Az RMDSZ több törvénytervezetét napirendre tűzték a parlamentben

A román hírtelevíziók szerint egyebek mellett a 12 éve előterjesztett és azóta is halogatott kisebbségi törvény tervezete is előkerült, amely eredeti formájában kulturális autonómiát irányzott elő a kisebbségi közösségeknek.   

A szenátus szakbizottsága hétfőn megszavazta azt a tervezetet, amely ünneppé és munkaszüneti nappá nyilvánítaná március 15-ét a romániai magyarok számára, a képviselőház napirendjén pedig kedden szerepel a közigazgatási anyanyelvhasználat.   

A szenátus egyik szakbizottsága jóváhagyta azt az RMDSZ-javaslatot, amely a jelenlegi 71,5 százalékról 80-ra növelné az állami adóbevételek helyben maradó hányadát. Egy másik szakbizottság az oktatási törvény RMDSZ által javasolt módosításait szavazta meg. A bizottsági szinten előkészített tervezeteket - román hírforrások szerint - még a parlament plénumának is el kellene fogadnia kedden ahhoz, hogy a mérleg nyelvének tartott RMDSZ megszavazza a bizalmatlansági indítványt.   

Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke hétfőn arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az RMDSZ a magyar közösség érdekeinek érvényesítésére próbálja kihasználni a Romániában előállt kormányválságot, és nem zárkózik el attól, hogy döntő módon befolyásolja a Szociáldemokrata Párton (PSD) belüli konfliktus kimenetelét.   

Hétfő este mind Liviu Dragnea, a PSD elnöke, mind Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke azzal próbálta megnyugtatni az RMDSZ-tervezetek váratlan napirendre tűzését gyanúsnak találó újságírókat, hogy ezeket a tervezeteket "nem éjszaka" írták, és már korábban is egyeztettek róluk a szociálliberális koalíció pártjai és az RMDSZ közötti, tavaly decemberben megkötött parlamenti együttműködési megállapodás értelmében.   

A jogi bizottságban az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyik képviselője "hazafias zenével", a szintén ellenzéki Népi Mozgalom Pártjának honatyái pedig román nemzeti színű karszalagokkal tiltakozott az ellen, hogy a szociálliberális kormánykoalíció úgymond "a román nemzeti érdekeket" bocsátja áruba annak érdekében, hogy "megvásárolja" az RMDSZ támogatását kegyvesztetté lett kormányfője leváltásához.   

Ludovic Orban, a PNL elnöke felszólította Grindeanut, hogy mondjon le a miniszterelnöki tisztségről, megakadályozandó az "árulást, amelyet a Dragnea (szociáldemokrata pártelnök) klánja elkövet" csak azért, hogy leszámoljon vele.   

A román parlamentben szerdán szavaznak a Grindeanu-kabinet ellen beterjesztett bizalmatlansági indítványról. A szociálliberális koalíciónak elvileg 11-gyel több törvényhozója van, mint az a 233, amennyi Grindeanu megbuktatáshoz szükséges, de nem biztos, hogy valamennyiükre számíthat. Az RMDSZ-nek 30 képviselője és szenátora van.

Az RMDSZ nem szavazza meg a Grindeanu-kabinet leváltását

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem szavazza meg a bizalmatlansági indítványt, amelyet a politikai támogatás nélkül maradt, de lemondani nem hajlandó Sorin Grindeanu miniszterelnök ellen terjesztett a parlament elé a szociálliberális koalíció, s az RMDSZ törvényhozói egyáltalán nem vesznek részt a szavazáson - jelentette be kedden Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Erről az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciójának együttes ülésén született döntés, miután eredménytelenül zárultak a PSD-ALDE koalícióval hétfőn kezdődött tárgyalások.

Az RMDSZ elnöke szerint a frakció egyhangúlag hozott döntése két elvet vett figyelembe: a parlamenti többségnek joga és eszköze kell legyen a miniszterek vagy akár a kormányfő leváltásához, de az RMDSZ nem része a koalíciónak. Másfelől az RMDSZ nem akar beavatkozni egy másik párt belügyeibe. Kelemen Hunor szerint a PSD-ALDE koalíciónak külső segítség nélkül is többsége van a parlamentben, nem szorul az RMDSZ segítségére.   

Kelemen Hunor elmondta: az RMDSZ nem "veszett össze" a koalíciós pártokkal, a tavaly decemberben kötött parlamenti együttműködési megállapodásuk érvényben marad, annak eredményeit a tavaszi ülésszak végén értékeli ki az RMDSZ. A szövetség "tárgyalt, nem pedig alkudozott" a PSD-ALDE koalícióval, illetve a pártjával szembekerült Sorin Grindeanu miniszterelnökkel, de "nem áll egyetlen tábor mellé sem" - szögezte le a szövetségi elnök.   

Az RMDSZ nem mond le egyetlen olyan törvénytervezetéről sem, amelyet most levettek a napirendről, sosem voltak "szemtelen" követelései, nem kért olyasmit, amire Európában nem léteznének példák.

Újságírói kérdésre válaszolva Kelemen Hunor leszögezte: a magyar közösség érdekeit nem a bizalmatlansági indítvány, hanem a "nacionalisták ostobasága" sérti. A politikus nem lát értelmes magyarázatot arra, hogyan lehet ma is két-három óra alatt nacionalista "őrületet" kelteni az országban, pillanatok alatt aktivizálódnak a "szolgálatos nacionalisták és szélsőségesek".   

"Romániában nem tisztelik a magyarokat, a kisebbségek jogait" - válaszolta Kelemen Hunor egy keresztkérdésnek szánt újságírói közbevetésre, s példaként a marosvásárhelyi római katolikus iskola, illetve orvosi és gyógyszerészeti egyetem esetét hozta fel.   

Az RMDSZ elnöke Traian Basescu magyarellenes kirohanását is elfogadhatatlannak nevezte egy volt államfő részéről, aki legalább kétszer "koldult" szavazatokat az erdélyi magyaroktól.   

"Az, hogy Tariceanu és Dragnea (a szociálliberális koalíció pártvezetői) fejében megfordult március 15-e ünneppé nyilvánítása a román jogrendben, olyan, mintha saját történelmedet a budiba dobnád" - hangoztatta a volt államfő kedd délelőtt, annak az RMDSZ-törvénytervezetet a szakbizottsági elfogadását kommentálva, amely munkaszüneti nappá nyilvánítaná a romániai magyarok számára a magyarság nemzeti ünnepét.  

Szakértő: de facto nincs kormánya Romániának

De jure (jogilag) létezik, ám de facto (ténylegesen) nincs kormánya Romániának, hiszen a miniszterelnökön kívül csak egy minisztere maradt a kabinetnek - mondta az M1 aktuális csatorna keddi műsorában Pászkán Zsolt külpolitikai szakértő.

A koalíciót alkotó pártok azt vetik a kormányfő szemére, hogy késlekedik a kormányprogram megvalósításával, lassan halad a büntetőjogi reformmal, és óvakodik megvalósítani a populista költségvetési ígéreteket. Emiatt mondott le egy kivételével valamennyi miniszter - fűzte hozzá.

Ha nem megy át a házon a bizalmatlansági indítvány, akkor Grindeanunak új kabinetet kell elfogadtatnia a parlamenttel, de ha átmegy akkor is hosszú kormányválsággal kell számolni. Egyrészt a Grindeanu-kormány mindenképpen hivatalban marad még 3-4 hónapig, másrészt - mindkét verzió esetén - az alkotmány szerint Klaus Johannis államfő is javasolhat új kormányfőt a parlamenti frakciókkal és a képviselőkkel folytatott konzultáció után - mondta Pászkán Zsolt.