Az orvosok dühösek az illetékek eltörlése miatt
POZSONY. A soron kívüli kivizsgálást biztosító illetékek eltörlése akár a havi jövedelmük egyötödödétől is megfoszthatja az orvosi rendelőket – állapította meg Pásztor László, a Magánorvosok Társulásának elnöke.
Ha a szakorvos például naponta csupán hat beteget rendelt be soron kívül, az új szabályozás szerint átlagban havi 700-2000 eurót veszít, ami éves viszonylatban a 10-20 ezer eurót is elérheti – magyarázta Pásztor László. Egyúttal hangsúlyozta, nem nyereségről, de olyan jövedelemről van szó, melyből az orvosok a bérleti díjakat, műszerek beszerzését és a nővérek fizetését fedezik. Figyelmeztetett arra is, hogy az intézkedés jelentős hatást gyakorol majd az ország költségvetésére is, mivel az orvosok minimálisan 5 millió euróval kevesebb adót fognak befizetni.
A Magánorvosok Társulásának (ASL) elnöke szerint az intézkedés nemcsak az orvosi rendelők jövedelmét kurtítja meg, de egyúttal egy, a polgároknak nyújtott szolgáltatás is eltűnik. Pásztor szerint emiatt a betegek sincsenek elragadtatva. Úgy véli, az egészségügyi ellátás mértékéről szóló, a parlament által az elmúlt héten jóváhagyott módosított jogszabály rossz, nincs megfelelően átgondolva.
Hangsúlyozta, hogy az elsőbbségi kivizsgálásáért járó illeték eltörlését nem előzte meg tárcaközi egyeztetés, tehát következményeit senki sem elemezte. Az intézkedés a legutóbbi parlamenti vita alkalmával Juraj Blanár kormánypárti képviselő javaslatára került a módosítások közé. A társulás elnökének beszámolója szerint sokan – főként orvosok – fordulnak hozzá azzal, hogy új műszereket vásároltak a rendelőkbe, melyeket rendszeresen törleszteniük kell, de most tanácstalanok, nem tudják, hogy miből fizessék. „Kompenzáció nélkül ez túl komoly beavatkozás az orvosi rendelők tevékenységébe” – állapította meg Pásztor.
A Magánorvosok Társulásának elnöke elutasítja azt az állítást is, hogy az orvosok a jövedelemkiesést más egyéb illetékek növelésével kompenzálnák. Elsősorban az egészségbiztosítóktól próbálnak több pénzt kialkudni. Az ASL becslései szerint 20 százalékos emelésre lenne szükség. Pásztor állítása szerint a biztosítók már jelezték, nincs pénzük erre. Megoldást abban lát, hogy az orvosok például a délutáni órákban úgynevezett rendkívüli rendelési időt vezetnének be, amikor nem az egészségbiztosítók térítenék a költségeket. Ez esetben viszont kérdéses a gyógyszerek térítése – jegyezte meg.
„Jelenleg az egészségbiztosító csak azoknak az orvosoknak téríti meg az előírt gyógyszereket, akik velük állnak szerződéses viszonyban. Ha azt mondjuk, hogy 16-18.00 óra között az egészségbiztosítók kizárásával dolgozunk, felvetődik a kérdés, a kiírt gyógyszereket téríti-e majd a biztosító“ – mutatott rá Pásztor.
A Munkáltatói Szövetségek és Egyesületek Társulásának (AZZZ) alelnöke, Rastislav Mucha szerint a soron kívüli kivizsgálási illetéket eltörlő intézkedés a munkáltatókra nézve is következményekkel jár. Eddig számos munkáltató megtérítette az illetéket a szociális alapon keresztül az alkalmazottnak, hogy minél gyorsabban visszatérhessen munkájához. Az új szabályozás szerint erre nem lesz lehetőség, így ahelyett, hogy dolgoznának, órákat ülhetnek majd a várótermekben. „Természetesen ez számunkra plusz költséget jelent, túlórapénzt azok számára, akik helyettesítik őket“ – magyarázta Machunka kiegészítve azzal, hogy egyúttal a váróteremben várakozó alkalmazott is elveszíti bérét.
Pásztor bízik abban, hogy Andrej Kiska köztársasági elnök nem írja alá a jogszabályt, hanem visszadja azt a parlamentnek további tárgyalásra.
A Magánorvosok Társulásának (ASL) elnöke szerint az intézkedés nemcsak az orvosi rendelők jövedelmét kurtítja meg, de egyúttal egy, a polgároknak nyújtott szolgáltatás is eltűnik. Pásztor szerint emiatt a betegek sincsenek elragadtatva. Úgy véli, az egészségügyi ellátás mértékéről szóló, a parlament által az elmúlt héten jóváhagyott módosított jogszabály rossz, nincs megfelelően átgondolva.
Hangsúlyozta, hogy az elsőbbségi kivizsgálásáért járó illeték eltörlését nem előzte meg tárcaközi egyeztetés, tehát következményeit senki sem elemezte. Az intézkedés a legutóbbi parlamenti vita alkalmával Juraj Blanár kormánypárti képviselő javaslatára került a módosítások közé. A társulás elnökének beszámolója szerint sokan – főként orvosok – fordulnak hozzá azzal, hogy új műszereket vásároltak a rendelőkbe, melyeket rendszeresen törleszteniük kell, de most tanácstalanok, nem tudják, hogy miből fizessék. „Kompenzáció nélkül ez túl komoly beavatkozás az orvosi rendelők tevékenységébe” – állapította meg Pásztor.
A Magánorvosok Társulásának elnöke elutasítja azt az állítást is, hogy az orvosok a jövedelemkiesést más egyéb illetékek növelésével kompenzálnák. Elsősorban az egészségbiztosítóktól próbálnak több pénzt kialkudni. Az ASL becslései szerint 20 százalékos emelésre lenne szükség. Pásztor állítása szerint a biztosítók már jelezték, nincs pénzük erre. Megoldást abban lát, hogy az orvosok például a délutáni órákban úgynevezett rendkívüli rendelési időt vezetnének be, amikor nem az egészségbiztosítók térítenék a költségeket. Ez esetben viszont kérdéses a gyógyszerek térítése – jegyezte meg.
„Jelenleg az egészségbiztosító csak azoknak az orvosoknak téríti meg az előírt gyógyszereket, akik velük állnak szerződéses viszonyban. Ha azt mondjuk, hogy 16-18.00 óra között az egészségbiztosítók kizárásával dolgozunk, felvetődik a kérdés, a kiírt gyógyszereket téríti-e majd a biztosító“ – mutatott rá Pásztor.
A Munkáltatói Szövetségek és Egyesületek Társulásának (AZZZ) alelnöke, Rastislav Mucha szerint a soron kívüli kivizsgálási illetéket eltörlő intézkedés a munkáltatókra nézve is következményekkel jár. Eddig számos munkáltató megtérítette az illetéket a szociális alapon keresztül az alkalmazottnak, hogy minél gyorsabban visszatérhessen munkájához. Az új szabályozás szerint erre nem lesz lehetőség, így ahelyett, hogy dolgoznának, órákat ülhetnek majd a várótermekben. „Természetesen ez számunkra plusz költséget jelent, túlórapénzt azok számára, akik helyettesítik őket“ – magyarázta Machunka kiegészítve azzal, hogy egyúttal a váróteremben várakozó alkalmazott is elveszíti bérét.
Pásztor bízik abban, hogy Andrej Kiska köztársasági elnök nem írja alá a jogszabályt, hanem visszadja azt a parlamentnek további tárgyalásra.
Forrás
Webnoviny.sk
