Az összeférhetetlenségi bizottsághoz fordult Èislák ügyében Beblavý

Amint arra a független parlamenti képviselő indítványában figyelmeztet, a vonatkozó alkotmánytörvény szerint, ha egy köztisztviselő tisztsége lejárta előtt két évvel állami vagy más egyéb támogatás, illetve természetes vagy jogi személyeket érintő kedvezmények odaítéléséről döntött, akkor a tisztsége lejártát követően egy évig nem lehet alkalmazásban az érintett személyeknél, ha ott havi díjazása meghaladja a minimálbér tízszeresét.

Egyúttal nem köthet ezekkel az emberekkel ügyviteli ügynöki szerződést, megbízási szerződést, közvetítői szerződést, megbízási szerződést, csendestársi megállapodásról szóló szerződést, illetve nem kötheti hozzájuk adománylevél. „A munkaviszony megszűnése utáni időszakra vonatkozó korlátozások kifejezetten az ilyen szituációk kiküszöbölése céljából kerültek be a törvénybe, azaz nem a törvény „kinyújtásáról” van szó, hanem éppen ellenkezőleg, a törvény betűjének és szellemének alkalmazásáról. A munkaviszony megszűnése utáni korlátozások ezen felül teljesen szokványosak a fejlett országokban, alkalmazásuk pedig lényegesen szigorúbb, mint hazánkban” – indokolt pénteken Beblavý. A független honatya hozzátette, a Pro Care és Èislák is elutasították a szerződés nyilvánosságra hozatalát, hogy felülvizsgálatra kerülhessen összhangban áll a törvénnyel, ezért Beblavý szerint ezt a parlament illetékes bizottságának kell megtennie.

Az ellenzéki politikus szerint az a tény is jogilag irreleváns, hogy, hogy az említett támogatás nem a Pro Care-nek lett odaítélve, hanem a Pro Care 100 százalékos leányvállalatának, a Wesper társaságnak. „Mivel az alkotmánytörvény a jogi személyek „előnyeiről” is szól és vitathatatlan, hogy a 100 százalékos leányvállalatnak odaítélt támogatással a Pro Care is előnyt élvezett” – jegyezte meg Beblavý.

Az ellenzéki képviselő beadványáról szeptember 7-én, szerdán dönthet menetrendszerinti ülésén a parlament szakbizottsága.

Jerguš Holéczy, a Pro Care szóvivője figyelmeztetett, hogy Èislák alkalmazásával a rendelőintézet-hálózat semmilyen törvényt nem sértett meg, ahogy azt a törvényt sem, amelyre Beblavý hivatkozik. „Èislák úr egyetlen ilyen szerződést sem kötött” – hangsúlyozta.

Holéczy további közlése szerint az említett támogatást a Wesper társaság még 2015-ben az Egészségügy operatív program keretén belül megfogalmazott követelmények teljesítése alapján szerezte meg, miközben szó sem volt az akkori egészségügyi tárcavezető döntéséről. „A Wesper Rt. úgy, amint más konkurens egészségügyi létesítmények is, 2015-ben kihasználta az európai uniós forrásalapok merítéséről közzétett felhívást, s egyúttal valamennyi megadott feltételnek megfelelt. Nem látunk okot arra, hogy a magánkézben levő, felelősségteljesen gazdálkodó, adósságot fel nem halmozó, valamennyi kötelezettségüknek eleget tevő intézményeket miért kellene kizárni az orvosi felszerelések korszerűsítését célzó uniós pénzszerzés folyamatából" – jelentette ki Holéczy. Hozzátette, hogy az uniós forrásalapok merítéséről közzétett felhívás révén eddig semmiféle anyagi támogatásban nem részesültek, miközben a berendezésük már üzemel.