Az uniós források lassú merítésére figyelmeztet a számvevőszék
POZSONY. A második, 2007-2013-as programozási időszakban állandósulni látszó kedvezőtlen helyzetre, az európai uniós forrásalapokból való merítés ütemének lassúságára figyelmeztet Karol Mitrík, az Állami Számvevőszék elnöke. A merítésre rendelkezésre álló idő rohamos rövidülése ellenére a lehívások mértéke május végén alig haladta meg a 68 százalékot.
„Az időben történő felszólításoknak stratégiai szerepe van az európai uniós forrásalapok implementálása szempontjából" – tájékoztatott róla Karol Mitrík, az Állami Számvevőszék (NKÚ) elnöke.
Mindeközben a harmadik, 2014-2020-as programozási időszak első 17 hónapjában egyetlen egy felhívás sem került közzétételre. „Megismétlődhetnek a második programozási időszak problémái és hibái” – jegyezte meg az NKÚ elnöke, aki szerint az uniós forrásalapok felhasználásának szabályrendszere túlzottan bürokratikus.
Az NKÚ a közigazgatás és az önkormányzatok elmúlt évi gazdálkodásában is – már szinte hagyományosan – számos törvénysértést állapított meg. A közigazgatás 2014-es zárszámadási mérlegéhez ennek ellenére nincs komolyabb hozzáfűzése. A tapasztalt hibák, hiányosságok a közigazgatás esetében elsősorban a számviteli és a közbeszerzési törvényt, a közigazgatás alapvető költségvetési szabályairól szóló törvényt, az állami vagyonkezelési törvényt, a pénzügyi ellenőrzésről és az állami követelésekről szóló törvényt, továbbá a Polgári törvénykönyvet érintették.
„Az egyes fejezetek zárszámadási javaslatai az ezzel kapcsolatos irányelveknek megfelelően kerültek kidolgozásra, kivéve az egészségügyi minisztérium fejezetét, amelyből hiányzott az európai uniós források egyértelmű rendszerezése" – közölte Karol Mitrík. A fejezetek és a célirányos állami alapok meglátása szerint tartották magukat a kötelező érvényű mutatókhoz, s a költségvetési intézkedések összhangban álltak a 2014. évi állami költségvetésről, valamint a költségvetési szabályokról szóló törvénnyel.
Az önkormányzatok esetében az észlelt hibák, hiányosságok az önkormányzatok költségvetési szabályainak helytelen alkalmazásával, a közigazgatás alapvető költségvetési szabályairól szóló törvénnyel, az önkormányzatokról szóló törvénnyel, a számviteli, a közbeszerzési törvénnyel, illetve a szabad információáramlásról szóló törvénnyel álltak összefüggésben. A helyi és megyei önkormányzatok eredeti és átruházott hatásköreik finanszírozása során jelentős mértékben függnek a különféle támogatásoktól és a költségvetésből elkülönített egyéb összegektől.
„A fiskális, pénzügyi decentralizáció, amelyet a városok, falvak és megyei önkormányzati pénzügyi reformjaként is emlegetnek még 2005-ben ment végbe. Elérkezett az idő arra, hogy ennek a problematikának ismét figyelmet szenteljünk. Nem a pénzzel teli államkincstár az erős állam elsődleges ismérve, hanem az erős városok, falvak és megyei önkormányzatok" – jegyezte meg Karol Mitrík, az Állami Számvevőszék elnöke.
Mindeközben a harmadik, 2014-2020-as programozási időszak első 17 hónapjában egyetlen egy felhívás sem került közzétételre. „Megismétlődhetnek a második programozási időszak problémái és hibái” – jegyezte meg az NKÚ elnöke, aki szerint az uniós forrásalapok felhasználásának szabályrendszere túlzottan bürokratikus.
Az NKÚ a közigazgatás és az önkormányzatok elmúlt évi gazdálkodásában is – már szinte hagyományosan – számos törvénysértést állapított meg. A közigazgatás 2014-es zárszámadási mérlegéhez ennek ellenére nincs komolyabb hozzáfűzése. A tapasztalt hibák, hiányosságok a közigazgatás esetében elsősorban a számviteli és a közbeszerzési törvényt, a közigazgatás alapvető költségvetési szabályairól szóló törvényt, az állami vagyonkezelési törvényt, a pénzügyi ellenőrzésről és az állami követelésekről szóló törvényt, továbbá a Polgári törvénykönyvet érintették.
„Az egyes fejezetek zárszámadási javaslatai az ezzel kapcsolatos irányelveknek megfelelően kerültek kidolgozásra, kivéve az egészségügyi minisztérium fejezetét, amelyből hiányzott az európai uniós források egyértelmű rendszerezése" – közölte Karol Mitrík. A fejezetek és a célirányos állami alapok meglátása szerint tartották magukat a kötelező érvényű mutatókhoz, s a költségvetési intézkedések összhangban álltak a 2014. évi állami költségvetésről, valamint a költségvetési szabályokról szóló törvénnyel.
Az önkormányzatok esetében az észlelt hibák, hiányosságok az önkormányzatok költségvetési szabályainak helytelen alkalmazásával, a közigazgatás alapvető költségvetési szabályairól szóló törvénnyel, az önkormányzatokról szóló törvénnyel, a számviteli, a közbeszerzési törvénnyel, illetve a szabad információáramlásról szóló törvénnyel álltak összefüggésben. A helyi és megyei önkormányzatok eredeti és átruházott hatásköreik finanszírozása során jelentős mértékben függnek a különféle támogatásoktól és a költségvetésből elkülönített egyéb összegektől.
„A fiskális, pénzügyi decentralizáció, amelyet a városok, falvak és megyei önkormányzati pénzügyi reformjaként is emlegetnek még 2005-ben ment végbe. Elérkezett az idő arra, hogy ennek a problematikának ismét figyelmet szenteljünk. Nem a pénzzel teli államkincstár az erős állam elsődleges ismérve, hanem az erős városok, falvak és megyei önkormányzatok" – jegyezte meg Karol Mitrík, az Állami Számvevőszék elnöke.
Forrás
Webnoviny.sk
