Az új kisebbségi bizottság első ülésén részt vesznek annak magyar tagjai

A Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Bizottsága a kormány emberi jogi, kisebbségi és nemi egyenlőségi tanácsának állandó tanácsadó szerveként működik a nemzeti kisebbségeket és az etnikai csoportokat érintő kérdésekben, illetve a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának az alkalmazása kapcsán.

A felvidéki magyar közösség a kezdetektől elutasította az új választási rendszert. A magyar politikai képviselet és a civil szervezeteket tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztala úgy véli, a bizottság tagjai megválasztásának új rendszere jogcsorbító és antidemokratikus. Korábban ugyanis a kisebbségi civil szervezetek ajánlásai alapján, a kormányhivatal rostálása nélkül juthattak be a kisebbségi bizottságba a legtámogatottabb jelöltek, de ez az eljárás a kormányhivatal tavaly év végén elkezdett alapszabály-módosításának új elemeként megváltozott.

A Kerekasztal még június 9-én tiltakozó levelben fordult Miroslav Lajèák külügyminiszterhez, akitől az új eljárás leállítását várta. A levélben a Kerekasztal hangsúlyozta, hogy a változással teljes mértékben csorbul a kisebbségek döntési joga a folyamatban. Választ azonban a szervezet mindmáig nem kapott – erősítette meg a Kerekasztal szóvivője, Tokár Géza.

Július 4. óta Bárdos Gyula, Masszi János, Szekeres Klaudia, Orosz Örs és Tokár Géza a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Bizottságának (VNMES) öt magyar tagja. Tokár Géza portálunknak hangsúlyozta, hogy a továbbiakban sem akarják legitimizálni a kisebbségi bizottság határozatait.

„Azt szerettük volna elkerülni, hogy a kisebbségi bizottságba olyan magyar tagok kerüljenek, akik mindenképpen hajlandóak lennének részt venni annak a munkájában, és ezzel legitimizálnák mindazt, ami ott történik. Amikor még a kezdet kezdetén kiderült, hogy miféle szelekcióval párosulnak a nevezések, volt a Kerekasztalban egy dilemma: valamilyen módon egyáltalán részt vegyünk-e a bizottság tevékenységében, vagy inkább egyáltalán ne próbáljunk abba belefolyni. Ha azonban azt meg sem próbáltuk volna, akkor ez azt a kockázatot eredményezte volna, hogy a kormányhivatal talált volna valakiket a magyar jelöltek helyeire. Ezért volt szükség az efféle taktikázásunkra, bár a továbbiakban sem akarunk rábólintani a testületben történő, nekünk nem tetsző dolgokra“ – indokolta a magyar tagok jelölését a Kerekasztal szóvivője.

„Mi öten a további lépéseinkről hamarosan egyeztetünk majd, de nem hiszem, hogy a kisebbségi bizottság tevékenységét illetően gyökeres változásokra lehet számítani. Persze, szeretnénk konstruktívan hozzáállni a bizottsági munkához. Ez azt jelenti, hogy mielőbb szeretnénk bemutatni, miként is képzeljük a bizottság további működését. Ugyanakkor azt látni kell, hogy a bizottság nem teljesítette azokat a feladatokat, amelyekért értelme lenne a testületnek. Emiatt nem szándékozunk a jelenlétünkkel legitimizálni a bizottság ténykedését, határozatait. Az első ülésen szeretnénk megjelenni, hogy felmérhessük, esetleg milyen lehetőségek adódnak, illetve milyen irányt vesz a bizottság munkája. Nem vagyok azonban optimista azt illetően, hogy a későbbiekben mi fog történni. Szerintem minden az első ülés után dől majd el, de nagy valószínűséggel az a forgatókönyv valósul majd meg, hogy a további ülésekre nem fogunk eljárni. Azzal kapcsolatban is elég szkeptikus vagyok, hogy nyárra, a szabadságok időszakára hirdetnék meg az első bizottsági ülés időpontját. Inkább azzal számolok, hogy szeptember elejére hívják majd azt össze“ – fejtette ki a Kerekasztal szóvivője.

Tokár úgy véli, hogy gyökeres változásoknak kellene történniük a bizottság tevékenységében ahhoz, hogy annak magyar tagjai az első ülés után is hajlandóak legyenek részt venni a további üléseken.

„Az új összetételű bizottságnak már a kezdet kezdetén mindenképpen el kellene gondolkodni a bizottság statútumán, azon, hogy egy-egy kisebbség hány szavazattal rendelkezhet, és miként születnek majd a döntések. El kell gondolkodni arról is, hogy a kisebbségi támogatásokat milyen arányban és hogyan kellene elosztani, és azon, hogy a bizottságnak tulajdonképpen mi is a célja! Ha ugyanis valóban a kisebbségi érdekeket akarná védeni, akkor sokkal aktívabban kellene ténykednie, és valamilyen valós hatáskörökkel is kellene rendelkeznie! Nos, ezek mind-mind olyan fontos kérdések, amelyeket ha nem oldunk meg, akkor ez a bizottság csupán egy sóhivatalként működhet, ami csak arra szolgál, hogy a kormány döntéseit, vagy azokat a folyamatokat, amelyek a kisebbségpolitika terén zajlanak, utólag legitimizálja“ – magyarázta a szóvivő.

A Kerekasztal továbbra is hiányolja a kisebbségi kormánybiztos kinevezését. „A kisebbségi kormánybiztos kinevezése egy végtelen történet. Én nem számítok arra, hogy hamarosan valóban kinevezik majd. A közelmúltban folyamatosan szárnyra kaptak ugyanis olyan hírek, hogy már megvan a konkrét jelölt, és hamarosan ki is nevezik, ám erre sosem került sor. A Kerekasztalt nem vonták be azokba a folyamatokba, amelyek esetleg a kormánybiztos személyével kapcsolatos egyezkedésekről szólnának. Bár az igazság az, hogy veszélyes lehetne bárkit is a posztra jelölnünk, ezt semmiképp sem akarjuk“ – mondta el a régóta halogatott, ám eddig még meg nem valósuló kinevezés kapcsán Tokár.

Végül portálunk arra is kíváncsi volt, hogy elkészült-e már a Kerekasztal által korábban beígért árnyékjelentés.

„Árnyékjelentésünket július végéig szeretnénk elkészíteni. A jelenleg még Amerikában tartózkodó Fiala János, a Kerekasztal Jogsegélyszolgálatának szakértője a legkompetensebb ebben a kérdésben. Szerdán tartjuk a Jogsegélyszolgálat találkozóját, ahol egyeztetjük majd, hogy melyik szakemberünk hol tart az árnyékjelentés ráeső részének az elkészítésében, és pontosítjuk a további feladatainkat“ – mondta a szóvivő.