: az EU-török megállapodás nem oldja meg a migrációs válságot
Bakondi Györgyöt arról a tíz pontból álló javaslatról kérdezték, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Lisszabonban tett az EU külső határainak és az unión belüli szabad mozgásnak a megvédése érdekében.
A belbiztonsági főtanácsadó úgy fogalmazott, hogy vissza kell állítani a határokon a törvényesség uralmát. Emlékeztetett arra, hogy az illegális bevándorlással kapcsolatos magyar álláspontot egy ideig nem fogadták el az EU-ban, néhány hónapos késéssel azonban éreztették a hatásukat az ország javaslatai. Hangsúlyozta: a külső határok szigorú védelme a schengeni egyezmény lényege, ezért ennek megfelelően kellene eljárni. A tagállamok szuverenitását pedig nem szabad sérteni azzal, hogy Brüsszelből döntenek menekültügyi kérdésekben - tette hozzá.
A belbiztonsági főtanácsadó azt mondta, hogy ha az EU betartotta volna a schengeni szabályokat, akkor tavaly a több mint másfél millió helyett csupán néhány tízezer migráns érkezett volna a kontinensre.
Bakondi György a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában hétfőn arról beszélt: egy uniós tagállam dönthet úgy, hogy betelepítéssel próbálja megoldani a demográfiai problémáit és a munkaerőhiányát, azonban nem lehet központilag, Brüsszelből előírni, hogy kötelező migránsokat befogadni.
A belbiztonsági főtanácsadó félelmetesnek nevezte azt az ötletet, hogy egységes támogatási rendszert vezessenek be az EU-ban a bevándorlóknak, mert ezáltal a migránsok akár több pénzhez juthatnának, mint amennyit az állampolgárok "becsületes munkával" meg tudnak keresni.
Szakértő: az idén érkezők számától függ az unió bevándorláspolitikája
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint attól függ, miként alakítják a döntéshozók az Európai Unió bevándorláspolitikáját, hogy idén hány bevándorló érkezik a kontinensre. Kaiser Ferenc az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában azt mondta: 2015 első felében kevesebb bevándorló jött Európába, az év második felében azonban jelentősen megugrott ez a szám. Idén egyelőre "nem helyezik akkora nyomás alá" az uniót a migránsok, amiben a macedón határzár és a földközi-tengeri viharszezon is szerepet játszik, azt azonban nem lehet tudni, hogy mit hoz az év második fele. A szakértő nem ért egyet azokkal az optimistább hangokkal, amelyek szerint kisebb mértékű lesz a bevándorlás, mint 2015 hasonló időszakában.
Kaiser Ferenc arról is beszélt, hogy a szubszaharai Afrikában "elképesztő" népességrobbanás zajlik. Sok ország lakossága megkétszereződhet, sőt akár megháromszorozódhat 2050-re, pedig már most sincsenek meg az olyan alapvető életfeltételek, mint az édesvíz és a termőföld.
Egy-két évtizeden belül biztosan hatalmas afrikai tömegeknek kell új lakóhelyet keresniük, evidens célpontjuk pedig Európa lesz, máshová ugyanis nem nagyon tudnak menni - mondta a szakértő. Hozzátette: amit most az unió tesz, az csupán a probléma tüneti kezelése, valójában a származási országokban kellene fenntartható környezetet kialakítani, így például beruházásokat végrehajtani, oktatási programokat finanszírozni.
