Az országban megnőtt a kullancsok okozta fertőzések száma
Mária Avdièová, a Besztercebányai (Banská Bystrica) Regionális Közegészségügyi Hivatal epidemiológiai részlegének vezetője elmondta: európai viszonylatban, de talán világviszonylatban is nálunk fordul elő a legtöbb ilyen jellegű élelmiszer okozta járvány. Hozzátette: azokért elsősorban a nem hőkezelt tejtermékek felelősek.
"A múlt évben Szlovákiában 5 járványt jelentettek, azokból egy során 44 páciens betegedett meg“ – árulta el. Az országban 1951-ben tarolt egy jelentős járvány, amikor Rozsnyón a tehéntejbe kecsketejet is tettek. Mivel fertőzött kecskékről volt szó, közel 600 személy betegedett meg.
Nem szabad a betegséget alábecsülni
Zuzana Krištúfková, a Szlovák Epidemiológiai és Vakcinológiai Társaság elnöke azt állítja: komoly megbetegedésről van szó, amit nem szabad alábecsülni.
„Ez az idegrendszer megbetegedése, s bár a legtöbb eset gyógyulással végződik, aránylag gyakran fordulnak elő tartós következmények“ – fejtette ki. Ilyen tartós következmények lehetnek: a gyakori fejfájás, a fáradtságérzet, a koncentrációs képesség csökkenése, az egyensúly- és beszédzavar, valamint a hangulatváltozás. Akár tartós bénulás is bekövetkezhet, s a fertőzöttség egész életre szól. Tíz százaléknyi betegnek a hátgerincét támadja meg a vírus, közel 2 százalékban pedig elhunyhat a gyenge immunrendszerrel rendelkező beteg.
A betegségre Krištúfková szerint a kétszakaszos lefolyás jellemző. A fertőzött személy az első 3-5 napban az influenzához hasonló tüneteket (pl.: fejfájást, hőemelkedést, köhögést, náthát, hányingert, érvágytalanságot) vehet észre magán. A nyugalom fázisában a tünetek alábbhagynak, s az illető akár 28 napon át egészségesnek érezheti magát. Azután következik a 2. szakasz, amikor már az idegrendszerrel kapcsolatos tünetek jelentkeznek. Például agy- vagy agyhártyagyulladás következhet be, amit láz, erős fej-és nyakfájás, fényérzékenység, nyugtalanság, hányinger és hányás kísérhet – sorolta a szakember, hozzátéve: kaotikussá válhatnak a mozdulatok, monotonná válhat a beszéd, a beteg dezorientált lehet. Mivel a megbetegedést okozó vírus ellen nem létezik orvosság, csak a tüneteket gyógyíthatják.
Elszaporodtak a kullancsok
Míg a kullancsok 15 évvel ezelőtt nagy számban főként a Vág folyó mentén fordultak elő, ma már szinte egész Besztercebánya megyében támadnak. Ugyancsak tömegesen találhatók meg a Magas-Tátrában, a Nagy-Fátrában, Dóval (Donovaly) környékén és másutt is. Elszaporodásuk a globális felmelegedéssel magyarázható: manapság már 1000 méteres tengerszint feletti magasságban, sőt, még magasabb térségekben is tanyáznak. Az általuk okozott megbetegedés emberről emberre nem terjed. Ismeretlen okokból a kullancsok szívesebben fészkelik be magukat a dohányzó és alkoholt fogyasztó férfiak szervezetébe, mint másokéba. A kecskék sima szőrzetét más állatokénál is jobban kedvelik.
Egyre több a fertőzött kullancs
Állatorvosok szerint a kullancs nagyon nehezen jut át a gyapjún, s abban eléggé fékezi őt a lanolin, ami a juhgyapjú természetes védőszere.
Az is nagy problémát jelent, hogy a termelők összekeverik a juhtejet a kecsketejjel. Ha ugyanis a kecsketej fertőzött, akkor megfertőzi az egész főzetet. A tejtermékeket kedvelőknek és a termelőknek azt ajánlják, hogy a tejet minden esetben forralják fel, a sajtokat pedig hőkezeljék. Ez a vírus ugyanis 65 Celsius-fok körüli hőmérsékleten elpusztul.
A kullancsok ellen megfelelő öltözékkel és rovarriasztó szerekkel védekezhetünk, s hazatérés után mindig érdemes alaposan átvizsgálni a testünket. Ha kullancsot veszünk észre, azt onnan mielőbb csipesszel kell távolítani.
